2014. május 4., vasárnap

Emberek, folyóiratok és esztendők: a 20 éves Kanitzia és a 70 éves Kovács J. Attila köszöntése

Megjelent a Kanitzia 2014-es kötetének 915. oldalain. 


A magyar botanikának mindig, de most különösen nagyon érzett betegsége a közlési tér hiánya…” – olvasható az 1938-ban megindult és sajnálatosan rövid életű Borbásia című növénytani folyóirat első számában. Hasonló helyzettel találta szembe magát az 1990-es években megélénkülő hazai flóra- és vegetációkutatás és ez a helyzet az ezredforduló környékén rövid idő alatt négy botanikai folyóirat létrejöttét eredményezte Magyarországon. A sort 1992-ben a Kanitzia nyitotta meg, majd 1995-ben következett a Tilia, 1996-ban a Kitaibelia és 2003-ban az azóta sajnos megszűnt Flora Pannonica.
A korszak úttörő folyóiratának tekinthető Kanitzia 20. kötetének megjelenése éppen egybeesik az alapító-szerkesztő Kovács J. Attila 70. életévével. Ez az írás e kettős ’jubileum’ okán született.
A Kanitzia folyóirat ugyanannak a szép hagyománynak köszönheti a címét, mint a hajdani Borbásia: ezzel is példaadó elődök emléke előtt tiszteleg az utókor. Szeretném hinni, hogy az elődök tisztelete nem múlik el azzal a napjainkban tapasztalható tendenciával, hogy a folyóiratok címei egyre inkább azt a tudományterületet igyekeznek lehatárolni (mégpedig angol nyelven és röviden), amelynek fórumai kívánnak lenni. Éppen azért, mert a folyóiratok címeiben egyre kevésbé divatos az eponimia, érdemes áttekinteni a botanikusok neveit viselő periodikákat (1. táblázat).

1. táblázat. Botanikusok neveit viselő egykori és mai folyóiratok és sorozatok



Folyóirat
Botanikus
Ország
Megjelenik
IF2012
Adansonia
Michel Adanson (1727–1806)
FR
1978–
0,639
Blumea
Karl Ludwig von Blume (1796–1862
NL
1934–
0,266
Bocconea
Paolo Silvio Boccone (1633–1704)
IT
1991–
Borbásia
Borbás Vince (1844–1905)
HU
1938–1949
Megszűnt
Borbásia Nova
Borbás Vince (1844–1905)
HU
1940–1944
Megszűnt
Bradleya
Richard Bradley (1688–1732)
GB
1983–
0,161
Brittonia
Nathaniel Lord Britton (1859–1934)
US
1931–
1,04
Candollea
Augustin Pyramus de Candolle (1778–1841)
CH
1946–
0,37
Davidsonia
John Davidson (1878–1870)
CA
1970–1981, 2002–
Englera
Heinrich Gustav Adolf Engler (1844–1930)
DE
1979–
Gorteria
David de Gorter (1717–1783) & Johannes de Gorter
NL
1961–
0,133
Haseltonia
Scott E. Haselton (1895–1991)
US
1995–
0,222
Herzogia
Carl Julius Herzog (1880–1961)
DE
1988–
0,366
Hedwigia
Johann Hedwig (1730–1799)
DE
1858–1922
Megszűnt
Nova Hedwigia
Johann Hedwig (1730–1799)
DE
1917–
0,809
Kanitzia
Kanitz Ágost (1843–1896)
HU
1992–
Kitaibelia
Kitaibel Pál (1757–1817)
HU
1996–
Preslia
Jan Svatopluk Presl (1791–1849) & Karel Bořivoj Presl (1794–1852
CZ
1929–
2,833
Thaiszia
Thaisz Lajos (1867–1937)
SK
1991–
Watsonia*
Hewet Cottrell Watson (1804–1881)
GB
1948–2010*
Webbia
Philip Barker Webb (1793–1854)
IT
1946–
Willdenowia
Carl Ludwig Willdenow (1765–1812)
DE
1953–
0,328
Wulfenia
Ranc Xaver von Wulfen (1728–1805)
AT
1994–
0,467
 * folytatása: New Journal of Botany

A Kanitzia címét Kanitz Ágost (Lugos, 1843. április 25. – Kolozsvár, 1896. július 13.), a Kolozsvári Tudományegyetem első botanika professzora, az első magyar nyelvű botanikai szaklap alapítója és szerkesztője után kapta. A lap küldetését és szellemiségét már a címe is sejteti, de azt természetesen alapvetően meghatározza az alapító-szerkesztő identitása; azaz hűsége Erdélyhez és újabb keletű kötődése a nyugat-magyarországi határvidékhez. Mindezt jól tükrözik a Kanitzia első 19 kötetében megjelent 144 közlemény (nem számítva a könyvismertetéseket és korrekciókat) elemzése, amelyek közül 29 cikk (20%) Erdély és Románia flórájával, vegetációjával és kutatóival foglalkozik, 27 cikk (19%) pedig a Nyugat-Dunántúl növényvilágához kapcsolódik. 1994 óta a folyóirat minden száma egy magyar botanikus előtt tiszteleg (2. táblázat), közülük hatan (Kanitz Ágos, Nyárády Erazmus Gyula, Soó Rezső, Csűrös-Káptalan Margit, Csűrös István és Gergely János) a jelenlegi Románia területén születtek. De joggal számítjuk Erdélyhez kötődőnek a nyíregyházi születésű Simonkai Lajost az ’Erdély edényes flórájának helyesbített foglalata’ című halhatatlan műve (Budapest, 1887) okán. Az ipolylitkei származású, de élete utolsó időszakában kolozsvári professzor Borbás Vince különleges helyet foglal el ebben a névsorban, hiszen a 2. és a 13. kötet is neki állít emléket. De erre rá is szolgált termékeny életének olyan műveivel, mint a ’Jelentés a Bánság területén végzett növénytani kutatásokról’ (Budapest, 1874) vagy a ’Temesmegye vegetációja’ (Temesvár, 1884), illetve a ’Vasvármegye növényföldrajza és flórája’ (Szombathely, 1888). A Kanitzia mostani kötete pedig Kovács J. Attila, a magyarországi és erdélyi botanika jelentős kutatója előtt tiszteleg.

2. táblázat. A Kanitzia 2012-ig megjelent köteteinek áttekintése

Kötet
Év (Megjelenés éve)
Cikkek
száma
Szerzők
száma
In memoriam
1
1992
1
2
2
1994
5
3
Borbás Vince
3
1995
9
10
Kaán Károly
4
1996 (1998)
5
6
Kanitz Ágost
5
1997 (1999)
3
3
Zólyomi Bálint
6
1998 (1999)
7
10
Anton Kerner
7
1999 (2000)
9
12
Ujhelyi József
8
2000 (2001)
7
11
Horváth Ernő
9
2001
10
12
Nyárády Erazmus Gyula
10
2002
10
13
Csapody István
11
2003
10
14
Soó Rezső
12
2004
7
7
Csűrös-Káptalan Margit
13
2005
9
14
Borbás Vince
14
2006
9
12
Seregélyes Tibor
15
2007
6
7
Károlyi Árpád
16
2008–2009 (2009)
9
14
Csűrös István
17
2010 (2011)
10
13
Simonkai Lajos
18
2011 (2012)
8
7
Priszter Szaniszló
19
2012 (2013)
10
19
Gergely János

A Kanitzia-nak eddigi 19 kötete összesen közel 3800 oldalt tesz ki, és hasábjain eddig 129 szerző publikált. A lap dinamikus fejlődését jól illusztrálja a publikált kötetek kumulatív oldalszámának és a megjelent cikkek számának töretlen emelkedése (1. ábra).
A Kanitzia az elmúlt két évtizedben kétségkívül fontos szerepet játszott a Magyarország növényvilágáról gyűjtött ismeretek közreadásában, de fontos irodalmi forrásává vált Erdély és Románia flóra- és vegetációkutatóinak is. Az utóbbi években érzékelhető a folyóirat egyre ’nemzetközibbé’ válása, nemcsak a külhoni szerzők és az angol nyelvű közlemények számának növekedésével, hanem távoli országokból érkezett cikkek megjelenésével is. A folyóirat tehát megjelent a nemzetközi térszínen, amit jelez, hogy a Google Scholar 2014. januárjában 18 cikkére összesen 64 idézetet talált. Ezeket a jó értelemben vett ’globalizációs’ folyamatokat nyilván tovább fogja erősíteni az az örvendetes tény, hogy a Kanitzia minden eddig megjelent száma teljes terjedelmében immáron szabadon elérhető a világhálón a következő helyen: http://ttk.nyme.hu/blgi/kanitzia/Lapok

1. ábra. A Kanitzia köteteinek összesített oldalszámának
és a megjelent cikkek számának alakulása 1992 és 2011 között

A Kanitzia folyóirat életre hívása Kovács J. Attila eddigi botanikai munkásságának egyik meghatározó eredményét jelenti; nemcsak azért, mert immáron két évtizede lehetőséget biztosít a magyar és külhoni kutatók eredményeinek publikálásához, hanem azért is mert ő maga nem kevesebb, mint 45 Kanitzia cikkel gazdagította ismereteinket. E cikkek sokrétű érdeklődésről és intenzív kutatómunkáról tanúskodnak, hiszen a Nyugat-Dunántúl [1–4, 11–12, 14, 23–24, 31, 41, 43], a Dunántúli középhegység [5–9, 13, 17–19, 22, 36] és Erdély [21, 26, 28, 32, 35, 38, 40, 42, 45] flórájának és vegetációjának ismeretéhez, a botanikai-természetvédelmi ismeretterjesztéshez [10], egyes fajok (főként pázsitfüvek) anatómiai-morfológiai viszonyaihoz [15–16, 30, 34, 37] szolgáltatnak adatokat, valamint méltóképpen emlékeznek meg nagy elődökről [20, 25, 27, 29, 33, 39, 44].

Tisztelt Tanár Úr, Kedves Attila! Ezúton kívánunk a folytatáshoz jó egészséget és töretlen alkotókedvet, s még legalább annyi KJA-cikket, mint amennyi a Kanitzia hasábjain eddig megjelent!

Irodalom

[1]          Kovács J. A. & Takács B. (1992): A bozsoki Zsidó-rét növényzete és botanikai értékei. – Kanitzia 1: 7–50.
[2]          Kovács J. A. & Takács B. (1994): A cáki gesztenyés oldal edényes flórája és növényzete. – Kanitzia 2: 9-42.
[3]          Kovács J. A. & Takács B. (1994): A nárai „Zsidu-rét” botanikai értékei. – Kanitzia 2:  43-64.
[4]          Kovács J. A. (1994): Outline for a synopsis of plant communities in Vas county (Hungary). – Kanitzia 2: 79-113.
[5]          Kovács J. A. & Takács B. (1995): A Balaton-vidék bazaltvulkáni növényzetének sajátosságairól. – Kanitzia 3: 51-96.
[6]          Kovács J. A. – Takács B. (1995):A Sümeg-Tapolcai hát és a Déli-Bakony néhány dolomitos felszínének botanikai értékei. – Kanitzia 3: 97-124.
[7]          Kovács J. A., Takács B. & Takács G. (1995): Egyes Ophrys előforduláok a Balaton-felvidéken. – Kanitzia 3: 137-142.
[8]          Takács B. & Kovács J. A. (1995): A Tar-hegy botanikai értékei . – Kanitzia 3: 143-158.
[9]          Kovács J. A. (1995): Védett növények listája a tervezett Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. – Kanitzia 3: 159-166.
[10]      Kovács J. A. & Simon K. (1996): Védett növények szemléltető gyűjteménye. – Kanitzia 4: 7-160.
[11]      Kovács J. A. (1997): A Csödei-erdő és környékének florisztikai, cönológiai és természetvédelmi adottságai. – Kanitzia 5: 19-67.
[12]      Kovács J. A., Csanaki Sz., Miholics L. & Molnár Zs. (1998): Az Ablánc-völgy botanikai állapotfelmérése. – Kanitzia 6: 25-56.
[13]      Kovács J. A. (1998): A Vindornya-láp aktuális vegetációja és élőhelyrekonstrukciós vizsgálata. . – Kanitzia 6: 57-88.
[14]      Kovács J. A. & Takács B. (1998): Az alsószölnöki Rába-völgy botanikai értékei. – Kanitzia 6: 89-110.
[15]      Kovács J. A. (1999): Virágzatok tipológiájának aktuális kérdései a Poaceae családban. – Kanitzia 7: 75-89.
[16]      Kovács J. A. & Dani M. (1999): Festuca pratensis Huds. és F. arundinacea Schreb. populációk géntartalék és morfo-anatómiai vizsgálata. – Kanitzia 7: 91-116.
[17]      Kovács J. A. (1999):Adatok a Déli-Bakony flórájának ismeretéhez. – Kanitzia 7: 117-128.
[18]      Kovács J. A. (2000): Flóratérképezési vizsgálatok a Déli-Bakonyban. – Kanitzia 8: 19-37.
[19]      Kovács J. A. (2000): Dolomit-mészkő sziklagyepek és lejtősztyepek helyzetéről a Déli-Bakonyban. – Kanitzia 8: 39-52.
[20]      Kovács J. A. (2001): Nyárády Erazmus Gyula emlékezete (1881-1966). – Kanitzia 9: 7-40.
[21]      Kovács J. A. (2001): A gyepvegetáció sajátosságai Erdélyben. . – Kanitzia 7: 85-150.
[22]      Kovács J. A. (2001): Adatok a Déli-Bakony flórájának ismeretéhez 2. – Kanitzia 9: 181-210.
[23]      Kovács J. A. (2002): Az Őrségi Tájvédelmi Körzet rétvegetációja. – Kanitzia 10: 137-174.
[24]      Kovács J. A. (2002):Az Őrségi Tájvédelmi Körzet fontosabb botanikai szakirodalma. – Kanitzia 10: 227-232.
[25]      Kovács J. A. (2003): The centenary of Rezső Soó's borning (1903–1980). – Kanitzia 11: 15-29.
[26]      Kovács J. A. (2003): Meso-xerophilous grassland and fringe communities in the eastern part of the Transylvanian Basin. – Kanitzia 11: 97-126.
[27]      Kovács J. A. (2004): In memoriam Margit Csűrös-Káptalan (1921-1994) = Csűrös-Káptalan Margit emlékezete (1921-1994). – Kanitzia 12: 7-12.
[28]      Kovács J. A. (2004): Syntaxonomical checklist of the plant communities of Szeklerland (Eastern Transylvania). – Kanitzia 12: 75-149.
[29]      Kovács J. A. (2005): In memoriam Borbás Vince (1844-1905). – Kanitzia 13: 5-10.
[30]      Kovács J. A. & Dani M. (2005): Adatok a Peucedanum carvifolia Vill. populációk morfoanatómiai és cönológiai vizsgálatához. – Kanitzia 13: 109-124.
[31]      Kovács J. A. (2003): Délnyugat-Dunántúl flórája VIII. (Egyszikűek). Károlyi Árpád florisztikai cédulakatalógusa alapján. – Kanitzia 13: 125-275.
[32]      Kovács J. A. (2006): Distribution of invasive alien species stands in Eastern Transylvania. – Kanitzia 14: 109-136.
[33]      Kovács J. A. (2007): Száz éve született Károlyi Árpád (1907-1972). – Kanitzia 15: 7-18.
[34]      Dani M. & Kovács J. A. (2007): Levélanatómiai vizsgálatok Festuca pratensis Agg. közép-európai populációin. – Kanitzia 15: 35-46.
[35]      Kovács J. A. (2007): Data to the vegetation biology and coenological relations of Allium ursinum L. stands in Eastern Transsylvania. – Kanitzia 15: 63-76.
[36]      Kovács J. A. (2009): A Kis-Bakony hegy és környékének botanikai értékei. – Kanitzia 13: 59-92.
[37]      Dani M. & Kovács J. A. (2009): Levélanatómiai vizsgálatok Festuca altissima All. és Festuca drymeja Mert. & W. D. J. Koch populációkon. – Kanitzia 16: 133-145.
[38]      Kovács J. A. (2009): Xerothermic plant communities in the eastern part of the Transylvanian Basin (Szeklerland), Romania). – Kanitzia 16: 147-210.
[39]      Kovács J. A. (2010): Száz éve hunyt el Simonkai Lajos. – Kanitzia 17: 5-27.
[40]      Kovács J. A. (2010): European ash dominated forest community in the SE-part of the Transylvanian Plain (Poligonato latifolio-Fraxinetum excelsioris ass. nova). – Kanitzia 17: 179-194.
[41]      Kevey Balázs & Kovács J. A. (2010): A Mura-vidék gyertyános-tölgyesei (Veronico montanae-Carpinetum Kevey 2008). – Kanitzia 17: 195-221.
[42]      Kovács J. A. (2011): Vegetation ecology and coenological relations of Krascheninnikovia ceratoides stands in the Transylvanian Basin. – Kanitzia 18: 59-87.
[43]      Kevey Balázs & Kovács J. A. (2011): A Mura-vidék tölgy-kőris-szil ligetei (Carici brizoidis-Ulmetum Kevey 2008) . – Kanitzia 18: 195-238.
[44]      Kovács J. A. (2012): Gergely János erdélyi botanikus emlékezete. – Kanitzia 17: 7-22.
[45]      Kovács J. A. & Pálfalvi P. (2012): Adatok Székelyföld edényes flórájának és növényföldrajzának ismeretéhez 1.Kanitzia 19: 115-178.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése