Az a
közvélekedés, hogy az örökléstan tudományát Gregor Mendel (1822-1884) Ágoston-rendi szerzetes alapozta meg a veteményborsóval
(Pisum sativum) Brünn (Brno) városában, 1856 és 1863 között folytatott
kísérleteivel. Mendel maga nem használta a genetika szót, a tudományterület ma ismert
neve (genetika) William Bateson (1861–1926)
brit zoológustól származik.
Ám 1819-ben (3
évvel Mendel születése előtt) gróf Festetics Imre közzétett egy ’Die
genetische Gesätze der Natur’ (azaz ’A természet genetikai törvényei’)
című cikket a Brünnben megjelenő ’Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen’
című folyóiratban. E cikkben foglalta össze elsősorban a juhtenyésztés során
szerzett tapasztalatait az öröklésről. Bár a közleményt a nyugati tudomány
mintegy 170–180 évvel később felfedezte (lásd: Orel V (1989) Genetic laws
published in Brno in 1819. Proceedings of the Greenwood Genetic Center,
Greenwood (South Carolina) 8: 81–82. ill. Orel Y, Wood R (1998) Empirical
genetic laws published in Brno before Mendel was born. J Hered 89: 79–82.), de Festetics
valós jelentőségéről a tudományos világ azóta is alig vett tudomást.
Éppen ezért
örvendetes, hogy Poczai Péter, Neil Bell és Jaakko Hyvönen tollából 2014
januárjában a ’Imre Festetics and the SheepBreeders' Society of Moravia: Mendel's Forgotten Research Network’
című cikk jelent meg a rangos Plos Biology című lapban.
Festetics Imre portréja (Oelenhainz
August Friedrich festménye,
a Kőszegi Városi Múzeum gyűjteményéből, forrás: wikipédia)
a Kőszegi Városi Múzeum gyűjteményéből, forrás: wikipédia)
1807 és 1828
között a Festetics-birtokon elsősorban juhtenyésztői nemesítő munka folyt. Akkoriban
elsősorban a gyapjú minőségének javításán fáradoztak. Festetics tudományos
felismeréseihez nyilvánvalóan hozzájárult, hogy a család birtokain a 19. század
első felétől állattenyésztési törzskönyvi nyilvántartásokat vezettek. Festetics
Imre ’genetikai törvényei’ a következők:
- Az erőteljes és egészséges alkatú állatok többnyire továbbadják (örökítik) jellegzetes tulajdonságaikat.
- A nagyszülők azon tulajdonságai, amelyek különböznek utódaik tulajdonságaitól, ismét megjelennek a következő nemzedékben.
- Azok közé az állatok közé, amelyek több nemzedéken keresztül birtokában voltak a nekik megfelelő sajátosságoknak, olyan utódok is kerülhetnek, amelyeknek eltérő jellegzetességei vannak. Ezek változatok (variánsok), a természet játékai; ezek a továbbszaporításra alkalmatlanok akkor, ha a cél adott jellemzők átörökítése.
- A beltenyészetnél feltétel a törzsállatok lehető leggyorsabb kiválasztása. Csak azok az állatok jótékony hatásúak a beltenyésztésben, amelyek döntő mértékben hordozzák a szükséges jellegeket. Ha egy adott tulajdonságot meg akarunk tartani, az utódokban továbbörökíteni és állandósítani, akkor ajánlatos a gondosan vezetett beltenyésztési napló, és el kell kerülni annak veszélyét, hogy a szervezet legyengülése a szükségszerű következménye legyen.
Festetics elsőként ismerte fel a
jellegek elkülönülését a második hibrid generációban. Korát megelőzően az öröklődését
külső tényezőktől függetlennek tekintette. Példáit elsősorban a juh és
lótenyésztés köréből merítette, de a beltenyésztés kedvezőtlen egészségügyi hatásait
magyar falvakban is megfigyelte. A szelekció következményeit és szerepét az
öröklődésben szintén dokumentálta és csaknem 80 évvel Bateson előtt használta a
genetika kifejezést.
Nem bizonyítható, de igen
valószínű, hogy a ’Brünni Juhos Társság’ folyóiratában megjelent dolgozat
közvetlenül vagy közvetve hatással volt Mendelre, aki tudatosan vagy
szerencsésen a juhnál egy sokkal alkalmasabb modellszervezetet választott
kísérleteihez. Az egyéves borsó generációs ideje ugyanis kisebb, utódainak
száma nagyobb és a vizsgálható karakterek (a virág színe, a mag színe és alakja) pedig diszkrétebbek.
Jelen bejegyzéssel a Simaságon 250
éve született Festetics Imre emléke előtt tisztelgünk.
Források:
Poczai P, Bell
N & Hyvönen J (2014) Imre Festetics and the Sheep Breeders' Society of Moravia:
Mendel's Forgotten “Research Network”. PLoS Biol 12(1): e1001772.
doi:10.1371/journal.pbio.1001772
Szabó TA & Pozsik
L (1989) The first scientific relic of the Hungarian genetics: Genetic Laws of
Nature by Festetics 1819. (In Hungarian: A magyar genetika első tudományos
emléke. II. Festetics Imre (1819) A beltenyésztésről. A természet genetikai
törvényei). - Tudomány, Scientific
American (Magyar Kiadás), 1989 December: 45-47.
Szabó TA & Pozsik
L (1990) A magyar
genetika születése: Festetics Imre elgondolásai a beltenyésztésről és a
„természet genetikai törvényeiről” – 1819-ben (Brünn-Brno). - Természet Világa 121(2): 50-56, 97-98&
SZABÓ T. A (1993) Festetics Imre (1764–1847). Vasi Szemle 45(1): 91–96.
SZABÓ T. A (1993) Festetics Imre (1764–1847). Vasi Szemle 45(1): 91–96.
Szabó T. A. (2009) „Valók gráditsonkénti lépegetése” (1818) és a „Természet genetikai törvényei” (1819). A genetika, a szelekció és az evolúció fogalmának korai megjelenése Magyarországon. Nőgyógyászati Onkológia 14: 73–96.
Fári M. G. Gróf Festetics Imre rendhagyó recepciós esete. Az első empirikus genetikai törvény Mendel születése előtt.
Szabó T. Attila
szóbeli közlései
Kedves Attila!
VálaszTörlésHa javasolhatok egy hasznos újítást. Nem lehetne esetleg cimkéket rendelni a posztokhoz? Nagyban segítené az eligazodást. A poszt alján ilyenkor megjelenik, hogy pl. Mediterrán orchidea kalauz és ha rákattintok, akkor csak azok a posztok jelennek meg amelyek a Mediterrán orchideákról szólnak. Én is a blogspoton blogolok, ha megnézi nálam a http://www.lukacsrobert.hu/ oldalon akkor látszik. Akár külön megjeleníthetők a címke kategóriák mint nálam is fenn jobb oldalt a témakörök alatt.
Kedves Róbert!
VálaszTörlésKöszönöm hasznos javaslatát, nekiláttam visszamenőleg cimkéket rendelni a posztokhoz. És igyekszem majd az új bejegyzéseknél is megtenni, bár néha nyilván el fogom felejteni.
Köszönettel és üdvözlettel:
MVA
Hú, ez gyors volt! A bloghoz külön gratulálok, nagyszerű és hiánypótló munka!
VálaszTörlés