2014. január 25., szombat

Újabb ráhangolódás a közelgő terepi szezonra...

Bár most éppen kissé téliesre változott az idő, de a tavasz és a terepszezon feltartóztathatatlanul közeleg. Most egy kis nosztalgia jegyében (a teljesség igénye nélkül) felelevenítek néhány szálláshelyet, ahol az elmúlt évek mediterrán túrái során álomra hajtottuk fejünket...

A legnagyobb kihívás az első napokban az autópálya mellett alvóhelyet találni, amikor az első 1-2 napban hosszú utat kell megtenni és ilyenkor általában benzinkutaknál alszunk...

 A temetők környéke nyugalmas és itt általában ivóvíz is akad (Toszkána)

A tengerpartokon nemegyszer találhatunk kitűnő táborhelyet...

 ... ez az esti hangulatkép is itt készült.

Az eukaliptuszligetek is megfelelő alvóhelyet jelentenek, de az azért ritkaság, hogy orchideák is legyenek... Bár ezen a Portugáliában készült képen a Serapias cordigera virít...

Néha szükség van kényszermegoldásokra...

Az esős Monte Minerván (Szardínia) jól jött ez a kis faház (a mumifikálódott patkányt kitessékeltük...)

"A szoba gyönyörű, (gyep)szőnyege hemzseg az orchideáktól és a gyönyörű kilátás nyílik az Etnára"

 A Monte Rosso alatt az erdészet munkatársai ajánlották fel, hogy aludjunk a teraszon...

Bár általában kellemes áprilisban az idő, tavaly Madridban majd' megfagytunk... A gázpalack is kifogyott... Ilyenkor alternatív megoldásokhoz kell folyamodni.

Ez is kellemes táborhely volt, nemcsak a megtalált látonyák miatt, hanem mert reggel egy birkanyáj bégetése ébresztett bennünket...

Pótlás, Sramkó Gábor kívánságára:
A Tajgetoszon egy gazdátlan ház eresze alá húzódva aludtunk és reggel felébredve a hálózsákom alatt ezt az állatkát találtam.
Bárcsak már indulhatnánk!

3 megjegyzés:

  1. Basszus, a skorpiót hogyan is hagyhattad ki??????

    SG

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van, megkeresem a képet és pótolom. Volt még néhány érdekes eset...

      Törlés
    2. Na, szuper, köszönöm; hiszen ez is a külföldi terep része!
      Jut eszembe még a Saitas-hegyi kápolna, ahol Illés mennybemenetelében és sok-sok orchideában gyönyörködhettünk, vagy a calafati komp vasfedélzete, ami persze fényévekre volt a leszboszi komp open-air deck-jétől! De említhetném a kelet-török motelt, ahol a fürdő falán csordogáló vízben próbáltunk "zuhanyozni"... Tényleg nagyon megszépülnek ezek az emlékek az idővel, és megéri értük az a sok fáradság és hánykolódás az utakon! Nem beszélve (most) a növényeinkről!

      Törlés