Filmajánló

Ebben a bejegyzésben egy botanika iránt is elkötelezett debreceni költő, Fazekas Mihály talán legismertebb művének, a 'Lúdas Matyi' című 1804-ben keletkezett elbeszélő költeménynek két kiválóan sikerült és egymástól mégis gyökeresen eltérő filmadaptációját ajánlom az Olvasók figyelmébe. 

Miért is? Mert a 'Lúdas Matyi'-ban természetesen jelen van a botanika:

„Fördővíz szaporán, úgymond, és fűvek! ezeknek

Elszámlálja külön neveket; száz erdei, réti

Dudvák vóltak ezek; nyúl-, farkas-, békacseresznyék;

Medve-, szamár-, disznó-, eb-, egér-, kutya-, macskatövisek

Hát meg az angyal-, szent- s ördög-gyökerek (mivel akkor

A fûvek neve csak barom, ördög s szent vala; Fûvész

Könyv még nem lévén.”

Ezek a vonatkozások a két most ajánlott adaptációban két eltérő (de egyaránt szórakoztató) közelítésmóddal kaptak helyet:

A 'Ludas Matyi' című első (teljes egészében) színes magyar film 1949-ben készült Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezésében. (A forgatókönyvet Szinetár György írta.) A film 55-56. percében a következő párbeszéd hangzik el a debreceni botanikus professzor és a nála szolgálatra jelentkező Matyi között:

- Szóval studíroztál, kísérleteztél. Na jó, fölfogadlak. A kollégium füvészkertjében fogsz dolgozni. ... Jó, csak aztán össze ne ereszd ám az Euphorbia-t az Eryngium-mal!
- Hát , hogy ereszteném össze Nagyságos Uram, amikor azt se tudom mi az...
- Azt csak tudod, hogy mi a kutyatej meg az ördögszekér?
- Hogyne tudnám!
- Hát a kutyatej tudós neve Euphorbia, az ördögszekéré meg Eryngium. ...
- Tyű az áldóját, sose gondoltam volna, hogy annak a kis semmi fűszálnak, ilyen nagy úri neve van itt Debrecenbe'.


A film teljes egészében megtekinthető itt.

A 'Lúdas Matyi' című 1977-ben Dargay Attila rendezésében készült rajzfilmben (melynek forgatókönyvét Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József írták), a 47. percben kerülnek elő a (részben fiktív) gyógynövények:

-Legények! Mind elmenni gyógyfű szedni! ... Szagos müge, lisztmamonya, macskagyökér, tyúkturbolya, kutyabenge-vakarék. Mindegyikből tíz marék!

A teljes rajzfilm megtekinthető itt. (Bármely korosztály képviselőjének jó szórakozást kínál.)

A botanika, valamint a tudomány- és irodalomtörténet iránt érdeklődők további kapcsolódó érdekességeket  is megtudhatnak a debreceni Fűvész könyv megjelenésének bicentenáriumán megjelent cikkből.