Hamarosan indulunk a törökországi temetők orchideaflóráját vizsgálni

Törökország egyike a térségünkben található leggazdagabb élővilággal rendelkező országoknak, ahol a a fajok sokaságának fennmaradását komoly  veszélyek fenyegetik. A hatalmas és geológiailag, geomorfológiailag és klimatikusan változatos terület orchideaflórája is igen értékes és gazdag. A kosborféléket Mediterrán térségben  általában fenyegető túllegeltetés mellett Törökországban különösen jelentős probléma a gumók gyűjtése, amelyeket hagyományos török fagylalt (salepi dondurma, szószerint: rókahere fagylalt, másnéven Mara) és a szálep (salep, sahleb) nevű ital készítéséhez használják fel. A törökországi szálepet legalább 10 orchideanemzetség 38 fajából, az ország 5 vidékéről nyerik. Egy kilogramm szárított szálephez 1000–4350 kosbor példány elpusztítása árán lehet hozzájutni, amelyért a gyűjtő kb. 5,6 dollárt kap, a németországi kiskereskedelmi forgalomban ugyanez a mennyiség már háromszor annyit ér (Özhatay et al. 1997). A szálep gyűjtését főleg asszonyok, gyermekek és idősebb férfiak végzik, 1 kilogrammnyi szárított gumót mintegy 10 nap alatt lehet összeszedni. A törökországi belföldi kereskedelmi mennyiséget szinte lehetetlen megbecsülni, de az exportált mennyiség az 1990-es években a korábbinak a sokszorosára nőtt és elérte az évi néhány tízezer kilogrammot. Ez alapján Törökországban évente 10–20 millió (Kasparek – Grimm 1999) vagy 30–40 millió (Sezik 2002) orchidea-példány pusztulását okozza a szálep gyűjtése. Az áru mintegy 15 országba jut el, a nagyobb importőrök Németország, Észak-Ciprus és Hollandia.

 Orchideagumók szárítása Törökországban

Az orchideakedvelők körében régóta ismert tény, hogy a törökországi temetők számos esetben nyújtanak menedéket orchideáknak, ezeken a területeken ugyanis hagyományosan nem legeltetnek és vélhetően kegyeleti okokból gumókat sem gyűjtenek. Löki Viktor - akinek ez a reménybeli doktori témája - előzetesen az irodalomból és terepi naplókból 135 török orchideás temető adatait gyűjtötte ki, amelyekben eddig összesen 93 orchideafaj előfordulása vált ismertté.

 

Gümüşdere (Bilecik) temetőjében az Anacamptis pyramidalis jelentős populációja él (2013)

Tudomásunk szerint eddig tematikusan még nem vizsgálták, hogy milyen jelentősége van a temetőknek a veszélyeztetett törökországi orchideák  védelmében, fennmaradásában. Korábbi években (2011, 2013) végzett terepi vizsgálataink során több tucatnyi török temetőben találtunk különböző orchideafajokat és ezek alapján tervbe vettük, hogy egy az ország számos területére kiterjedő, reprezentatív vizsgálat során minél több temetőt keressünk fel és vegyük számba azok orchideáit, valamint vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek potenciálisan meghatározzák ezeknek az élőhelyszigeteknek az alkalmasságát a kosborfélék fennmaradására. Idén két túrát tervezünk e célból, az első három hétre tervezett kirándulásra április elsején kora reggel indulunk. A csapatot a Debreceni Egyetem hallgatói (Löki Viktor, Lovas-Kiss Ádám, Fekete Réka, Süveges Kristóf, Ljubka Tibor), valamint Biró Éva (a Pannon Egyetem PhD-hallgatója) és jómagam alkotjuk. 

A túra eredményeiről természetesen itt a blogon is be fogok számolni.

Gölpazari (Bilecik) temetője (Anacamptis pyramidalis lelőhely)

Ormandamı (Uşak) környékén csaknem minden területet szántóföldi művelésbe vontak, kivéve a falutól mintegy 300 méterre északnyugatra található temetőt (forrás: Google Maps)

A kicsiny temetőben fennmaradtak az egykori erdőt alkotó tölgyfák és alattuk a Himantoglossum comperianum (2013-ban 6 példány) és a Cephalanthera epipactoides
(kb. 100 példány). A légifotón még a fehérlő sírok is láthatók (forrás: Google Maps)

Irodalom
Özhatay, N. – Koyuncu, M. – Atay, S. – Byfield, A. (1997): A Study on Natural Medicinal Plants Trade of Turkey. – Society for Protection of Natural, İstanbul. 
Kasparek, M. – Grimm, U. (1999): European trade in turkish salep with special reference to Germany. – Economic Botany 53(4): 396–406. 
Sezik, E. (2002): Turkish Orchids and salep. – Acta Pharmaceutica Turcica 44: 151–157.