2014. május 31., szombat

A pontuszi nőszőfű elterjedése és élőhelyválasztása Szlovákiában



Szlovák kutatók egy tipikus erdei orchidea, a pontuszi nőszőfű (Epipactis pontica) szlovákiai elterjedését és ökológiai niche-vizsgálatáról számoltak be az Annals of Forest Research című folyóiratban online frissen megjelent cikkükben

 
A faj Szlovákiában előfordul melegkedvelő tölgyesekben (Quercion confertae-cerris), mezofil gyertyános-tölgyesekben (Carpinion betuli), de előfordulásainak zöme bükkösökben (Fagion sylvaticae) és mészkerülő bükkösökben (Luzulo-Fagion sylvaticae) található. Az E. pontica a zárt lombkoronaszintű (a koronaszint átlagos felnyílása: 8,5–15,1%) erdőket preferálja és elsősorban enyhén savanyú kémhatású (pH 4,48–5,65) és tápanyagokban szegény (43,1–72,6 μS/cm vezetőképességű) talajokon fordul elő. A szerzők által a fajnak javasolt Ellenberg-féle indikátor értékek a következők: fény (4), hőmérséklet (5), kontinentalitás (4), nedvesség (5), talajreakció (6) és tápanyagellátottság (5).

Forrás:
Hrivnák, R., Hrivnák, M., Slezák, M., Vlčko, J., Baltiarová, J., Svitok, M. 2014. Distribution and eco-coenotic patterns of the forest orchid Epipactis pontica in Slovakia. - Annals of Forest Research DOI:10.15287/afr.2014-180

2014. május 30., péntek

Mediterrán orchidea kalauz: Himantoglossum montis-taurii



Tudományos név: Himantoglossum montis-taurii Kreutz & W. Lüders
Etimológia: A faj elnevezését a Taurusz-hegységről kapta.
Synonyma: Himantoglossum bolleanum auct.
Magyar név: Tauruszi sallangvirág.
Elterjedés: Törökország hegyvidékein előforduló szűk elterjedésű faj.
Virágzási idő: Május – június.

Filmajánló

Ebben a bejegyzésben egy botanika iránt is elkötelezett debreceni költő, Fazekas Mihály talán legismertebb művének, a 'Lúdas Matyi' című 1804-ben keletkezett elbeszélő költeménynek két kiválóan sikerült és egymástól mégis gyökeresen eltérő filmadaptációját ajánlom az Olvasók figyelmébe. 

Miért is? Mert a 'Lúdas Matyi'-ban természetesen jelen van a botanika:

Fördővíz szaporán, úgymond, és fűvek! ezeknek
Elszámlálja külön neveket; száz erdei, réti
Dudvák vóltak ezek; nyúl-, farkas-, békacseresznyék;
Medve-, szamár-, disznó-, eb-, egér-, kutya-, macskatövisek
Hát meg az angyal-, szent- s ördög-gyökerek (mivel akkor
A fûvek neve csak barom, ördög s szent vala; Fûvész
Könyv még nem lévén.


Ezek a vonatkozások a két most ajánlott adaptációban két eltérő (de egyaránt szórakoztató) közelítésmóddal kaptak helyet:

A 'Ludas Matyi' című első (teljes egészében) színes magyar film 1949-ben készült Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezésében. (A forgatókönyvet Szinetár György írta.) A film 55-56. percében a következő párbeszéd hangzik el a debreceni botanikus professzor és a nála szolgálatra jelentkező Matyi között:



- Szóval studíroztál, kísérleteztél. Na jó, fölfogadlak. A kollégium füvészkertjében fogsz dolgozni. ... Jó, csak aztán össze ne ereszd ám az Euphorbia-t az Eryngium-mal!
- Hát , hogy ereszteném össze Nagyságos Uram, amikor azt se tudom mi az...
- Azt csak tudod, hogy mi a kutyatej meg az ördögszekér?
- Hogyne tudnám!
- Hát a kutyatej tudós neve Euphorbia, az ördögszekéré meg Eryngium. ...
- Tyű az áldóját, sose gondoltam volna, hogy annak a kis semmi fűszálnak, ilyen nagy úri neve van itt Debrecenbe'.


A film teljes egészében megtekinthető itt.



A 'Lúdas Matyi' című 1977-ben Dargay Attila rendezésében készült rajzfilmben (melynek forgatókönyvét Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József írták), a 47. percben kerülnek elő a (részben fiktív) gyógynövények:

-Legények! Mind elmenni gyógyfű szedni! ... Szagos müge, lisztmamonya, macskagyökér, tyúkturbolya, kutyabenge-vakarék. Mindegyikből tíz marék!

A teljes rajzfilm megtekinthető itt. (Bármely korosztály képviselőjének jó szórakozást kínál.)


A botanika, valamint a tudomány- és irodalomtörténet iránt érdeklődők további kapcsolódó érdekességeket  is megtudhatnak a debreceni Fűvész könyv megjelenésének bicentenáriumán megjelent cikkből.

Beszámoló a Debrecen az élettudományi kutatásokért című konferenciáról



A Debreceni Egyetem Immunológiai Intézete és a Nemzeti Kiválóság Program 2014. május 29-én közös konferenciát szervezett a Debreceni Egyetem Élettudományi Épületben. 

A rendezvény délelőtti programján a Nemzeti Kiválóság Program a kutatói hálózatok kapcsolatépítésére, az oktatói-kutató szféra, a gazdasági szektor, valamint a civil társadalom közötti összeköttetésekre, a szinergiák kölcsönös kihasználására helyezi a hangsúlyt „Kutatástámogatás és tehetséggondozás a gyakorlatban” címmel.

A konferencia délutáni szekciója „Legújabb eredmények az elméleti immunológiai kutatások területén és klinikai felhasználásuk” címmel folytatódott, amely az immunológia legújabb eredményeiről igyekezett körképet adni, a Nemzeti Kiválóság Programban résztvevőkkel együttműködve, az orvosi, élettudományi és biológiai területeken tevékenykedő ösztöndíjasok bevonásával.

A délutáni szekció programja a következő volt:

13:00 – 13:10: Prof. Dr. Rajnavölgyi Éva (a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Immunológia Tanszék vezetője): Köszöntő

13:10–13:25: Prof. Dr. Kemény Lajos (az SZTE Doktori Iskola vezetője, a konferencia díszvendége): Díszelőadás. Immunológia és transzlációs medicina kutatások és eredmények

13:25–13:40: Dr. Szabó Attila (Erdős Pál Fiatal Kutatói ösztöndíjas): A sigma-1 receptor specifikus aktivációja humán dendritikus sejtekben hatékonyan gátolja a gyulladásos és Th1/Th17 effektor T sejt választ

13:40–13:55: Bacskai Ildikó (Jedlik Ányos Doktorjelölt ösztöndíjas): Embrionális sztróma sejtek RIG szerű receptorok jelátviteli folyamataira gyakorolt hatása dendritikus sejtekben

13:55–14:10: Pázmándi Kitti Linda (Jedlik Ányos Doktorjelölt ösztöndíjas): Natív és oxidatívan módosított exogén mitokondriális DNS hatása a humán plazmacitoid dendritikus sejtek működésére

14:10–14:25: Csillag Anikó Éva (Jedlik Ányos Doktorjelölt ösztöndíjas): Inhomogén statikus mágneses mező hatásának vizsgálata pollen által indukált allergiás gyulladásra

14:25–14:40: dr. Csoma Eszter (Magyary Zoltán Posztdoktori ösztöndíjas): Új humán polyomavírusok kóroki szerepének vizsgálata

14:40–14:55 dr. Kristóf Endre Károly (Apáczai Csere János Doktorandusz ösztöndíjas): Humán barna zsírsejt differenciáció vizsgálata in vitro

15:25–15:40: Sárvári Anita Kinga  (Jedlik Ányos Doktorjelölt ösztöndíjas): Sejthalál és gyulladásos reakciók szerepe a preadipociták differenciálódásának és az obezitás kialakulásának folyamatában

15:40–15:55: Simándi Zoltán (Jedlik Ányos Doktorjelölt ösztöndíjas): Retinsav indukált idegsejt-differenciáció tanulmányozása embrionális őssejtekben és humán glioma mintákon

15:55–16:10: Czimmerer Zsolt (Jedlik Ányos Doktorjelölt ösztöndíjas): Génkifejeződés transzkripciós és poszttranszkripciós szintű szabályozásának vizsgálata az alternatív makrofág aktiváció során

16:10–16:25: Dr. Király Róbert (Magyary Zoltán Posztdoktori ösztöndíjas): Új megközelítések a multifunkcionális transzglutamináz 2 fehérje fiziológiás és patológiás funkcióinak vizsgálatára és értelmezésére

16:25–16:40: Dr. Szöllösi Attila Gábor (Jedlik Ányos Doktorjelölt ösztöndíjas): A cannabinoid rendszer immunológiai szabályozó szerepe a humán bőrben

16:40–16:55: Dr. Miskeiné Dr. Kapitány Anikó (Magyary Zoltán Posztdoktori ösztöndíjas): Keratinociták, dendritikus sejtek és kapcsolatuk vizsgálata atópiás dermatitisben

16:55–17:10: Dr. Szöőr Árpád (Jedlik Ányos Doktorjelölt ösztöndíjas): Génmódosított immunsejteken alapuló új típusú daganatterápia hazai  bevezetésének kísérletes előkészítése

2014. május 29., csütörtök

Debrecen az élettudományi kutatásokért című konferencia

A Debreceni Egyetem Immunológiai Intézete és a Nemzeti Kiválóság Program közös konferenciát szervez.
A rendezvény délelőtti programján a Nemzeti Kiválóság Program a kutatói hálózatok kapcsolatépítésére, az oktatói-kutató szféra, a gazdasági szektor, valamint a civil társadalom közötti összeköttetésekre, a szinergiák kölcsönös kihasználására helyezi a hangsúlyt „Kutatástámogatás és tehetséggondozás a gyakorlatban” címmel.
A konferencia délutáni szekciója Legújabb eredmények az elméleti immunológiai kutatások területén és klinikai felhasználásuk címmel folytatódik, amely az immunológia legújabb eredményeiről próbál körképet adni, a Nemzeti Kiválóság Programban résztvevőkkel együttműködve, az orvosi, élettudományi és biológiai területeken tevékenykedő ösztöndíjasok bevonásával.

Időpont: 2014. május 29. 09:00 és 18:00 óra
Helyszín: Debreceni Egyetem (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.), Élettudományi Központ, F015-016-os terem

A konferencia programja pedig ITT tekinthető meg.

2014. május 27., kedd

Mediterrán orchidea kalauz: Orchis italica



Tudományos név: Orchis italica Poiret 1798
Etimológia: A fajt Poiret Olaszországból írta le és ennek megfelelően nevezte el (italica = olasz).
Synonyma: Orchis longicruris Link
Magyar név: Olasz kosbor
Elterjedés: Mediterrán faj. Északon Dalmáciáig, Közép-Olaszországig fordul elő.
Virágzási idő: Február – május.

2014. május 26., hétfő

A Kitaibelia megjelentetése - anyagi nehézségek

Hamarosan nyomdába adjuk a KITAIBELIA című botanikai-természetvédelmi folyóirat 19 évf. 1. számát. A lap megjelentetését az utóbbi években egyre inkább kizárólag az 'előfizetők' finanszírozták (azaz azok az olvasók akik a lap mellé kapott sárga csekken befizettek a Debreceni Egyetem számlájára), a korábbi pályázati támogatások egyre inkább elmaradtak. Most a nyomdába adás közeledtével az a szomorú helyzet állt elő, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre a következő szám előállításához és kipostázásához szükséges összeg. Ennek oka 2012. év végén keresendő, amikor a kereten lévő 334.481 Ft-ot 'zároltak' (mint később kiderült 'elvettek'). Tavaly év végén 236.913 Ft volt a kereten ebből 100 ezer forintot 'rezsiköltség' címén vettek el az idei évre. Maradt 136 ezer forint...
Értetlenül állok a helyzet előtt, mert itt nem 'állami költségvetési forrásból' származó pénzek elvételéről, hanem magánemberek által befizetett összegek véleményem szerinti jogtalan elvételéről van szó. 
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a KITAIBELIA megjelentetését mindenképpen megoldjuk, de egyrészt tudatni akartam az Olvasókkal, a befizetőkkel e helyzetet, másrészt kicsit reménykedem abban, hátha valaki tud tanácsot adni ebben a helyzetben...

2014. május 24., szombat

Mediterrán orchidea kalauz: Dactylorhiza saccifera



Tudományos név: Dactylorhiza saccifera (Brongniart) Soó
Etimológia: A faj latin elnevezése ’zsákhordozót’ jelent és jellegzetes sarkantyújára utal.
Synonyma: Orchis macrostachys Tineo, Dactylorhiza gervasiana (Todaro) H. Baumann & Künkele
Magyar név: Zsákoskosbor
Elterjedés: Nyugaton Korzikáig és Toszkánáig található meg, keleten Kurdisztánig hatol.
Virágzási idő: Május – július.

2014. május 23., péntek

A Nemzeti Kiválóság Program blogversenyének eredménye

Tegnap tartották a Nemzeti Kiválóság Program Alumni találkozóját, amelyen kihirdették a blogverseny eredményét is. A beérkezett 1615 szavazat alapján a benevezett blogok közül a legérdekesebbeknek  a következők bizonyultak:

1. Dr. Csupor Dezső   Ködpiszkáló című blogja, amely gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitekkel foglalkozik (
2. Dr. Kulcsár Gabriella Veszélyes kölykök című blogja (a mai napig 5 blogbejegyzés)
3. Dr. Zeller Judit Bibeblog című blogja (a mai napig 8 blogbejegyzés)

Gratulálok a győzteseknek és köszönöm a szavazatokat!

2014. május 22., csütörtök

Befejeződött a KITAIBELIA 19(1) számának szerkesztése

Befejeződött a KITAIBELIA 19(1) számának szerkesztése - nem kis részben Takács Attila munkájának köszönhetően. Jelenleg folyik az idegennyelvű összefoglalók, valamint ábrafeliratok nyelvi ellenőrzése és a szerzői korrektúra. Ennek befejeztét követően a jövő héten adjuk nyomdába az anyagot. Az idei első számot Hulják János perecesbányai tanító, az Északi-középhegység flórájának jelentős kutatója emlékének ajánljuk, a borítón az Eperjes-Tokaji-hegységben általa megtalált borsóképű lednek (Lathyrus pisiformis) rajza lesz látható - Kóra Juditnak köszönhetően.


  

Növényi meteorológia

A növények életére három időjárási tényező van rendkívül nagy hatással: a napfény, a hőmérséklet és a csapadék. Ezek alapján nem meglepő, hogy bizonyos növények megfigyelése segítségünkre lehet az időjárás-előrejelzésben. E ténynek a modern meteorológia korában már csak tudománytörténeti- és néprajzi jelentősége van, de az időjós növények a természettel közvetlen kapcsolatban élő emberek életében még néhány évtizeddel korábban is jelentős szerepet játszottak.

Borbás Vince a kiemelkedő 19. századi magyar botanikus szerint az időjós növényre (régiesen: meteorvirág. latinul: Planta meteorologiae) az jellemző, hogy virágnyílásával vagy csukódásával jelzi az időjárás változását. Emellett azonban meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak a virágok, hanem sok esetben a levelek, teremések vagy az egész növény viselkedése szolgál a jóslás alapjául.
A növényi időjóslás jó része a csapadék jövendölésére vonatkozik. A jelenség alapja az, hogy a többnyire várva várt eső közeledtével általában növekszik a levegő páratartalma is. Bizonyos holt növényi szövetek nedvesség hatására megduzzadnak, azaz sejtfalaik hosszúsága csak kevéssé változik, de vastagságuk nagymértékben nő. Ennek következtében az adott szövet vagy szerv alakja megváltozik. Az alakváltozást vagy hallhatjuk vagy szabad szemmel láthatjuk.
A higroszkópos fonalak a legérzékenyebb növényi páratartalom-mérőműszerek. A hazánkban nedves, nitrogénban gazdag helyeken, tűzrakások helyén gyakori higrométer-moha vagy gyommoha (Funaria hygrometrica) spóratartónyelei szárazságban lehajlanak, megcsavarodnak, de esős időben kiegyenesednek


 A higrométer-moha spóratartónyelei érzékenyen reagálnak a levegő páratartalmára

A higroszkópos mozgásoknak fontos szerepe van egyes növények terméseinek terjesztésében. A gólyaorrfélék családjának (Geraniaceae) tagjai nevüket legfeltűnőbb sajátságukról: a magházon csúcsosodó 5 összenőtt bibeszálból kialakult terméscsőr alapján nyerték. A tenyeresen osztott levelű gólyaorrok termése kiszáradásakor alulról-felfelé hirtelen felnyílik és a részterméseket parittya módjára elszórja. Mindezt a magyar nép is megfigyelte az utóbbi évszázadokban kedvelt dísznövényévé vált, eredetileg Dél-Afrikából származó muskátli (Pelargonium zonale) termésein. Olyan érzékenyek, hogy 2-3 órával előre jelzik a közelgő nyári záport. A szárnyasan osztott levelű gémorroknál (Erodium) a bibeszál kiszáradásos csavarodása fúrja a termést a talajba. A leszedett érett terméseken száraz helyen a folyamat  rendkívül gyorsan, 10-15 másodperc alatt végbemegy.
Ugyanez a mechanizmus működik a pázsitfűfélék közé tartozó árvalányhajaknál (Stipa) is, ahol kiszáradás hatására a toklász megnyúlt szálkája csavarodik fel, miközben a szemtermést a talajba, az arra járó ember zoknijába vagy birka bőre alá fúrja.
Más növényfajok [mint egyes veronikák: Veronica cymbalaria, V. agrestis, V. serpyllifolia, V. beccabunga, vagy a borsos varjúháj (Sedum acre)] termései csak nedves körülmények között nyílnak fel.
Mivel a higroszkópos mozgásokért holt szövetek felelősek, a növényekből készült tárgyak is alkalmasak lehetnek időjárás előrejelzésre. Eső közeledtével a a levegő növekvő páratartalma duzzasztja a fából készült részeket, ezért „feszül a ládafia”, „szorul ablakráma” vagy az üres hordó fadugója. Ugyanezen okból lehet „kemény a harang kötele” vagy „szoros a zsákmadzag” – a len és a kender holt rostjai is hasonlóan reagálnak.
Nemhiába mondták régen, hogy „pattog a búzaszem a kévében” vagy „kopog a szalma”, mert alighanem nemsokára esősre fordult az idő.
Egyes növények „könnyezéssel“ jelzik a csapadék érkezését. A könnyezésnek fiziológiai okai vannak, amelyek a vízfelvétellel és a levegő páratartalmának megváltozásával állnak kapcsolatban. A növények a tápanyagokat vízben oldva veszik föl és a gázcserenyílásokon keresztül  párologtatnak. Ez elősegíti a vízoszlop gyökértől a száron át a levelekig tartó és a tápanyagokat is szállító mozgását. Eső közeledtével a levegő emelkedő páratartalma gátolja a gázcserenyílásokon keresztül történő párologtatást. A tápanyagáramlás fenntartása érdekében ekkor a növény a vizet cseppekben préseli ki magából. A jelenség különösen páratelt környezetben élő (pl. trópusi) fajok esetében gyakori, de hazánkban is megfigyelhetjük. A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 1-2 nappal, a juharok (Acer) 3-4 nappal az eső megérkezése előtt kezdenek „könnyezni”.
A higroszkópos mozgásnak köszönheti a talán legismertebb csapadékjelző növény, a jerikói rózsa „hírnevét”. Ez a mitológiai növény, a Szentföldön él és mint a feltámadás jelképe ill. az időváltozás, az eső előrejelzőjeként vált ismertté. A bibliai növény azonosítása azonban nem egyszerű feladat, mivel a róla fennmaradt leírások tudományos szempontból meglehetősen pontatlanok. Az elmúlt évszázadokban több tucat növényről feltételezték, hogy azonos lehet a „jerikói rózsával”. Ezeknek közös jellemzője, hogy tartós szárazságban hajtásaik kiszáradnak, összehajlanak, majd a csapadékot követően ismét kizöldülnek.
Az egyik jelölt a keresztesvirágúak családjába tartozó Anastacia hierochuntica. Ha a növény kiszárad, összegömbölyödik s ilyenkor a szél száraz gomolyagként görgeti a sivatagban. Esőben a kiszáradt nedvszívó szövetből álló ágai kiegyenesednek, szétterülnek és termései felnyílnak. Ám nem a kiszáradt növény kel életre, hanem a kihullott magjaiból fejlődnek fiatal példányok. Már az egyiptomiak is ismerték és a kopt keresztények körében lett a feltámadás szimbólma.
Lényegében hasonlóképpen „működik” a sziki gyomtársulásokban, taposott helyeken nálunk is előforduló keresztesvirágú, a szíriai táskazár (Euclydium syriacum), melyről Borbás feltételezte, hogy azonos lehet a jerikói rózsával. A fészekvirágzatúak családjának apró termetű, egyéves növénye az Asteriscus pygmaeus, melynek fészekpikkelyei kiszáradáskor becsukódnak, eső után pedig kinyílnak.
A bibliai leírásnak talán legjobban a Selaginella lepidophylla nevű csipkeharaszt felelne meg. De ez a növény biztosan nem lehet a „jerikói  rózsa”, hiszen elterjedési területe Mexikóban, Texasban és Kaliforniában van, tehát nem élhetett a Szentföldön.
A fotoszintetizáló (zöld) növények rendkívül érzékenyek a fényre, intenzitásának olyan kismértékű változását is érzékelik, melyet mi nem, csak műszereink „vesznek észre”.
Számunkra legfeltűnőbben a virágok, virágzatok kinyílása jelzi a fényintenzitás változását. Szép időben virágjuk nyitott és leveleiket általában a lehető legnagyobb felülettel fordítják a nap felé. Ha beborul az ég szirmaikat összecsukják, védve ivarszerveiket a vízcseppek károsító hatásától.
A jelenséget elsőként Spies írta le 1831-ben. Megfigyelte, hogy egyes fajok – pl. a házi len – virágai borult időben később nyílnak ki vagy egész nap zárva maradhatnak  Később kiderült, hogy számos különböző növénycsalád tagjai között találunk ilyen fajokat, melyek ivarleveleiket ily módon védelmezik esős, borult időben. Ilyenek például a fészkesvirágzatúak között a körömvirág (Calendula officinalis), a százszorszép (Bellis perennis), a martilapu (Tussilago farfara), a pongyola pitypang (Taraxacum officinale), bakszakáll-, pozdor-, oroszlánfog-, hölgymál- és zörgőfű- fajok (Tragopogon, Scorzonera, Leontodon, Hieracium, Crepis spp.)
A szártalan bábakalács (Carlina acaulis) virágzata szintén bezárul, ha esőre hajlik az idő. Innen kapta népi neveit, németül: „Wetterdistel” (időjárásbogáncs), „Sonnenblume” (napvirág), franciául: „chardon du beau temps” („jó idő bogáncs”).
 

A szártalan bábakalácsot a németek „időjárásbogáncs”-nak, a franciák „jó idő bogáncs”-nak nevezik

Hasonlóan viselkedő növényeket találunk még az amarilliszfélék családjában [például hóvirág (Galanthus nivalis)], a liliomfélék között [tulipánok (Tulipa), kikericsek (Colchicum)], a boglárkafélék rokonságában [kökörcsinek (Pulsatilla), szellőrózsák (Anemone) salátaboglárka (Ficaria verna)], a porcsinféléknél (Portulaca), a görvélyfűfélék körében [ökörfarkkóró (Verbascum)], a szegfűféléknél [tyúkhúr (Stellaria media)] és a mákfélék között [vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)].
 

Az őszi kikerics lepellevelei borult, esős időben bezáródnak
  

A tyúkhúr virágai csak napos időben nyílnak ki
 

A tulipánok virágai is csak derült, napos időben nyílnak
 

A néphit szerint a szulák (Convolvulus) virágát nem szabad letépni, mert nyomban eső lesz. E hiedelemnek az lehet az alapja, hogy a szulák fajok virágai becsukódnak ha beborul az ég és eső készülődik.
A mezei tikszem (Anagallis arvensis) virágai felhős időben, eső közeledtével becsukódnak. Erre utal a növény neve számos európai nyelvben. Németül Regenblume-nak, Wetterblume-nak esővirágnak, időjárásvirágnak, angolul és franciául pedig szegény ember barométerének (poor man weather glass, barometre du pauvre) nevezik. 
 

A „szegény ember barométere”: ahogy a tikszemet a franciák nevezik

Egyes növények virágai, virágzatai vagy hajtásrészletei védekezésül reagálnak a hőmérséklet változására. Az árvácska (Viola) virágja, a vadmurok (Daucus carota) és annak termesztett utódja, a sárgarépa virágernyője hideg éjszaka előtt lehajtja a „fejét”. Ha rossz idő várható a terebélyes harangvirág (Campanula patula) kocsányait hajtja le, így virágai lefelé vagy oldalt néznek. Ugyanígy viselkednek még a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum), a krumpli (Solanum tuberosum), a réti boglárka (Ranunculus acris).
 

A krumpli hajtásai rossz idő közeledtével lefelé hajolnak


A madársóskák (Oxalis) levelei szép időben lóheréhez hasonlítanak, ha beborul vagy esteledni kezd, a levélkék levélnyélhez lapulnak. Az erdei mályva (Malva silvestris) is leveleinek állását változtatja az időjárásnak megfelelően, ezért „Wetterrose” a német neve.
Meg kell említenünk, hogy bizonyos időjárási anomáliák a növényeket is megtéveszthetik. Ennek példáját láthatjuk egyes fajok szokatlan időben bekövetkező virágzásakor. Például a jellegzetesen kora tavaszi nyílású kökörcsinek (Pulsatilla) több faját a nyári aszály után érkező őszi esők néha megtévesztik és ilyenkor szeptember–októberben virágozhatnak.
 

A fekete kökörcsint néha megtévesztik az őszi esők, ilyenkor szeptember-októberben is virágzik

Mint láttuk a növények „időjóslása” általában rövid távú előrejelzésre alkalmas. Ugyanakkor egyes népi megfigyelések az elkövetkező évszakok időjárására is próbálnak következtetni. A katángkórót (Cichorium intybus) régen a nap után járó fűnek is nevezték. Nyár elején kezdenek kékleni az egy-másfél méteres szár alsó virágzatai, majd fokozatosan egyre felsőbbek nyílnak ki. Mire a csúcsán is kivirágzik, beköszönt az õsz. Ha nyár derekán még csak a szár felén virágzik, akkor hosszú lesz a nyár.



Az igen erős uralkodó szélirány az úgynevezett fák lombkoronáját  egyoldalúvá deformálja, mint  ezen a szardíniai paratölgyön látható

Néhol azt tartották, hogy kemény télre lehet számítani, ha az ökörfarkkóró kései sarjai teljesen virágba borulnak. Másutt ugyanezt feltételezik, ha bőven terem a komló, a tölgyek sok makkot teremnek vagy a káka bele nagyon tapadós.
Az ország egyes vidékein Mindenszentek napján (november elsején) letört bükkfaág segítségével próbálják a közelgő tél szigorúságát előre jelezni. Enyhe, száraz lesz a tél ha száraz az ág belseje. Egy másik megfigyelés szerint ha a vöröshagyma héja vékony, enyhe, ha pedig vastag és durva, akkor hideg tél várható.
Valószínűleg ennél jóval több a témához kapcsolódó népi megfigyelés és hiedelem létezik. Megbízhatóságukat tudományosan általában nem vizsgálták. De többségüknek minden bizonnyal több alapja van, mint a beléndekhez (Hyosciamus niger) fűződő legendának. Ezt a mérgező fajt még az időjárási jelenségekkel szemben is hatásosnak hitték: a hiedelem szerint képes az időjárást is megváltoztatni („jobb kéz kisujjával kitépett beléndeket meztelen leány jobb lábának kisujjára kell kötni és beáll az időjárás-változás”).

Természetvédelmi Ökológiai Csoport következő előadása

A Természetvédelmi Ökológiai Csoportkövetkező előadása (Albert Ágnes: Spontán szukceszió homoki parlagokon) 2014. május 27-én (kedden) 18 órától lesz a Debreceni Egyetem Ökológiai Épület alagsor A113-as előadótermében. A rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!


Cikk az Élet és Tudományban

Megjelent a 2014-es év vadvirágáról, a szibériai nősziromról (Iris sibirica) Takács Attilával közösen írt cikkünk az Élet és Tudomány e heti (2014/21.) számának 656-658. oldalain. A fajról részletes ismertető olvasható itt

Magyarország növényritkaságai: mocsári kardvirág



A nősziromfélék rokonságának egyik kertekből is jól ismert, mintegy 180 fajt számláló nemzetsége a kardvirágoké, melyekre a kétoldali virágszimmetria és a hajtásgumó jellemző. A kerti képviselőiket a 19. században Dél-Afrikából származó fajok keresztezésével hozták létre. Európában – főleg déli területein – is él néhány kardvirágfaj. A régi görögök és rómaiak gumóját „gonosz lelkek ellen” amulettként és porrá törve sebgyógyító szernek használták. Dioscorides rejtélyes betegségek ellen ajánlotta. Mai tudományos neve, a Gladiolus azt jelenti: kardocska.
A régi magyar füvészkönyvekben is szerepel a kardvirág. Bejthe István 1583-ban mezei dárdácskaként, Lippay János 1664-ben pedig fegyverliliom néven említi. Lippay megjegyzi róla: „Piros elég lészen Magyarországban imitt–amott az réteken”. Benkő József szógyűjteményében a kedves madárliliom néven találjuk, Diószeginél dákoska névvel szerepel. A nép egyes helyeken ismerte és legényvirágnak vagy legényfűnek nevezte. Gumóját gyógyszertárakban egykor radix victorialis rotunda (azaz kerek győzedelmes gyökér) néven árulták sebhegesztő orvosságként és babonás csodaszerként. A nép nem különböztette meg egymástól a két nálunk élő – egymáshoz nagyon hasonló – Gladiolus-fajt. A felvidéki, észak–alföldi parasztportákon, kertekben néha ültették dísznövényként a réti kardvirágot (Gladiolus imbricatus). Nálunk a Zemplén, a Bükk és a Mátra hegyi rétjein, valamint a Bakony és az Észak-Alföld néhány maradványerdejében él. Virágainak száma a fürtben a tízet is meghaladhatja. Tokterméseinek csúcsa behorpadt.
Az igen veszélyeztetett, alpin–illír elterjedésű mocsári kardvirágnak (Gladiolus palustris Gaud.) hazánkban Magyarországon négy állománya maradt fenn a Duna–Tisza közén, a Tapolcai-medencében és a Bakonyalján. Több korábban ismert lelőhelyéről (a Mátrából, a Rákos mezejéről, a Nyírségből, a Vértesből és a Keszthelyi-hegységből) mára eltűnt. 





Fokozottan védett növényünk, mely nevével ellentétben nem mocsarakban, hanem kiszáradó lápréteken, sztyeppréteken, kaszálókon, ligetes tölgyesekben él. Testvérfajánál alacsonyabb termetű, 30–50 (–90) cm magas növény. Levelei 0.8–1.5 cm szélesek, szálasak, hosszan hegyesedő csúcsban végződnek. Tölcséres, 3–4 cm nagyságú, bíborpiros virágai a szár csúcsán 2–10–esével egyoldali füzért alkotnak. Legalább a virág mellett álló hosszabbik buroklevél hosszabb a lepel felénél. Toktermései 15–16 mm hosszúak, fordított tojásalakúak, a legnagyobb szélességüknél körülbelül kétszer hosszabbak. Mindkét faj június–júliusban nyílik.

2014. május 21., szerda

Mediterrán orchidea kalauz: Orchis sitiaca



Tudományos név: Orchis sitiaca (Renz) Delforge
Etimológia: A faj Kréta szigetének Sitia régiójáról kapta a nevét.
Synonyma: Orchis anatolica subsp. sitiaca Renz
Magyar név: Krétai kosbor
Elterjedés: Kréta hegyvidékeinek bennszülöttje.
Virágzási idő: Március – május.

2014. május 18., vasárnap

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys bornmuellerii



Tudományos név: Ophrys bornmuellerii M. Schulze
Synonyma: Ophrys bornmuellerii (M. Schulze) B. & E. Willing
Magyar név: Bornmüller-bangó
Elterjedés: A Közel-Keleten, Cipruson és Délkelet-Törökországban fordul elő.
Virágzási idő: Március – április.


Etimológia: A faj elnevzése Joseph Friedrich Nicolaus Bornmüller (1862–1948) német botanikusnak állít emléket. (A kép forrása: Wikipédia)

2014. május 16., péntek

Elérhető a neten a KITAIBELIA 1. évfolyam 1. füzete (1996)



Elérhetők a világhálón a KITAIBELIA botanikai-természetvédelmi folyóirat 1. évfolyam 1. füzetében megjelent cikkek:

Jakucs Pál: Beköszöntő
Tímár Gábor – Szmorad Ferenc: Új adatok a Soproni-hegység flórájához
Sulyok József – Molnár Attila: Az Epipactis pontica Taubenheim Magyarországon

2014. május 13., kedd

Blogverseny a Nemzeti Kiválóság Program keretében indított kutatói blogok számára

A Nemzeti Kiválóság Program blogversenyt indít „A legérdekesebb blog” címmel, melynek célja, hogy megtalálják a „nagyközönség” által a legérdekesebbnek, legizgalmasabbnak tartott blogot. A verseny az összes tudományterületet és ösztöndíjtípust magában foglalja.
Kutatói blogommal én is beneveztem a versenyre. Kérem a blog olvasóit, ha az itt olvasottak/látottak elnyerték a tetszésüket, akkor szavazzanak a blogomra 
az oldalon.
A szavazás május 18. 23:59-ig tart.
Az eredményhirdetés a Nemzeti Kiválóság Program Alumni találkozóján (2014. május 22. 14.00-20.00 óra, Öböl Ház Rendezvényközpont, 1117 Budapest, Kopaszi gát 2.) lesz. Az eredményről beszámolok itt a blogban. Bízva a támogatásban és előre is megköszönve azt, kíván minden Olvasónak további hasznos és érdekes ismereteket:
Molnár V. Attila

2014. május 12., hétfő

Mediterrán orchidea kalauz: Orchis ichnusae



Tudományos név: Orchis ichnusae (Corrias) J. Devillers-Terschuren & P. Devillers
Etimológia: A faj nevét Szardínia ősi latin nevéből (Ichnusa) képezték.
Synonyma: Orchis mascula subsp. ichnusae Corrias
Magyar név: Szardíniai kosbor.
Elterjedés: Szardíniai bennszülött.
Virágzási idő: Március – május.

Terepmunka

Gőzerővel zajlik a terepi adatgyűjtés a „Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza” című OTKA-pályázat keretében. Május 6-8-án a Budai-hegységben és a Gödöllői-dombvidéken jártunk, 10-11-én pedig a Tisza mentén és Tokaj környékén. 
Ízelítőül néhány érdekes és szép növény:

 Sápadt lednek (Lathyrus pallescens

 Szártalan csüdfű (Astragalus excapus)

Kiterült pimpó (Potentilla patula)

 Lápi csalán  (Urtica kioviensis)

Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) telepített nemesnyárasban


Réti iszalag (Clematis integrifolia) tömege a Tisza mellett (Egészségedre, Attila!)

Holnap indulunk 4-5 napos terepmunkára a Dunántúl nyugati részére.Ezúton is elnézést kérek mindazoktól (nem kevesen vannak) akiknek 'bokros teendőim' közepette elektronikus leveleikre eddig nem vagy csak jelentős késéssel válaszoltam!

2014. május 10., szombat

Adventív fajok - Ádventi fajok

Lehet, hogy sok Olvasó már unja, hogy ennyi szó esik az adventív (azaz behurcolt vagy betelepített) fajokról, de úgy látszik még mindig nem tudatosul mindenkiben jelentőségük. A múlt héten biológia BSc szakos hallgatókkal terepgyakorlaton Tiszaújváros környékén volt alkalmunk megtekinteni az ártereken tömeges néhány adventív fás szárú növényfajt (gyalogakác, zöld juhar, amerikai kőris). A gyakorlat végén a számonkérő dolgozatban volt olyan hallgató, aki a kérdést sem értette, mert mi az 'Adventív' fajokra kérdeztünk rá, Ő pedig az 'Adventi' fajokra tért ki válaszában...
Sokszor panaszkodom a hallgatók felkészületlenségére, érdektelenségére, de ilyen poént csak ők tudnak kitalálni... Jobb, mint a Gizike - Gőzeke szópár.