Cikk Festetics Imréről a Plos Biology című folyóiratban

Az a közvélekedés, hogy az örökléstan tudományát Gregor Mendel (1822-1884) Ágoston-rendi szerzetes alapozta meg a veteményborsóval (Pisum sativum) Brünn (Brno) városában, 1856 és 1863 között folytatott kísérleteivel. Mendel maga nem használta a genetika szót, a tudományterület ma ismert neve (genetika) William Bateson (1861–1926) brit zoológustól származik.

Ám 1819-ben (3 évvel Mendel születése előtt) gróf Festetics Imre közzétett egy ’Die genetische Gesätze der Natur’ (azaz ’A természet genetikai törvényei’) című cikket a Brünnben megjelenő ’Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen’ című folyóiratban. E cikkben foglalta össze elsősorban a juhtenyésztés során szerzett tapasztalatait az öröklésről. Bár a közleményt a nyugati tudomány mintegy 170–180 évvel később felfedezte (lásd: Orel V (1989) Genetic laws published in Brno in 1819. Proceedings of the Greenwood Genetic Center, Greenwood (South Carolina) 8: 81–82. ill. Orel Y, Wood R (1998) Empirical genetic laws published in Brno before Mendel was born. J Hered 89: 79–82.), de Festetics valós jelentőségéről a tudományos világ azóta is alig vett tudomást.

Éppen ezért örvendetes, hogy Poczai Péter, Neil Bell és Jaakko Hyvönen tollából 2014 januárjában a ’Imre Festetics and the SheepBreeders' Society of Moravia: Mendel's Forgotten Research Network’ című cikk jelent meg a rangos Plos Biology című lapban.

 

Festetics Imre portréja (Oelenhainz August Friedrich festménye,
a Kőszegi Városi Múzeum gyűjteményéből, forrás: wikipédia)

1807 és 1828 között a Festetics-birtokon elsősorban juhtenyésztői nemesítő munka folyt. Akkoriban elsősorban a gyapjú minőségének javításán fáradoztak. Festetics tudományos felismeréseihez nyilvánvalóan hozzájárult, hogy a család birtokain a 19. század első felétől állattenyésztési törzskönyvi nyilvántartásokat vezettek. Festetics Imre ’genetikai törvényei’ a következők:

1. Az erőteljes és egészséges alkatú állatok többnyire továbbadják (örökítik) jellegzetes tulajdonságaikat.
2. A nagyszülők azon tulajdonságai, amelyek különböznek utódaik tulajdonságaitól, ismét megjelennek a következő nemzedékben.
3. Azok közé az állatok közé, amelyek több nemzedéken keresztül birtokában voltak a nekik megfelelő sajátosságoknak, olyan utódok is kerülhetnek, amelyeknek eltérő jellegzetességei vannak. Ezek változatok (variánsok), a természet játékai; ezek a továbbszaporításra alkalmatlanok akkor, ha a cél adott jellemzők átörökítése.
4. A beltenyészetnél feltétel a törzsállatok lehető leggyorsabb kiválasztása. Csak azok az állatok jótékony hatásúak a beltenyésztésben, amelyek döntő mértékben hordozzák a szükséges jellegeket. Ha egy adott tulajdonságot meg akarunk tartani, az utódokban továbbörökíteni és állandósítani, akkor ajánlatos a gondosan vezetett beltenyésztési napló, és el kell kerülni annak veszélyét, hogy a szervezet legyengülése a szükségszerű következménye legyen.

Festetics elsőként ismerte fel a jellegek elkülönülését a második hibrid generációban. Korát megelőzően az öröklődését külső tényezőktől függetlennek tekintette. Példáit elsősorban a juh és lótenyésztés köréből merítette, de a beltenyésztés kedvezőtlen egészségügyi hatásait magyar falvakban is megfigyelte. A szelekció következményeit és szerepét az öröklődésben szintén dokumentálta és csaknem 80 évvel Bateson előtt használta a genetika kifejezést.

Nem bizonyítható, de igen valószínű, hogy a ’Brünni Juhos Társság’ folyóiratában megjelent dolgozat közvetlenül vagy közvetve hatással volt Mendelre, aki tudatosan vagy szerencsésen a juhnál egy sokkal alkalmasabb modellszervezetet választott kísérleteihez. Az egyéves borsó generációs ideje ugyanis kisebb, utódainak száma nagyobb és a vizsgálható karakterek (a virág színe, a mag színe és alakja) pedig diszkrétebbek.

Jelen bejegyzéssel a Simaságon 250 éve született Festetics Imre emléke előtt tisztelgünk.

Források:

Poczai P, Bell N & Hyvönen J (2014) Imre Festetics and the Sheep Breeders' Society of Moravia: Mendel's Forgotten “Research Network”. PLoS Biol 12(1): e1001772. doi:10.1371/journal.pbio.1001772

Szabó TA & Pozsik L (1989) The first scientific relic of the Hungarian genetics: Genetic Laws of Nature by Festetics 1819. (In Hungarian: A magyar genetika első tudományos emléke. II. Festetics Imre (1819) A beltenyésztésről. A természet genetikai törvényei). - Tudomány,  Scientific American (Magyar Kiadás), 1989 December: 45-47.

Szabó TA & Pozsik L (1990)  A magyar genetika születése: Festetics Imre elgondolásai a beltenyésztésről és a „természet genetikai törvényeiről” – 1819-ben (Brünn-Brno). - Természet Világa 121(2):  50-56, 97-98&

SZABÓ T. A (1993) Festetics Imre (1764–1847). Vasi Szemle 45(1): 91–96.

Szabó T. A. (2009) „Valók gráditsonkénti lépegetése” (1818) és a „Természet genetikai törvényei” (1819). A genetika, a szelekció és az evolúció fogalmának korai megjelenése Magyarországon. Nőgyógyászati Onkológia 14: 73–96.


Fári M. G. Gróf Festetics Imre rendhagyó recepciós esete. Az első empirikus genetikai törvény Mendel születése előtt.

A Wikipédia szócikke Festetics Imréről 

Szabó T. Attila szóbeli közlései