2017. szeptember 17., vasárnap

Az éghajlatváltozásról



Napjaink időjárási szélsőségei miatt gyakran esik szó a klímaváltozásról. A témának különös aktualitást ad, hogy az USA bejelentette kilépését a párizsi klímaegyezményből és az a tény, hogy az amerikai elnök is ’klímaszkeptikus’.
Az éghajlattal foglalkozó kutatók között sem teljes a konszenzus arról, hogy a napjainkban zajló éghajlatváltozás összefüggésben van-e az embei tevékenységgel.  A témával foglalkozó tanulmányok mintegy 3%-a szerint a két dolog között nincs kapcsolat.
A Theoretical and Applied Climatology című folyóiratban megjelent cikkben Benestad és munkatársai  megvizsgálták azt a 38 közleményt, amelyek szerint az emberi tevékenység nem függ össze a recens klímaváltozással. 
Minden vizsgált tanulmányban súlyos módszertani hibákra bukkantak, amelyek alapvetően változtatták meg az eredményeket. Emiatt egyik vizsgálatot sem lehetett reprodukálni (ami pedig a tudományos kutatás alapkövetelménye lenne).
Az elemzés szerint a ’klímaszkeptikus’ tanulmányok alapvető hibái közé tartoznak tendenciózus válogatás a rendelkezésre álló adatok közül és a nem megfelelő adatfeldolgozási módszerek, matematikai modellek alkalmazása. Azokban az esetekben, amikor sikerült a módszertani hibákat kiküszöbölni, az eredmények gyökeresen megváltoztak és így már beleillettek a témával foglalkozó többi közlemény következtetései közé.


A napokban kolumbiai látogatásról hazatérő Ferenc pápát a repülőgép fedélzetén tartott sajtótájékoztatóján az éghajlatváltozásról és a sorozatos hurrikánokról kérdezték, amikor gépe elhaladt a katasztrófa sújtotta területek egyike felett. A pápa élesen bírálta az éghajlatváltozás tagadóit. A katolikus egyházfő szerint a történelem fog ítéletet mondani azok felett, akik nem hozták meg a szükséges döntéseket a Föld felmelegedéséért okolt gázok kibocsátásának csökkentéséért.

Hivatkozás
Benestad, R. E., Nuccitelli, D., Lewandowsky, S., Hayhoe, K., Hygen, H. O., van Dorland, R., & Cook, J. (2016): Learning from mistakes in climate research. Theoretical and Applied Climatology 126(3–4): 699–703.

2017. szeptember 16., szombat

Az orchideák mindenütt jelen vannak...

Az orchideák mindenütt ott vannak. Volt már rá példa, hogy orchideát találtam sógoromék telkén (amit Ők lehetetlennek tartottak), de ma délután olyat láttam a televízióban amit amerikai filmben még sosem… A Dustin Hoffman főszereplésével 1982-ben készült filmben egy természettudományos hűséggel és igényességgel készült kép jelenik meg számos alkalommal egy európai orchideáról. Egy jelenetsorozatban (1:26:25-től 1:33:37-ig) többször feltűnik egy plakát, amely a foltos ujjaskosbort (Dactylorhiza maculata) ábrázolja.


A képen egy virágzó példány habitusképe (középen), egy érett toktermés (bal oldalt felül), egy virág (jobb oldalt felül), egy pollinárium (bal oldalt alul - ezen a képen kitakarva) és egy mag (jobb alul) látható




Érdekességként megjegyzem, hogy a jelenetsor tele van szerelmi-erotikus vonatkozásokkal, ezért feltételezem, hogy a plakát nem véletlenül került a díszletbe, hanem az ikergumós orchideáknak tulajdonított afrodiziákus hatás miatt.
A filmet látva teljesen biztos voltam, hogy mely faj látható a képen, de ebben az Internet Movie Database (IMDB) honlapján található információk is megerősítettek. Ez alapján a szóban forgó plakát a 20. század első felében, a svéd általános iskolák számára készült, a svéd flórát bemutató sorozat egyik darabja. Max Richter német illusztrátor készítette, Gunnar Samuelson svéd botanikus irányításával.

Ez volt a második filmbeli találkozásom az ujjaskosborokkal. A Kisvakond és a gyógyszer című 1987-ben készült csehszlovák rajzfilmben bánatosan bandukol a kisvakond a széleslevelű ujjaskosborok (Dactylorhiza majalis) mellett, mikor nem találja a Matricaria chamomilla-t...

 

2017. szeptember 13., szerda

Kovács Ferenc óbecsei plébános nyomdokain a vetővirág nyomában

Több mint egy évszázaddal ezelőtt találta meg Kovács Ferenc (1915) a vetővirágot délvidéki temetőkben:


Kovács Ferenc óbecsei plébános és botanikus szavait idéző friss kép

Hivatkozás:
Kovács F. (1915): Változások Óbecse flórájában. – Botanikai közlemények 14(1-2): 68–76.

2017. szeptember 12., kedd

Magrugó vagy pukkantyú


Tegnap Békés és Csanád megyei temetőkben jártunk és eközben bukkantunk az uborkás magrugó (Ecballium elaterium) jelentős állományára. (A fajt most láttam először hazánk területén.) Ez az elsősorban a mediterrán térségben elterjedt tökféle nevezetes arról, hogy terméseiben – jelentős mennyiségű folyadék összegyűjtésével –nagy nyomást hoz létre amely a termés kocsányról történő leválásakor a magokat 10 méternél nagyobb távolságra is kilövi. Innen kapta legtöbb elnevezését (például angolul ‘exploding cucumber’-nak azaz robbanó uborkának nevezik). A temetőben egy helyi lakossal is beszélgettünk a növényről és kiderült, hogy több éve megtalálható a területen, jól ismerik, olyannyira, hogy ‘pukkantyú’-nak nevezik.

 

2017. szeptember 8., péntek

Egyetemi tanári kinevezés





A köztársasági elnök 365/2017. (IX. 7.) KE határozatával 2017. szeptember 1. hatállyal kinevezett egyetemi tanárrá. A professzorrá válás hosszú, rengeteg adminisztrációval terhelt folyamatáról is lenne mondanivalóm, de az alig különbözne a Lente Gábor által már két éve megfogalmazottaktól - így inkább ezt ajánlom az érdeklődőknek elolvasásra.
Mindenesetre ezúton is köszönöm a jókívánságokat és gratulációkat. Ezen felül itt is szeretném kinyilvánítani köszönetemet munkatársaimnak és tanítványaimnak, akik munkája is hozzájárult a fenntiekhez.

2017. szeptember 4., hétfő

Florisztika az autópályán

Amint arról már több bejegyzésben beszámoltam egyes sótűrő növényfajok terjedése közutak mentén jól dokumentált jelenség. A hazai szikesek jellegzetes és feltűnő faja, a sóvirág (Limonium gmelinii) is e fajok közé tartozik, olyannyira, hogy Csehországban csak nemrégiben észlelte Lengyel Attila előfordulását egy autópálya mellett.





A faj hazánk egyes területein (főként a Nagyalföldön és a Mezőföldön) elég gyakori, de utak mentén az ország más területein is felbukkan. Feltűnő virágzó példányai jelenleg autóból is könnyen észrevehetőek. Miközben tegnapelőtt keresztülautóztam az országon egy 120 kilométer hosszúságú autópálya szakaszon 20 előfordulását láttam. Ezek közül 4 nem szerepel a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza – Atlas Florae Hungariae (Bartha et al. 2015) című könyvben. Ha valaki hasonlóan hosszú és unalmas autózásra kényszerül, érdemes figyelnie a faj útmenti előfordulásait.  Az atlaszban nem szereplő adatokat szívesen tennénk közzé a kötet adatait kiegészítő cikksorozatban.

Egyébként a faj felfedezésének, elnevezésének történetéről és tipizálásáról nemrégiben jelent meg egy érdekes cikk.

2017. szeptember 1., péntek

Podani János székfoglaló előadása

Ajánlom minden érdeklődő szíves figyelmébe
Podani János, az MTA rendes tagja
Fák vagy korallok - kládok vagy rangok?
című székfoglaló előadását.
Helyszín: MTA Székház, Budapest V., Széchenyi I. tér 9.

Időpont: 2017. október 10. kedd, 13.30