Tegnap este érkeztünk haza az idei mediterrán
látonya-túráról, amelynek fő célja Lampedusa szigetének felkeresése és az
ottani látonya (Elatine) megkeresése volt. A növényt - Elatine
macropoda néven – Lojacono
(1885: 105.) közölte először a szigetről “In tutte le pozzanghere sugli incavi del
calcare in tutta Lampedusa copiosissima” azaz „mészkő
mélyedések pocsolyáiban, egész Lampedusán, bőségesen”. Sommier (1908: 76.) a növényt Elatine hydropiper var.
gussonei néven írta le. Sommier és Caruana Gatto (1915: 105–106.) Málta és
Gozo szigetén is megtalálták. A taxont önálló faji rangra Brullo et al. (1988: 45.) emelték.
Két éve Szicília szigetén is megtaláltuk (Molnár V. et al. 2014),
Málta és Gozó szigetén elterjedését Kalinka et al. (2014)
foglalták össze.
Múlt
héten szerdán érkeztünk meg és a keresést a sziget északi partvidékén kezdtük.
A mészkő alapkőzeten vízszintes, lapos felszínein számos alkalmasnak tűnő
mélyedést találtunk, de a növényt sajnos nem és jellegzetes iszaplakó
kísérőnövényeit (Lythrum spp., Crassula vailantii) is csak
szórványosan.
Közben kiderült, hogy a viharos időjárás miatt az
eredetileg tervezett 1-2 nap helyett legalább 4-et a szigeten kell töltsünk,
mert a komp nem indul vissza Szicíliába. Tulajdonképpen ennek köszönhettük,
hogy a sziget déli partvidékéhez közel megtaláltuk a növényt csütörtök délután.
A fajt (a légifotón piros négyzettel jelzett) viszonylag szűk területen találtuk meg összesen 11 sziklamélyedésben
Nagy volt az öröm... (A résztvevők: jobbról balra: Lukács Balázs András, Bajka Endre, Takács Attila, Nagy Timea, Horváth Orsolya, Sonkoly Judit, E. Vojtkó Anna és jómagam)
Összesen sok száz pocsolyát vizsgáltunk meg és mindössze
11 lithothelmában (sziklamélyedésben található kisméretű időszakos víztérben) bukkantunk
rá.
Levelei az eddig ismertektől némileg eltérő alakúak. Virágzó példányt még
sehol sem találtunk, de az elevenen elhozott példányok jól vannak és reméljük a
laborban hamarosan kivirágoznak és magot érlelnek.
Szeretetre méltó növény (Planta amabile), amit ennek a sziklamélyedésnek az alakja is jelez
Lampedusa szigetéről három jellegzetes növényt szeretnék
még bemutatni.
A Caralluma europaea Gussone (Syn.: Apteranthes
europaea (Guss.) Plowes) nevű ’dögkaktusz’ (azaz bűzös virágaival
döglegyeket magához vonzó szukkulens selyemkóróféle)
igazi ritkaság, Észak-Afrika, az Ibériai-félsziget és Lampedusa félsivatagos
termőhelyein fordul elő.
Bőven találtuk az látonyás medencék szomszédságában
is.
A Periploca laevigata subsp. angustifolia nevű
látványos cserjetermetű fajjal is szép számmal találkoztunk, erről jó
összefoglaló cikk olvasható itt.
Lampedusán mindössze egyetlen orchideafajt találtunk. Az Ophrys
speculum töveire mindössze néhány helyen bukkantunk.
A termőhely látszólag igen alkalmas több más orchideának is, de az alapos keresés ellenére mást nem találtunk...
A mindössze 9
km hosszúságú és 20 négyzetkilométeres sziget
’fogságából’ vasárnap szabadultunk ki. A tenger ekkor már csendesebb volt, de a
komp még így is igencsak hánykolódott (nemkülönben utasainak egy része).
Szicíliában a két évvel korábban már megtalált két Elatine
gussonei lelőhelyet kerestük fel és itt nagy számban és szép állapotban
találtuk növényünket.
Készül a fénykép...
Az Elatine gyakran Callitriche-vel osztozik a medencén
Meghökkentő látvány a mészkősziklán virágzó egyéves füzények (Lythrum sp.) tömege
Ispica városa mellett különösen gazdag lelőhelyet találtunk
Sajnos a mediterrán országokban megszokott igénytelenség itt is érzékelhető: itt éppen egy raklap rohad szét egy látonyás pond-ban..., mellette kidobott vaságy (ezen aludt Viktor két éve...)
A látonya a pondok iniciális vegetációját alkotja, de utána más fajok is megtelepszenek, például a Plantago lagopus
A lelőhelyek megközelítése néha nem is volt olyan egyszerű...
Orsi végre terepen is találkozott a laborban régóta dédelgetett növénykékkel...
A látonyás termőhelyek jellegzetes kísérőnövényei Szicílián a törpepálma (Chamaerops humilis) és a fatermetű kutyatej (Euphorbia dendroides)
Fiatal látonyás pond (balra) és felette feltöltöttebb medence sok Lythrum-mal és
Trifolium resupinatum-mal
Trifolium resupinatum-mal
Vizsgáltuk a látonyás lithotelmák néhány fizikai jellemzőjét a két szigeten és ezeket az eredményeket mutatja be az alábbi táblázat.
A Lampedusa (n=11) és
Szicília (n=59) szigetén talált látonyás lithothelmák
néhány jellemzője
|
Átlagos mélység
(cm)
|
Terület (dm2)
|
Térfogat (liter)
|
Átlag ± Szórás
|
9,0 ± 3,4
|
6,0 ± 8,0
|
55,7 ± 88,9
|
Min – max
|
3,6 – 21,4
|
0,4 – 425,0
|
0,3 – 595,0
|
A beszámoló végén pedig következzen néhány egyéb növény- és
hangulatkép:
az agrigentoi
Concordia templom éjjel – az ókori görög Akragasz város egyik romja
Dactylorhiza
romana az Etnáról
Romulaea-faj
az Etnáról
Anacamptis collina
Kalábriából
a Himnatoglossum
robertianum Kalabriában is elsősorban utak mellett látható
Ruppia maritima
Szicília déli partvidékéről (Pozzalo)
Végül a túra egyik kedvenc dalával köszönök el az Olvasóktól!
Idézett irodalom
Brullo S, Lanfranco E, Pavone P &
Ronsisvalle G. 1988. Taxonomical notes on the endemic flora of Malta. G Bot Ital
122: 45.
Lojacono PM. 1885. Una
escursione botanica in Lampedusa. Il Naturalista Siciliano 4:
92–96, 105–109, 133–139.
Kalinka, A., Mifsud, S., Popiela, A., &
Achrem, M. 2014. Chromosome number of Elatine gussonei (Sommier)
Brullo (Elatinaceae) and its distribution on the Maltese islands. Acta
Botanica Croatica 73: 12–18.
Molnár V. A., Popiela A. &
Lukács B.A. 2014. Elatine gussonei
(Sommier) Brullo et al. (Elatinaceae) in Sicily. – Plant Biosystems DOI:10.1080/11263504.2013.788099
Sommier S. 1908. Le
isole Pelagie, Lampedusa, Linosa, Lampione e la loro flora con un elenco
completo delle piante di Pantelleria. Firenze: Pellas 345 pp.
Sommier S, Caruana Gatto A. 1915. Flora
melitensis nova. Firenze: Pellas viii + 502 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése