Üldözött akác?

Az akác üldözésének abbahagyására szólított fel a mézről szóló irányelvtervezet kedd esti plenáris vitájában Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő.

A magyar méhészek által előállított méz döntő része akácméz, ezért minden, az akác korlátozására, kiirtására vagy támogatásból történő kizárására vonatkozó uniós vagy magyar törekvés a méhészek érdekeivel megy szembe – állítja az EP-képviselő. Ez a tendencia jelentős károkat okoz továbbá a biomassza termelést választó gazdák számára is. A magyar méhészek ezért követelik, hogy semmilyen szinten ne üldözzék az akácot - derült ki a politikus közleményéből.

Eddig a sajtóhír, amelyre az alábbiakban biológusként reagálok. (Hangsúlyozom, hogy véleményemet szakmai érvek alapján fogalmaztam meg és az nem értelmezhető politikai állásfoglalásként.)

Ha valaki beleolvas a

Tóth, P. (2013): Magyar Méhészeti Nemzeti Program Környezetterhelési Monitoring vizsgálat 2012–2013. Országos Magyar Méhészeti Egyesület

című anyagba nem lesznek illúziói, arról, hogy mennyire ‚fenntartható’ a magyarországi méhészet.

A témát összefoglaló honlap alján levő linkre kattintva elérhető pdf-ben az anyag.

Néhány fontosabb megállapítás:

Magyarországon folyamatosan növekszik a méhcsaládok száma,

Európában Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség,

A magas méhsűrűség igen komoly mértékben okozója a ‚sanyarú méhegészségügyi helyzetnek’

A számos méhegészségügyi probléma ellen csak nagyon szigorúan betartott és komoly vegyszeres védekezés a megoldás (ennyit a ‚biomézről’)

Szóval egyértelmű, hogy a magyarországi méhészet fenntarthatósága nem az akácon (annak mennyiségén) áll vagy bukik, mert Európán belül azzal is igencsak jól állunk.

Hogy mennyire?

A Központi Statisztikai Hivatal szerint majdnem 448 ezer hektárnyi állományunk van belőle (2012, ezzel a fafajcsoportok között vezető helyen áll). 2000 óta az akáccal borított terület kiterjedése csaknem 75 ezer hektárral nőtt hazánkban.

 

A számok nem arról tanúskodnak, hogy az akácnak nálunk üldöztetésben lenne része, vagy hogy megsínylené azt.

Ugyanakkor nemcsak hazai, hanem európai tapasztalatok is arról utalnak, hogy az akác monokultúrák a fajgazdagság csökkenését és fajkészlet megváltozását okozzák. Lásd Benesperi et al. 2012: Biodiversity and Conservation 21: 3555-3568.

’Varietas Delectat’ azaz 'A változatosság gyönyörködtet' – tartja a latin mondás. A változatosságra az akác nálunk, távol az őshazájától veszélyt jelent. Nemcsak az élővilág változatosságára, hanem a mézek változatossága is (közízlés uniformizálódásával, a vásárlói igényeknek egyre inkább az akácméz felé való fordulásával).

Ha valamit tenni kell és lehet, akkor a sokféle jó mézet kell propagálni.

Éljen és találjon minél nagyobb piacot a magyar vegyes virágméz!