A sziki varjúháj útmenti előfordulásairól

A sziki varjúháj (Sedum caespitosum) hazánkban főként a tiszántúli ürmös szikes puszták ritka, védett faja. Ugyanakkor a Mediterráneumban jóval gyakoribb, zavart, sziklás, kavicsos helyeken gyakran látható, jelentős állományai élnek földutakon és közutak padkáin is.

A sziki varjúháj termésérleléskor vöröslő foltjai igen feltűnőek, akár autóból is észrevehetőek



Hazánkban eddig csak egy burkolt út menti előfordulásáról van tudomásom. Ha valaki ismer ilyen állományt hazánkban (vagy tőlünk északra és/vagy nyugatra) arról örömmel veszünk értesítést (egy tervezett cikk társszerzőségének felajánlásával), a következő email-címen:

Ui. Eddig a blogon három hasonló felhívást tettem közzé. A csipkés gyöngyvessző temetői, a dán kanálfű útmenti és a vetővirág temetői előfordulását firtató bejegyzésekre egyaránt érkezett visszajelzés és azóta az első és második közlemény megjelent (megtekinthetők itt és itt), a harmadik megjelenése pedig még ezévben várható.

Florisztika az autópályán

Amint arról már több bejegyzésben beszámoltam egyes sótűrő növényfajok terjedése közutak mentén jól dokumentált jelenség. A hazai szikesek jellegzetes és feltűnő faja, a sóvirág (Limonium gmelinii) is e fajok közé tartozik, olyannyira, hogy Csehországban csak nemrégiben észlelte Lengyel Attila előfordulását egy autópálya mellett.

A faj hazánk egyes területein (főként a Nagyalföldön és a Mezőföldön) elég gyakori, de utak mentén az ország más területein is felbukkan. Feltűnő virágzó példányai jelenleg autóból is könnyen észrevehetőek. Miközben tegnapelőtt keresztülautóztam az országon egy 120 kilométer hosszúságú autópálya szakaszon 20 előfordulását láttam. Ezek közül 4 nem szerepel a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza – Atlas Florae Hungariae (Bartha et al. 2015) című könyvben. Ha valaki hasonlóan hosszú és unalmas autózásra kényszerül, érdemes figyelnie a faj útmenti előfordulásait.  Az atlaszban nem szereplő adatokat szívesen tennénk közzé a kötet adatait kiegészítő cikksorozatban.

Egyébként a faj felfedezésének, elnevezésének történetéről és tipizálásáról nemrégiben jelent meg egy érdekes cikk.

Sikeres PhD-felvételi

Tanítványom, Fekete Réka felvételt nyert a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolájába.

Réka kutatási témája: Utak hatásai a növényi biodiverzitásra

Gratulálok és jó munkát kívánok!

Ismeretterjesztő cikk a közutak élővilágra gyakorolt hatásáról

Megjelent a Természet Világa című folyóirat legfrissebb (júniusi) számában Fekete Rékával írt ismeretterjesztő cikkünk Az utak hatása az élővilágra címmel. Az írás igyekszik dióhéjban összefoglalni a közutaknak és a forgalomnak az élőhelyekre és élőlényekre gyakorolt hatásait és emellett röviden beszámolunk néhány a témával kapcsolatos saját eredményünkről is.

 

Hivatkozás:

Fekete R. & Molnár V. A. (2017): Az utak hatása az élővilágra. - Természet Világa 148(6): 268-270.

Ismét az útszegélyekről

Amint arról a blogban már többször megemlékeztem, az útszegélyek, útbevágások és az utak menti mezsgyék számos esetben szolgálnak egyes növényeknek élőhelyül, vagy akár utolsó menedékül.

Osztrák tarsóka (Thlaspi goesingense) sziklás útbevágásban a Kőszegi-hegységben

A bókoló zsálya (Salvia nutans) két utolsó ismert hazai állományának egyike egy forgalmas főút melletti mezsgyében található

A téli kérészpáfrány (Anogramma leptophylla) egyetlen ismert közép-európai állománya egy erdészeti feltáróút bevágásában telepedett meg a Zempléni-hegységben

A fehér acsalapu (Petasites albus) az útbevágások és útszegélyek ritka, de jellegzetes lakója

Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy az utaknak számos negatív hatása van az élővilágra. Ezek közül a legfeltűnőbb a járművek által halálra gázolt gerinces állatok nagy száma. Miközben az ember az utak szegélyét vizslatja, néha bizony a keresett növények helyett ritka és védett fajok elütött példányaira is bukkan.

 

Nyuszt (Martes martes) Biharban

 

Vadmacska (Felis sylvestris) Vas megyében

Vidra (Lutra lutra) a Tiszántúlon

Mocsári teknős (Emys orbicularis) a Mezőföldön

 

 

Ismeretterjesztő cikk az Interpress Magazinban

Az utak jelentős hatással vannak az élő és élettelen környezetre egyaránt. Nemcsak a táj arculatát változtatják meg, de számos, többnyire negatív hatást gyakorolnak az élővilágra is (állatok elgázolása, élőhelyek feldarabolódása, invázív fajok terjedése). Arról kevesebb szó esik, hogy az utak szegélyei és bevágásai bizonyos esetekben élőhelyet is jelentenek. E témáról jelent meg Fekete Rékával és Nagy Timeával közösen írt, 'Az utak és az élővilág' című ismeretterjesztő cikkünk az Interpress Magazin  2016. áprilisi számában.

Az utak és az élővilág

Azt, hogy az utak milyen káros hatással vannak az élővilágra mindenki tudja illetve sejti.

 

A fokozottan védett vidra gyakran lesz az autóforgalom áldozata

Arról azonban kevesebb szó esik, hogy az utak illetve szegélyeik és bevágásaik ugyanakkor élőhelyet is jelentenek egyes élőlényeknek. E témában az Interpress Magazin áprilisi számában fog megjelenni Fekete Réka, Nagy Timea és jómagam szerzőségével 'Az utak és az élővilág' című ismeretterjesztő cikkünk.

 

Addig is kedvcsinálóként álljon itt néhány az elmúlt napokban készült kép:

Keleti zergevirág Temes megyében

Tarka sáfrány Vas megyében

Nyugati csillagvirág Zalában