Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Kossuth Rádiónak adott interjújában arra kérte
az Európai Parlament magyar képviselőit, hogy érjék el, hogy ne
alkossanak EU-s rendeletet az özönfajok szabályozásáról. (Az interjú meghallgatható itt, az ominózus rész 7 perc 48 másodpercnél kezdődik.)
A miniszter úgy érvel, hogy az akác nem özönfaj, mert tudatosan telepítették
be. Ezzel szemben ismét le kell írnom, hogy egy özönfaj nem attól válik özönfajjá, hogy miként került eredeti elterjedési területétől távoli területekre:
Özönfajon
olyan fajokat értünk, melyek természetes előfordulási területükön kívülre történő
véletlen behurcolásukat, vagy szándékos betelepítésüket követően képesek ott
megtelepedni és tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek
ökológiai egyensúlyát), míg a sokszor emlegetett krumpli, paprika, paradicsom nem képesek
hazánkban emberi közreműködés nélkül fennmaradni, tért hóditani és befolyásolni
az őshonos életközösségeket.
A világban sok példa van arra, hogy tudatosan betelepített (és nem véletlenül behurcolt) fajok környezeti problémákat és/vagy gazdasági károkat okoztak, ennek legszemléletesebb példája talán az üregi nyúlé (Oryctolagus cuniculus). Ez a faj eredeti elterjedési területén, Dél-Európában és Észak-Afrikában visszaszorulóban van néhány betegség (Myxomatosis, nyúl-calicivirus), valamint a túlzott vadászat és az élőhelyek elvesztése miatt, ugyanakkor vadászati céllal számos területre betelepítették. A legtöbb helyen természetes ellenségek hiányában rendkívüli mértékben elszaporodott és katasztrofális hatással van a helyi élővilágra és gazdasági szempontból is óriási károkat okoz. A történet iskolapéldáját Ausztrália szolgáltatta, amelynek Victoria államába 1859-ben 24 példányt telepített be Thomas Austin. A nyulak ragadozók hiányában és az enyhe telek következtében gyorsan elszaporodtak, kiszorítva ausztráliai erszényes 'megfelelőiket' (Macrotis) és veszélybe sodorva a birkatenyésztéssel foglalkozók megélhetését. 1901 és 1907 között megakadályozandó az üregi nyulak további terjedését összesen 1833 km hosszúságú 'nyúl-biztos kerítést' építettek (ennek összes költsége akkoriben kb. félmillió dollár volt)! A kerítés alatt a nyulak természetesen gond nélkül átástak, felette pedig átugrottak...
Visszatérve az akácra, az EU immár hivatalosan is megerősítette, hogy senki sem akarja kiirtani a fehér akácot Magyarországról. Janez Potocnik, EU környezetvédelmi biztos megkapta Fazekas Sándor levelét,
amelyben a vidékfejlesztési miniszter azt kérte az uniós biztostól, hogy
az akácméz alapanyagát adó fehér akác ne kerüljön fel a visszaszorítandó nem őshonos állat- és
növényfajokról készülő listára - erősítette meg kedden az MTI megkeresésére a hírt a
biztos szóvivője. Joe Hennon elmondta, hogy az erre vonatkozó rendelet számos olyan rendelkezést
tartalmaz, amely alapján a bizottság köteles figyelembe venni, hogy egy-egy faj
mióta van jelen Európában és milyen gazdasági-társadalmi haszon származik
belőle.
"Ezek a megfontolások szerves részét képezik majd annak az elemzésnek,
amely alapján össze fog állni a lista" - ismertette a szóvivő.
Hennon azt is világossá tettei, hogy abban az esetben, ha a fehér akác mégis rákerülne a listára, Magyarországnak elsősorban arról kellene gondoskodnia, hogy ne terjedjen tovább. Ez nem jelentené azt, hogy Magyarországnak teljes mértékben ki kellene irtania az akácosokat.
"A jogszabály elsődleges célja, hogy megakadályozza új invazív, nem őshonos fajok behurcolását az EU-ba, valamint azt, hogy megakadályozza azoknak az idegen fajoknak a megtelepedését és terjedését, amelyek a legnagyobb fenyegetést jelentik a biodiverzitásra, a gazdaságra és az emberi egészségre" - fejtette ki Joe Hennon.
A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben.
Hennon azt is részletesen ismertette, hogy a bizottság adatai szerint 12 ezer nem őshonos állat- és növényfaj él jelenleg Európában, és körülbelül minden hatodik számít agresszíven terjedő úgynevezett özönfajnak. Ezek közül van, amelyik az emberre is veszélyes, mint például az ázsiai lódarázs vagy a tigrisszúnyog, mások épületekben vagy a termésben okoznak károkat, mint az ártéri japánkeserűfű vagy a nutria.
Emellett egyes behurcolt fajok veszélyt jelentenek olyan őshonos európai állatokra, amelyek elengedhetetlenek az európai ökológiai rendszer egyensúlyának fenntartásához, az Amerikából származó szürke mókus pedig kiszorítja az európai vörös mókust.
Az élőhelyek pusztulása mellett az idegen invazív fajok felelnek a legtöbb őshonos állat- és növényfaj kihalásáért - magyarázta az MTI-nek Janez Potocnik szóvivője.
Joe Hennon arra is rámutat, hogy a bizottság olyan fajokról állít össze listát, amelyek uniós szinten is aggodalomra adnak okot. A listát a bizottság a tagállamokkal közösen, kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok figyelembe vételével állítja össze - hangsúlyozta a szóvivő.
Hennon azt is világossá tettei, hogy abban az esetben, ha a fehér akác mégis rákerülne a listára, Magyarországnak elsősorban arról kellene gondoskodnia, hogy ne terjedjen tovább. Ez nem jelentené azt, hogy Magyarországnak teljes mértékben ki kellene irtania az akácosokat.
"A jogszabály elsődleges célja, hogy megakadályozza új invazív, nem őshonos fajok behurcolását az EU-ba, valamint azt, hogy megakadályozza azoknak az idegen fajoknak a megtelepedését és terjedését, amelyek a legnagyobb fenyegetést jelentik a biodiverzitásra, a gazdaságra és az emberi egészségre" - fejtette ki Joe Hennon.
A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben.
Hennon azt is részletesen ismertette, hogy a bizottság adatai szerint 12 ezer nem őshonos állat- és növényfaj él jelenleg Európában, és körülbelül minden hatodik számít agresszíven terjedő úgynevezett özönfajnak. Ezek közül van, amelyik az emberre is veszélyes, mint például az ázsiai lódarázs vagy a tigrisszúnyog, mások épületekben vagy a termésben okoznak károkat, mint az ártéri japánkeserűfű vagy a nutria.
Emellett egyes behurcolt fajok veszélyt jelentenek olyan őshonos európai állatokra, amelyek elengedhetetlenek az európai ökológiai rendszer egyensúlyának fenntartásához, az Amerikából származó szürke mókus pedig kiszorítja az európai vörös mókust.
Az élőhelyek pusztulása mellett az idegen invazív fajok felelnek a legtöbb őshonos állat- és növényfaj kihalásáért - magyarázta az MTI-nek Janez Potocnik szóvivője.
Joe Hennon arra is rámutat, hogy a bizottság olyan fajokról állít össze listát, amelyek uniós szinten is aggodalomra adnak okot. A listát a bizottság a tagállamokkal közösen, kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok figyelembe vételével állítja össze - hangsúlyozta a szóvivő.
Összefoglalva: bárcsak az akáckérdésben tanúsított magatartás lenne a legnagyobb baj az EU-val.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése