Nyertes OTKA-pályázat

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a K132573 számú, „Factors affecting plant diversity and conservation value of anthropogenic habitats – Antropogén élőhelyek növényi sokféleségét és természetvédelmi értékét befolyásoló tényezők” című pályázatot 48 hónapos futamidőre 43,683 millió forint támogatásban részesíti.

 

A kutatás összefoglalója, célkitűzései:

Napjainkban a szinte mindenütt jelen lévő emberi tevékenység (elsősorban a mezőgazdasági művelés, erdőirtás és az élőhelyek beépítése) következtében világszerte jelentősen csökken a természetes növényzettel borított területek kiterjedése. Különösen igaz ez az évszázadok óta sűrűn lakott és évezredek óta művelt területekkel jellemezhető Európában. A növénytermesztésre legkedvezőbb talajadottságú területeken sokszor az eredeti vegetációnak hírmondója is alig maradt. Az intenzíven művelt tájban a kis kiterjedésű, emberi tevékenység által létrehozott vagy fenntartott élőhelyfoltok az utóbbi évtizedekben felértékelődtek, mint a természetes élővilág menedékhelyei. Egyes antropogén élőhely-típusokat (például határmezsgyéket, földvárakat, sáncokat, kurgánokat) viszonylag régen tanulmányoznak. A pályázat további 6 antropogén élőhely-típus vizsgálatát tűzte ki célul. Tanítványaimmal, és együttműködő kollégáimmal 2013 óta európai léptékű intenzív adatgyűjtést folytattam nyár-ültetvények, olajfa-ligetek, útszegélyek és temetők esetében. A pályázat keretében hasonló vizsgálatokat tervezünk kutak és külterjesen művelt gyümölcsösök esetében, továbbá az első 4 élőhelytípus esetében gyűjtött adatok feldolgozását és publikálását.

 

A kutatás alapkérdései:

Előzetes tanulmányaink alapján mára kiderült, hogy a vizsgálni kívánt 6 antropogén élőhelytípus mindegyike „modern menedékhely”-nek tekinthető egyes veszélyezetett élőlények számára. Ugyanakkor keveset tudunk arról, hogy egyrészt mennyire hatékonyak ezek az élőhelyek a fajok megőrzésében. Másrészt hiányosak az ismereteink arról, hogy a kezelésben, hasznosításban bekövetkező változások (például útszegélyek téli sózása, régi rakott kőfalu kutak felhagyása, temetőkben a fűnyírás gyakoribbá válása, temetkezési gyakorlat változása, nyárfa-ültetvények rönkfa-termesztés helyett energiaültetvényként történő hasznosítása) milyen hatással vannak ezekre az élőhelyekre?

A tervezett kutatás a következő kérdésekre igyekszik válaszolni:

– Mely antropogén élőhelyek játszanak jelentős szerepet a veszélyeztetett és ritka növényfajok megőrzésében?

– Mely növényi tulajdonságok befolyásolják a különböző fajok megtelepedési és / vagy túlélési sikerét az antropogén élőhelyeken?

– Mely földrajzi, gazdasági, gazdálkodási vagy ökológiai tényezők felelősek a különböző antropogén élőhelyek természeti és biológiai sokféleségének potenciáljáért?

– Hogyan lehet összehangolni a gazdasági használatot és a természetvédelmet? Milyen kezelési gyakorlatok teszik lehetővé a természeti értékek túlélését és a gazdasági jövedelmezőség optimalizálását egyidejűleg?

Vezető kutató:
Molnár V. Attila

Résztvevő kutatók:
Lukács Balázs András, Löki Viktor, Lovas-Kiss Ádám, Takács Attila & Vincze Orsolya

Résztvevő hallgatók:
Fekete Réka, Süveges Kristóf, Zsólyomi Tamás & Bak Henrietta

 

Nyár-ültetvények



Gyümölcsösök és gesztenyeloigetek

 

Olajfa-ligetek



Útszegélyek

 

Kutak

Temetők

 

 

Látogatás a kolozsvári herbáriumban

A héten Löki Viktor, Fekete Réka, Ljubka Tibor és Lovas-Kiss Ádám látogatást tettek a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 'Alexandru Borza' Botanikus Kertjének herbáriumában. Ez a gyűjtemény nagyon értékes forrása a hazai flóráról a 19. században és a 20. század első felében összegyűjtött ismereteknek, hiszen Soó Rezső kolozsvári professzorságának kezdetén, 1939-ben a debreceni Tudományegyetem herbáriumának egy részét ide költöztette. 

Tanítványaim csaknem 2200 hazánk jelenlegi területén gyűjtött példányt archiváltak a hazai veszélyeztetett növényfajok készülő herbáriumi adatbázisához, ezen kívül a kollekció összes európai orchideáját lefényképezték (további 907 lap). 

Ezúton is szeretném megköszönni mindannyiuk munkáját illetve Ruprecht Eszter és Bartha László kolozsvári kollégák nélkülözhetetlen támogatását!

Ljubka Tibor és Fekete Réka munka közben (Lovas-Kiss Ádám felvétele)

Terepmunka

Gőzerővel zajlik a terepi adatgyűjtés a „Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza” című OTKA-pályázat keretében. Május 6-8-án a Budai-hegységben és a Gödöllői-dombvidéken jártunk, 10-11-én pedig a Tisza mentén és Tokaj környékén. 

Ízelítőül néhány érdekes és szép növény:

 Sápadt lednek (Lathyrus pallescens) 

 Szártalan csüdfű (Astragalus excapus)

Kiterült pimpó (Potentilla patula)

 Lápi csalán  (Urtica kioviensis)

Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) telepített nemesnyárasban

Réti iszalag (Clematis integrifolia) tömege a Tisza mellett (Egészségedre, Attila!)

Holnap indulunk 4-5 napos terepmunkára a Dunántúl nyugati részére.Ezúton is elnézést kérek mindazoktól (nem kevesen vannak) akiknek 'bokros teendőim' közepette elektronikus leveleikre eddig nem vagy csak jelentős késéssel válaszoltam!