Megjelent a Kanitzia 2014-es kötetének 9–15. oldalain.
“A magyar
botanikának mindig, de most különösen nagyon érzett betegsége a közlési tér
hiánya…” – olvasható az 1938-ban megindult és sajnálatosan rövid
életű Borbásia című növénytani
folyóirat első számában. Hasonló helyzettel találta szembe magát az 1990-es
években megélénkülő hazai flóra- és vegetációkutatás és ez a helyzet az ezredforduló
környékén rövid idő alatt négy botanikai folyóirat létrejöttét eredményezte
Magyarországon. A sort 1992-ben a Kanitzia nyitotta meg, majd 1995-ben következett a Tilia, 1996-ban a Kitaibelia és 2003-ban az azóta sajnos
megszűnt Flora Pannonica.
A korszak úttörő
folyóiratának tekinthető Kanitzia
20. kötetének megjelenése éppen egybeesik az alapító-szerkesztő Kovács J. Attila 70. életévével. Ez az
írás e kettős ’jubileum’ okán született.
A Kanitzia folyóirat ugyanannak a szép
hagyománynak köszönheti a címét, mint a hajdani Borbásia:
ezzel is példaadó elődök emléke előtt tiszteleg az utókor. Szeretném hinni,
hogy az elődök tisztelete nem múlik el azzal a napjainkban tapasztalható tendenciával,
hogy a folyóiratok címei egyre inkább azt a tudományterületet igyekeznek
lehatárolni (mégpedig angol nyelven és röviden), amelynek fórumai kívánnak
lenni. Éppen azért, mert a folyóiratok címeiben egyre kevésbé divatos az eponimia,
érdemes áttekinteni a botanikusok neveit viselő periodikákat (1. táblázat).
1. táblázat.
Botanikusok neveit viselő egykori és mai folyóiratok és sorozatok
Folyóirat
|
Botanikus
|
Ország
|
Megjelenik
|
IF2012
|
Adansonia
|
Michel Adanson (1727–1806)
|
FR
|
1978–
|
0,639
|
Blumea
|
Karl Ludwig
von Blume (1796–1862
|
NL
|
1934–
|
0,266
|
Bocconea
|
Paolo Silvio Boccone (1633–1704)
|
IT
|
1991–
|
–
|
Borbásia
|
Borbás Vince (1844–1905)
|
HU
|
1938–1949
|
Megszűnt
|
Borbásia Nova
|
Borbás Vince (1844–1905)
|
HU
|
1940–1944
|
Megszűnt
|
Bradleya
|
Richard Bradley (1688–1732)
|
GB
|
1983–
|
0,161
|
Brittonia
|
Nathaniel Lord Britton (1859–1934)
|
US
|
1931–
|
1,04
|
Candollea
|
Augustin Pyramus de Candolle (1778–1841)
|
CH
|
1946–
|
0,37
|
Davidsonia
|
John Davidson (1878–1870)
|
CA
|
1970–1981, 2002–
|
–
|
Englera
|
Heinrich
Gustav Adolf Engler (1844–1930)
|
DE
|
1979–
|
–
|
Gorteria
|
David de Gorter (1717–1783) & Johannes de Gorter
|
NL
|
1961–
|
0,133
|
Haseltonia
|
Scott E. Haselton (1895–1991)
|
US
|
1995–
|
0,222
|
Herzogia
|
Carl Julius Herzog
(1880–1961)
|
DE
|
1988–
|
0,366
|
Hedwigia
|
Johann Hedwig (1730–1799)
|
DE
|
1858–1922
|
Megszűnt
|
Nova Hedwigia
|
Johann Hedwig (1730–1799)
|
DE
|
1917–
|
0,809
|
Kanitzia
|
Kanitz Ágost (1843–1896)
|
HU
|
1992–
|
–
|
Kitaibelia
|
Kitaibel Pál (1757–1817)
|
HU
|
1996–
|
–
|
Preslia
|
Jan Svatopluk Presl (1791–1849) & Karel Bořivoj Presl (1794–1852
|
CZ
|
1929–
|
2,833
|
Thaiszia
|
Thaisz Lajos (1867–1937)
|
SK
|
1991–
|
–
|
Watsonia*
|
Hewet Cottrell Watson (1804–1881)
|
GB
|
1948–2010*
|
–
|
Webbia
|
Philip Barker Webb (1793–1854)
|
IT
|
1946–
|
–
|
Willdenowia
|
Carl Ludwig Willdenow (1765–1812)
|
DE
|
1953–
|
0,328
|
Wulfenia
|
Ranc Xaver von Wulfen (1728–1805)
|
AT
|
1994–
|
0,467
|
* folytatása: New Journal
of Botany
A Kanitzia címét Kanitz Ágost (Lugos, 1843. április 25. – Kolozsvár, 1896.
július 13.), a Kolozsvári Tudományegyetem első botanika professzora, az első
magyar nyelvű botanikai szaklap alapítója és szerkesztője után kapta. A lap
küldetését és szellemiségét már a címe is sejteti, de azt természetesen
alapvetően meghatározza az alapító-szerkesztő identitása; azaz hűsége Erdélyhez
és újabb keletű kötődése a nyugat-magyarországi határvidékhez. Mindezt jól
tükrözik a Kanitzia első 19 kötetében
megjelent 144 közlemény (nem számítva a könyvismertetéseket
és korrekciókat) elemzése, amelyek közül
29 cikk (20%) Erdély és Románia flórájával, vegetációjával és kutatóival
foglalkozik, 27 cikk (19%) pedig a Nyugat-Dunántúl növényvilágához kapcsolódik.
1994 óta a folyóirat minden száma egy magyar botanikus előtt tiszteleg (2.
táblázat), közülük hatan (Kanitz Ágos, Nyárády Erazmus Gyula, Soó Rezső,
Csűrös-Káptalan Margit, Csűrös István és Gergely János) a jelenlegi Románia
területén születtek. De joggal számítjuk Erdélyhez kötődőnek a nyíregyházi
születésű Simonkai Lajost az ’Erdély edényes flórájának helyesbített
foglalata’ című halhatatlan műve (Budapest, 1887) okán. Az ipolylitkei
származású, de élete utolsó időszakában kolozsvári professzor Borbás Vince
különleges helyet foglal el ebben a névsorban, hiszen a 2. és a 13. kötet is
neki állít emléket. De erre rá is szolgált termékeny életének olyan műveivel,
mint a ’Jelentés a Bánság területén végzett növénytani kutatásokról’
(Budapest, 1874) vagy a ’Temesmegye vegetációja’ (Temesvár, 1884),
illetve a ’Vasvármegye növényföldrajza és flórája’ (Szombathely, 1888). A
Kanitzia mostani kötete pedig Kovács
J. Attila, a magyarországi és erdélyi botanika jelentős kutatója előtt
tiszteleg.
2. táblázat. A Kanitzia
2012-ig megjelent köteteinek áttekintése
Kötet
|
Év (Megjelenés éve)
|
Cikkek
száma |
Szerzők
száma |
In memoriam
|
1
|
1992
|
1
|
2
|
–
|
2
|
1994
|
5
|
3
|
Borbás Vince
|
3
|
1995
|
9
|
10
|
Kaán Károly
|
4
|
1996 (1998)
|
5
|
6
|
Kanitz Ágost
|
5
|
1997 (1999)
|
3
|
3
|
Zólyomi Bálint
|
6
|
1998 (1999)
|
7
|
10
|
Anton Kerner
|
7
|
1999 (2000)
|
9
|
12
|
Ujhelyi József
|
8
|
2000 (2001)
|
7
|
11
|
Horváth Ernő
|
9
|
2001
|
10
|
12
|
Nyárády Erazmus Gyula
|
10
|
2002
|
10
|
13
|
Csapody István
|
11
|
2003
|
10
|
14
|
Soó Rezső
|
12
|
2004
|
7
|
7
|
Csűrös-Káptalan Margit
|
13
|
2005
|
9
|
14
|
Borbás Vince
|
14
|
2006
|
9
|
12
|
Seregélyes Tibor
|
15
|
2007
|
6
|
7
|
Károlyi Árpád
|
16
|
2008–2009 (2009)
|
9
|
14
|
Csűrös István
|
17
|
2010 (2011)
|
10
|
13
|
Simonkai Lajos
|
18
|
2011 (2012)
|
8
|
7
|
Priszter Szaniszló
|
19
|
2012 (2013)
|
10
|
19
|
Gergely János
|
A Kanitzia-nak eddigi 19 kötete összesen
közel 3800 oldalt tesz ki, és hasábjain eddig 129 szerző publikált. A lap
dinamikus fejlődését jól illusztrálja a publikált kötetek kumulatív
oldalszámának és a megjelent cikkek számának töretlen emelkedése (1. ábra).
A Kanitzia az elmúlt két évtizedben
kétségkívül fontos szerepet játszott a Magyarország növényvilágáról gyűjtött
ismeretek közreadásában, de fontos irodalmi forrásává vált Erdély és Románia
flóra- és vegetációkutatóinak is. Az utóbbi években érzékelhető a folyóirat
egyre ’nemzetközibbé’ válása, nemcsak a külhoni szerzők és az angol nyelvű
közlemények számának növekedésével, hanem távoli országokból érkezett cikkek
megjelenésével is. A folyóirat tehát megjelent a nemzetközi térszínen, amit
jelez, hogy a Google Scholar 2014. januárjában 18 cikkére összesen 64 idézetet
talált. Ezeket a jó értelemben vett ’globalizációs’ folyamatokat nyilván tovább
fogja erősíteni az az örvendetes tény, hogy a Kanitzia
minden eddig megjelent száma teljes terjedelmében immáron szabadon elérhető a
világhálón a következő helyen: http://ttk.nyme.hu/blgi/kanitzia/Lapok
1.
ábra. A Kanitzia köteteinek
összesített oldalszámának
és a megjelent cikkek számának alakulása 1992 és 2011 között
és a megjelent cikkek számának alakulása 1992 és 2011 között
A Kanitzia
folyóirat életre hívása Kovács J.
Attila eddigi botanikai munkásságának egyik meghatározó eredményét jelenti; nemcsak
azért, mert immáron két évtizede lehetőséget biztosít a magyar és külhoni
kutatók eredményeinek publikálásához, hanem azért is mert ő maga nem kevesebb,
mint 45 Kanitzia cikkel
gazdagította ismereteinket. E cikkek sokrétű érdeklődésről és intenzív
kutatómunkáról tanúskodnak, hiszen a Nyugat-Dunántúl [1–4, 11–12, 14, 23–24,
31, 41, 43], a Dunántúli középhegység [5–9, 13, 17–19, 22, 36] és Erdély [21,
26, 28, 32, 35, 38, 40, 42, 45] flórájának és vegetációjának ismeretéhez, a botanikai-természetvédelmi
ismeretterjesztéshez [10], egyes fajok (főként pázsitfüvek) anatómiai-morfológiai
viszonyaihoz [15–16, 30, 34, 37] szolgáltatnak adatokat, valamint méltóképpen
emlékeznek meg nagy elődökről [20, 25, 27, 29, 33, 39, 44].
Tisztelt Tanár Úr, Kedves Attila! Ezúton kívánunk a
folytatáshoz jó egészséget és töretlen alkotókedvet, s még legalább annyi KJA-cikket,
mint amennyi a Kanitzia hasábjain
eddig megjelent!
Irodalom
[1]
Kovács J. A. & Takács
B. (1992): A bozsoki Zsidó-rét
növényzete és botanikai értékei. – Kanitzia 1: 7–50.
[2]
Kovács J. A. & Takács
B. (1994): A cáki gesztenyés oldal
edényes flórája és növényzete. – Kanitzia 2: 9-42.
[3]
Kovács J. A. & Takács
B. (1994): A nárai „Zsidu-rét”
botanikai értékei. – Kanitzia 2:
43-64.
[4]
Kovács J. A. (1994): Outline for a synopsis of plant communities in Vas county (Hungary). – Kanitzia
2: 79-113.
[5]
Kovács J. A. & Takács
B. (1995): A Balaton-vidék
bazaltvulkáni növényzetének sajátosságairól. – Kanitzia 3: 51-96.
[6]
Kovács J. A. – Takács
B. (1995):A Sümeg-Tapolcai hát és
a Déli-Bakony néhány dolomitos felszínének botanikai értékei. – Kanitzia
3: 97-124.
[7]
Kovács J. A., Takács
B. & Takács
G. (1995): Egyes Ophrys
előforduláok a Balaton-felvidéken. – Kanitzia 3: 137-142.
[8]
Takács B. & Kovács
J. A. (1995): A Tar-hegy botanikai
értékei . – Kanitzia 3: 143-158.
[9]
Kovács J. A. (1995): Védett növények listája a tervezett Balaton-felvidéki Nemzeti Park
területén. – Kanitzia 3: 159-166.
[10] Kovács J. A. & Simon K.
(1996): Védett növények
szemléltető gyűjteménye. – Kanitzia 4: 7-160.
[11] Kovács J. A. (1997): A Csödei-erdő és környékének florisztikai, cönológiai
és természetvédelmi adottságai. – Kanitzia 5: 19-67.
[12] Kovács J. A., Csanaki Sz., Miholics L. & Molnár Zs. (1998): Az Ablánc-völgy botanikai állapotfelmérése. – Kanitzia
6: 25-56.
[13] Kovács J. A. (1998): A Vindornya-láp aktuális vegetációja és
élőhelyrekonstrukciós vizsgálata. . – Kanitzia 6: 57-88.
[14] Kovács J. A. & Takács
B. (1998): Az alsószölnöki
Rába-völgy botanikai értékei. – Kanitzia 6: 89-110.
[15] Kovács J. A. (1999): Virágzatok tipológiájának aktuális kérdései a Poaceae
családban. – Kanitzia 7: 75-89.
[16] Kovács J. A. & Dani M.
(1999): Festuca pratensis
Huds. és F. arundinacea Schreb. populációk géntartalék és
morfo-anatómiai vizsgálata. – Kanitzia 7: 91-116.
[17] Kovács J. A. (1999):Adatok a Déli-Bakony flórájának ismeretéhez. – Kanitzia
7: 117-128.
[18] Kovács J. A. (2000): Flóratérképezési vizsgálatok a Déli-Bakonyban. – Kanitzia
8: 19-37.
[19] Kovács J. A. (2000): Dolomit-mészkő sziklagyepek és lejtősztyepek
helyzetéről a Déli-Bakonyban. – Kanitzia 8: 39-52.
[20] Kovács J. A. (2001): Nyárády Erazmus Gyula emlékezete (1881-1966). – Kanitzia
9: 7-40.
[21] Kovács J. A. (2001): A gyepvegetáció sajátosságai Erdélyben. . – Kanitzia
7: 85-150.
[22] Kovács J. A. (2001): Adatok a Déli-Bakony flórájának ismeretéhez 2. – Kanitzia
9: 181-210.
[23] Kovács J. A. (2002): Az Őrségi Tájvédelmi Körzet rétvegetációja. – Kanitzia
10: 137-174.
[24] Kovács J. A. (2002):Az Őrségi Tájvédelmi Körzet fontosabb botanikai
szakirodalma. – Kanitzia 10: 227-232.
[25] Kovács J. A. (2003): The centenary of Rezső Soó's borning (1903–1980). – Kanitzia
11: 15-29.
[26] Kovács J. A. (2003): Meso-xerophilous grassland and fringe communities in
the eastern part of the Transylvanian Basin. – Kanitzia 11: 97-126.
[27] Kovács J. A. (2004): In memoriam Margit Csűrös-Káptalan (1921-1994) =
Csűrös-Káptalan Margit emlékezete (1921-1994). – Kanitzia 12: 7-12.
[28] Kovács J. A. (2004): Syntaxonomical checklist of the plant communities of
Szeklerland (Eastern Transylvania). – Kanitzia 12: 75-149.
[29] Kovács J. A. (2005): In memoriam Borbás Vince (1844-1905). – Kanitzia
13: 5-10.
[30] Kovács J. A. & Dani M.
(2005): Adatok a Peucedanum
carvifolia Vill. populációk morfoanatómiai és cönológiai vizsgálatához. – Kanitzia
13: 109-124.
[31] Kovács J. A. (2003): Délnyugat-Dunántúl flórája VIII. (Egyszikűek). Károlyi
Árpád florisztikai cédulakatalógusa alapján. – Kanitzia 13: 125-275.
[32] Kovács J. A. (2006): Distribution of invasive alien species stands in
Eastern Transylvania. – Kanitzia 14: 109-136.
[33] Kovács J. A. (2007): Száz éve született Károlyi Árpád (1907-1972). – Kanitzia
15: 7-18.
[34] Dani M. & Kovács
J. A. (2007): Levélanatómiai
vizsgálatok Festuca pratensis Agg. közép-európai populációin. – Kanitzia
15: 35-46.
[35] Kovács J. A. (2007): Data to the vegetation biology and coenological
relations of Allium ursinum L. stands in Eastern Transsylvania. – Kanitzia
15: 63-76.
[36] Kovács J. A. (2009): A Kis-Bakony hegy és környékének botanikai értékei. – Kanitzia
13: 59-92.
[37] Dani M. & Kovács
J. A. (2009): Levélanatómiai
vizsgálatok Festuca altissima All. és Festuca drymeja Mert. &
W. D. J. Koch populációkon. – Kanitzia 16: 133-145.
[38] Kovács J. A. (2009): Xerothermic plant communities in the eastern part of
the Transylvanian Basin (Szeklerland), Romania). – Kanitzia 16: 147-210.
[39] Kovács J. A. (2010): Száz éve hunyt el Simonkai Lajos. – Kanitzia
17: 5-27.
[40] Kovács J. A. (2010): European ash dominated forest community in the SE-part
of the Transylvanian Plain (Poligonato latifolio-Fraxinetum excelsioris ass.
nova). – Kanitzia 17: 179-194.
[41] Kevey Balázs & Kovács
J. A. (2010): A Mura-vidék
gyertyános-tölgyesei (Veronico montanae-Carpinetum Kevey 2008). – Kanitzia
17: 195-221.
[42] Kovács J. A. (2011): Vegetation ecology and coenological relations of Krascheninnikovia
ceratoides stands in the Transylvanian Basin. – Kanitzia 18: 59-87.
[43] Kevey Balázs & Kovács
J. A. (2011): A Mura-vidék
tölgy-kőris-szil ligetei (Carici brizoidis-Ulmetum Kevey 2008) . – Kanitzia
18: 195-238.
[44] Kovács J. A. (2012): Gergely János
erdélyi botanikus emlékezete. – Kanitzia 17: 7-22.
[45]
Kovács J. A. & Pálfalvi
P. (2012): Adatok Székelyföld edényes flórájának
és növényföldrajzának ismeretéhez 1.–
Kanitzia 19: 115-178.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése