2016. május 20., péntek

Ismét az útszegélyekről

Amint arról a blogban már többször megemlékeztem, az útszegélyek, útbevágások és az utak menti mezsgyék számos esetben szolgálnak egyes növényeknek élőhelyül, vagy akár utolsó menedékül.

Osztrák tarsóka (Thlaspi goesingense) sziklás útbevágásban a Kőszegi-hegységben
A bókoló zsálya (Salvia nutans) két utolsó ismert hazai állományának egyike egy forgalmas főút melletti mezsgyében található

A téli kérészpáfrány (Anogramma leptophylla) egyetlen ismert közép-európai állománya egy erdészeti feltáróút bevágásában telepedett meg a Zempléni-hegységben
A fehér acsalapu (Petasites albus) az útbevágások és útszegélyek ritka, de jellegzetes lakója




Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy az utaknak számos negatív hatása van az élővilágra. Ezek közül a legfeltűnőbb a járművek által halálra gázolt gerinces állatok nagy száma. Miközben az ember az utak szegélyét vizslatja, néha bizony a keresett növények helyett ritka és védett fajok elütött példányaira is bukkan.
 
Nyuszt (Martes martes) Biharban
 
Vadmacska (Felis sylvestris) Vas megyében
Vidra (Lutra lutra) a Tiszántúlon
Mocsári teknős (Emys orbicularis) a Mezőföldön
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése