Növények és címerek

A címer olyan, általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkeszett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga azonosítására örökletes, állandó jelleggel használ.

A címerek állandó alkotórésze a címerkép, amely többek között ábrázolhat embert, tárgyat, állatot, természeti tárgyat és jelenséget, növényt. Egyes nagy múltú magyarországi településeknek igen régi, sok évszázados címerei vannak, az ezeken gyakran látható növények általában az adott környék gazdasági szempontból jelentős növényei közül kerülnek ki. Ilyenek például a búza(kalász), szőlőfürt és tölgyfa(levél). Az utóbbi évtizedekben számos olyan településnek alkottak új címereket, és ezek között nem egyszer találunk olyan növényeket, amelyek az adott község vagy város féltett természeti ritkaságainak számítanak.

Ily módon került például Jósvafő község címerére a tornai vértő (Onosma tornensis)...

 

... Csorvás város címerére az erdélyi (helyesebben: volgai) hérics (Adonis volgensis)  ...

... Gyulaj város címerére az illír sáfrány (Crocus tommasinianus) ...

... Kelemér község címerére a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) ...

... vagy Csáfordjánosfa címerére a tavaszi tőzike (Leucojum vernum) - köszönet Keszei Balázsnak a kiegészítésért ...

Három magyarországi település címerén a hazai orchideaflóra ritka képviselői láthatók.

A szarvas bangó (Ophrys oestrifera) Dabas város és Kunpeszér község címereiben is felbukkan.

Dabas címerének egyik szimbólumát a kisnemesi építkezés legjobb példájaként ismert klasszicista kúria adta. A szabadon álló, emelt földszinttel, kétoldalt íves kocsifelhajtós épület utcai homlokzata szinte a kastélyok nagyvonalúságát mutatja. A másik szimbólumot a fokozottan védett orchideafaj virágának stilizált rajza adja.

 

Kunpeszér címere tarsoly alakú, a kun lovasok oldalán lévő tarsolyra emlékeztet, alapszíne kék. A kék szín a kunok egyik jellegzetes színe. Mindkét jellegzetesség a település nevében lévő "kun" jelzőre utal. A címer három részre osztott. A felső részben három, stilizált arany színű szarvas bangó virág látható. (Utalás arra, hogy a település közigazgatási területén nagy kiterjedésű védett terület található. Az aranyozott szín a fellelhető védett növények gazdagságát jelképezi.) A középső részben egy repülő partifecske a csőrében egy fülbevalót tart. A képek mindegyike a településen lévő kunhalmokhoz kapcsolódik. A partifecske a kunhalmok lakója, védett madár. A csőrében tartott fülbevaló a "dabasi úti" avarkori temető egyik sírjából került elő. A címer utolsó részében szalmafonatból, alsó részén harántirányban elágazó aranyszínű Triticale kalászok találhatók .A település megélhetésének jelenére utal, azaz a mezőgazdaságra, ezen belül is a szántóföli növénytermesztés végzésére. A haránt irányú kalászleágazás pedig a kun szőttesek mintáját idézi.

Felsőtárkány község címerében a Bükk ritka orchideája kapott helyet. Maga a címer arannyal keretezett pajzs, mely négyfelé osztott. A jobb felső rész kék színű, melyben aranyszínű szarvasbikafej látható, alatta fehér színű mezőben középen kék hullámos megtöréssel. Bal oldalt fent ezüstszínben az erdei papucskosbor (másnéven boldogasszony papucsa), alatta kék színű mezőben középen ezüsthullámos megtöréssel.