A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Florisztika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Florisztika. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. április 21., kedd

Megjelent online a KITAIBELIA 25(1) füzete


Megjelent online a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóiratunk 25. évfolyamának első füzete.
A cikkek teljes terjedelemben szabadon elérhetők a lap honlapján

A tartalom:

3 - 8
9 - 18
19 - 26
27 - 32
33 - 56
57 - 78
79 - 100
BÓDIS Judit, TAKÁCS Attila, ÓVÁRI Miklós, VIRÓK Viktor, KULCSÁR László, MAGOS Gábor, SULYOK József, NÓTÁRI Krisztina, MOLNÁR Attila, BARNA Csilla, KUCZKÓ Anita, BIRÓ Éva, GERENCSÉR Beáta, FREYTAG Csongor, TÜDŐSNÉ BUDAI Júlia & MOLNÁR V. Attila: Az év vadvirága 2016-ban: a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) / The Wildflower of the Year 2016 in Hungary: snake's head fritillary (Fritillaria meleagris) (DOI: 10.17542/kit.25.79)
101 - 106
CSIKY János, BARÁTH Kornél, BARNA Péter, CSIKYNÉ RADNAI Éva, DEME Judit, SZIGETVÁRI Csaba, WIRTH Tamás & KOVÁCS Dániel: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához X. / Contributions to the Atlas Florae Hungariae X. (DOI: 10.17542/kit.25.101)

2017. június 28., szerda

Cikk a csermelyciprus új előfordulásáról

Süveges Kristóf első szerzőségével megjelent a Myricaria germanica nevű védett pionír cserjefajnak egy kavicsbányában talált új előfordulásáról írt cikkünk a Kitaibelia 22. évfolyam 1. számában.

A cikk letölthető innen.

Összefoglalás – A közlemény a Magyarországon igen ritka Myricaria germanica második olyan előfordulásáról számol be, amely ember által létrehozott termőhelyről ismert. A faj Hejőpapi mellől (Sajó–Hernád-sík), egy kavicsbányából került elő. A faj legközelebbi lelőhelye mintegy 60 kilométerre található, így az előfordulás a szél általi terjedés (anemochoria) hatékonyságát jelzi. Úgy tűnik a kavicsbányák megfelelő termőhelyet jelenthetnek e hazánkban veszélyeztetett cserjefajnak.

Abstract – This paper reports the second Hungarian synanthropic occurrence of the rare Myricaria germanica. One flowering individual was found in a gravel pit near Hejőpapi (NE Hungary). The closest known population of the species is 60 km far from newly found locality. This occurrence indicates effectivness of anemochory. It seems, that abandoned gravel pits may be potential habitats of this threataned shub species.

Hivatkozás:
Süveges K., Molnár V. A., Koscsó J. (2017): A csermelyciprus (Myricaria germanica) új hazai előfordulása / New occurrence of Myricaria germanica in a Hungarian gravel pit. Kitaibelia 22(1): 60–63.

2016. december 7., szerda

KITAIBELIA 21. évfolyam

Lassan befejeződik a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat 21. évfolyam szerkesztése és nyomdai előkészítése. (A már korábban megjelent első füzet cikkei itt érhetők el.) Az idei második füzetben (Polgár Sándor emlékszám) a következő cikkek fognak megjelenni:

Schmidt Dávid: Szívvel és alázattal. 140 éve született Dr. Polgár Sándor (1876–1944)
Menzl Anna: Nagyapám, Dr. Polgár Sándor
Schmidt Dávid: Polgár Sándor és az adventívflóra-kutatás. Egzotikus flóraszigetek Győrben a 20. század első felében
Nagy Zoltán, Majláth Imre, Molnár Marcell & Erzberger Peter: A martonvásári kastélypark mohaflórája
Nótári Krisztina, Jakab Gusztáv & Pifkó Dániel: Az egyvirágú here – Trifolium ornithopodioides (L.) SM. – „újrafelfedezése” a Hortobágyon
Bartók Attila, Csergő Anna-Mária, Balázs Ödön, Hurdu Bogdan-Iuliu & Jakab Gusztáv: Rediscovery of Gymnadenia frivaldii Hampe ex Griseb. at its northern distribution limit (Eastern Carpathians, Romania)
Molnár Csaba & Juhász Melinda: Az alacsony libatop (Chenopodium pumilio R.Br.) Zuglóban és új adatok Északkelet-Magyarország idegenhonos fajainak elterjedéséhez
Molnár Csaba, Lengyel Attila, Molnár V. Attila, Nagy Timea, Csábi Miklós, Süveges Kristóf, Lengyel-Vaskor Dóra, Tóth György & Takács Attila: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II.
Gulyás Gergely, Magos Gábor, Molnár Attila & Horváth Dénes: Aphanes arvensis L. a Crisicumban és más adatok Magyarország flórájának ismeretéhez
Apró közlemények

A számban megjelenő cikkek hamarosan elérhetők lesznek a folyóirat honlapján, a nyomtatott kötet 2017. januárjában fog megjelenni.  Kérjük azokat az előfizetőket, akiknek a címe az utóbbi egy évben megváltozott, hogy az új postacímüket tudassák velünk a következő címen:


Ugyanezen a címen várjuk a kéziratokat a 22. évfolyam 1. füzetbe (Felföldy Lajos emlékszám), 2017. március 15-éig.

Végül néhány szó arról, hogy miért érdemes a Kitaibelia-ban publikálni?

1.) Folyóiratunk honlapján teljes körű (bárki számára hozzáférhető és regisztrációhoz nem kötött), ingyenes hozzáférést biztosít a megjelent közleményekhez – remélve, hogy ezáltal elősegíti a megjelent információk közkinccsé válását és hasznosulását

2.) Célunk az, hogy a beérkezett kéziratok tárgyilagos és elfogulatlan bírálaton essenek át – mégpedig a lehető leggyorsabban. Az utolsó 6 számában összesen 80 lektorált közlemény jelent meg. E kéziratok esetében a benyújtástól az elfogadásig eltelt napok mediánja 45 volt (±89). Ez azt jelenti, hogy a kéziratok elfogadásáig a benyújtástól átlagosan másfél hónap telt el.


Évfolyam (füzet)
Megjelent lektorált közlemények száma
A benyújtástól az elfogadásig eltelt napok száma
Medián
Átlag
Szórás
19 (1)
16
45
69
89
19 (2)
16
67
93
81
20 (1)
15
42
68
96
20 (2)
10
27
28
19
21 (1)
12
75
98
84
21 (2)
9
30
27
16

3.) Lehetőséget biztosítunk a közleményekhez tartozó függelékek online-megjelenésére (adatok, ábrák, fényképek), terjedelmi megkötés nélkül és színesben.

4.) A megjelent cikkek CrossRef DOI-val vannak ellátva, ennek következtében egyrészt a cikkei feltöltésre kerülnek az MTA REAL repozitóriumba (ezáltal is biztosítva a cikkek elérhetőségét, ha a folyóirat honlapja elérhetetlenné válna). Másrészt az irodalomjegyzékében szereplő, CrossRef DOI-val rendelkező cikkekre link mutat a cikkek online verziójában. (Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy internet-kapcsolattal rendelkező számítógépen böngészi a folyóirat letöltött pdf-formátumú cikkeit, akkor az egyes irodalmakra rákattintva közvetlenül és gyorsan eljuthat a hivatkozott forráshoz és nem kell keresgélnie.)

5.) Azok a szerzők akik számára fontos, hogy cikkeik bekerüljenek a Magyar Tudományos Művek Tárába, bizonyára örömmel veszik, hogy a Kitaibelia-ban ezután megjelenő cikkeik feltöltésével nem kell bajlódniuk, mert ez központilag megtörténik.

2015. február 21., szombat

Kitaibelia 20(1) – Siroki Zoltán emlékszám



Immár hagyomány, hogy folyóiratunk számait egy-egy jelentős botanikus emlékének ajánljuk. A 20. évfolyam 1. száma Siroki Zoltán emlékszám lesz.

Sirok Zoltán (1906–1987) (Lisztes-Szabó Zsuzsa szívességéből)
 
Siroki Zoltán nevét a legtöbben valószínűleg a rendkívül népszerű és sikeres „Díszmadarak a lakásban” című könyv szerzőjeként ismerik. (A Wikipédia szócikke is Magyar ornitológusként”-ként és Honi madarászkultúránk mindmáig legkiemelkedőbb alakja”-ként aposztrofálja.) Pedig saját bevallása szerint: „a család és a napi oktatómunka mellett életemet négy dolog, mondhatnám négy szenvedély töltötte ki: a madarak, a bogarak, a sáskák és a növények világa”. Tényleg gyűjtött nemcsak „tücsköt és bogarat”, hanem sok egyebet, például madártojást és jelentős növényi herbáriumi anyagot is. Mégpedig kitartó szorgalommal (mintegy fél évszázadon keresztül) és irigylésre méltó precizitással.
 
Anacamptis pyramidalis Rezi mellett 1955. július 9-én szedett példányai
 
Anacamptis palustris subsp. elegans Újlétán 1967. június 13-án szedett példányai
Reményeink szerint a Kitaibelia soron következő száma hozzájárul ahhoz, hogy Siroki Zoltán agrobotanikai és florisztikai munkásságát szélesebb körben ismertté tegye. Életét, tevékenységét Papp László & Lisztes-Szabó Zsuzsa: Emlékezés Siroki Zoltánra című írása fogja bemutatni. Takács Attila, Süveges Kristóf, Ljubka Tibor, Löki Viktor, Lisztes-Szabó Zsuzsa és Molnár V. Attila A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium” című cikke pedig növénygyűjteményét veszi górcső alá. Utóbbi cikk elektronikus függelékeként szabad felhasználásra közreadjuk a gyűjteménynek a mai Magyarország területén gyűjtött, nem kultivált növények példányainak főbb adatait is.

Siroki Zoltán botanikai vonatkozású művei

Siroki Z. (1951): A növények élete. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 60 pp.
Siroki Z. (1954): Növénytan. Tankönyv a mezőgazdasági technikumok részére. – Tankönyvkiadó, Budapest. 59 pp.
Siroki Z. (1954): Adatok a Tiszántúl és a Nyírség flórájához. – Annales Biologicae Universitatum Hungariae 2: 287–288.
Siroki Z. (1956): A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia nyulasi legelőjének botanikai összetétele. – Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve 1956: 183-205.
Siroki Z. (1958): Egy nyírségi reliktumterület monografikus cönológiai feldolgozása. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve 1958: 109-141.
 Siroki Z. (1960): Növényrendszertan a 2. féléves levelező hallgatók részére. – Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, Debrecen. 43 pp.
Siroki Z. (1961): Növényrendszertani jegyzet. Útmutató a levelező hallgatók részére. – Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, Debrecen. 45 pp.
Siroki Z. (1961): Tőzegmoha-előfordulás a Bükk hegységben. – Botanikai Közlemények 49(1–2): 110–111.
Siroki Z. (1962): Növényrendszertan. Debreceni Agrártudományi Főiskola. Debrecen. 58 pp.
Siroki Z. (1962): Vegetációtanulmányok a debreceni löszháton. Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei 8: 435-461.
Siroki Z. (1965): Újabb florisztikai és cönológiai adatok hazánk területéről. – Botanikai közlemények 52(1): 31–34.
Siroki Z. (1968): A lápi nádtippan Calamagrostis neglecta (Ehrh.) G. M. Sch. új lelőhelye és elterjedése a Nyírségben. – A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 50: 15–20.
Siroki Z. (1971): A hajdúsági löszhát rétjeinek és legelőinek növénycönológiai elemzése. – DATF cent. ünnepsége, 1868-1968. Debrecen. pp.: 186–190.
Szalay S., Sámsoni Z., Siroki Z., El-Hyatemy Y. (1977): A Hortobágy legelőterületeinek mikroelem-ellátottsága. – Agrokémia és Talajtan 26(1-2): 95–111.
Szalay S. , Sámsoni Z., Siroki Z., El-Hyatemy Y. (1978): Investigations into the micronutrient deficiency of plants on the pasture lands of the Hortobágy heath. – Acta Agronomica Academiae Scientiarum Hungaricae 27(1-2): 17–23.
Sámsoni Z., Siroki Z. & Szalay S. (1981): A Borsodi Mezőség legelőinek és réti növényeinek makro- és mikrotápelem-analitikai vizsgálata. – Agrokémia és Talajtan 30(3-4): 449-461.
Szujkó-Lacza J., Fekete G., Kováts D., Szabó L., Siroki Z. (1982): The vascular plants of the Hortobágy National Park. In: Szujkó-Lacza J. (szerk.).: The flora of the Hortobágy National Park. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp.: 105–169.