Lezárult a közvéleménykutatás a herbáriumi gyűjtésről

Május elsején lezárult az itt a blogon a herbáriumi gyűjtésről 2014. február 27-én indított közvéleménykutatás. Ennek az eredményéről és tanulságairól számolok be ebben a bejegyzésben, de először megköszönöm mindenkinek, aki válaszolt a kérdésekre!

Összesen három kérdésre vártam a válaszokat.

Egyrészt arra voltam kíváncsi, hogy a blog olvasói gyűjtenek-e herbáriumi célra növényeket? Összesen 175-en válaszoltak erre a kérdésre, mégpedig 52 válaszadó ’igen’-nel és 123 olvasó ’nem’-mel. 

 

A 161 herbáriumi gyűjtést nem végző válaszoló, legnagyobb részben (51,6%) fényképes dokumentáció készítésével indokolták döntésüket, emellett húszan (12,4%) természetvédelmi okra hivatkoztak. Figyelemre méltó, hogy 17 válaszoló (10,6%) egyáltalán nem látja értelmét a herbáriumkészítésnek.  

Kíváncsi voltam arra, hogy mi a véleménye a blog olvasóinak a veszélyeztetett fajok herbáriumi célú gyűjtéséről. A 177 válaszolónak csaknem kétharmada (62,7%) szerint ’Tudományos szempontból lehet haszna, de természetvédelmi szempontból káros’, 10,7% szerint ’nem szükséges és nem hasznos’ és 26,6% szerint ’szükséges és hasznos’.

A közvélemény-kutatás alapvető tanulságait az alábbiakban látom:

1) A herbáriumi-gyűjtéssel kapcsolatos kérdések nagyon megosztják a botanika iránt érdeklődőket és a hazai többség véleménye nem esik egybe a herbáriumok szerepéről, jelentőségéről jelenleg elfogadott nemzetközi vélekedéssel;

2) A válaszolóknak kevesebb, mint harmada (29,7%) herbarizál, ami ahhoz képest kevés, hogy Linné (1751: 7.) szerint „Herbarium praestat omni Icone, necessarium omni Botanico” (azaz: a herbárium jobb bármely ábrázolásnál és minden botanikus számára szükséges), de mégsem lehet azt mondani, hogy hazánkból teljesen kivezett a herbárium készítés hagyománya vagy azt csupán néhány ember műveli;

3) A herbáriumi gyűjtéssel szembeni legjelentősebb érv a válaszadók többsége szerint növényfajok fotódokumentációjának készítése. Emiatt egy későbbi blogbejegyzésben fogok beszámolni arról, hogy azokra a tudományos és egyéb célokra, amelyekre sikeresen használtak herbáriumi példányokat, alkalmazhatók-e növényfényképek;

4) A herbáriumi gyűjtéssel, különösen veszélyeztetett fajok esetében komoly ellenérveknek tűnnek a természetvédelmi megfontolások. Azt a kérdést, hogy a herbáriumi gyűjtés valójában milyen hatással van veszélyezetett fajokra tudomásunk szerint tudományosan még nem vizsgálták, de ilyen kutatásokra szükség lenne;

5) Annak ellenére, hogy az utóbbi években a herbáriumoknak újabb és újabb. rendkívül érdekes tudományos és természetvédelmi alkalmazásai jelentek meg, a növénytan iránt vélhetően érdeklődő blog-olvasók között jelentős arányban találhatók olyanok, akik a herbáriumi gyűjtést nem tartják szükségesnek és hasznosnak (és annak nem látják értelmét). Emiatt szükséges a herbáriumok széleskörű felhasználhatóságának minél szélesebb körben történő bemutatása.