Nemrégiben jelent Guerrero-Casado & Reques „Dear Influencers: Don't Disturb Amphibians and Reptiles for More Followers” (azaz Kedves influencerek: Ne háborgassátok a kétéltűeket és a hüllőket több követőért!) című cikke az Animal Conservation című folyóiratban.
Ennek kapcsán igyekeztem „csokorba szedni” azokat az információkat és tapasztalatokat amelyek az orchideák fényképezése kapcsán rendelkezésre állnak.
A természetfotózás és a digitális technológia terjedése alapvetően formálta át a modern természetvédelem és a terepi kutatások módszertanát. A digitális fényképezés kíméletes módszert jelenthet a tudományos dokumentáláshoz. A növényfényképezés az oktatás, az ismeretterjesztés és a szemléletformálás nélkülözhetetlen eszköze. Az utóbbi évtizedekben a digitális fényképezés széles körű elterjedése, valamint a műholdas helymeghatározó rendszerek (GPS) és digitális térképek és légifényképek elterjedése drasztikusan megkönnyítette a természeti látnivalók felkutatását.
Ugyanakkor a digitális nyilvánosság és az online platformok használata kettős arculatot mutat a természetvédelem szempontjából. Bár a közösségi média kiváló eszköz a természetvédelmi tudatosság növelésére, a vadon élő orchideákról, ritka fajokról szóló kontrollálatlan posztolás komoly veszélyeket rejt. A közösségi média térhódítása a természetfotózást tömegkommunikációs eszközzé alakította, ahol a lájkokért és elismerésért folyó verseny gyakran tolakodó, a természetet veszélyeztető magatartáshoz vezet. A virtuális platformok – a pontos földrajzi adatok (geokoordináták) megosztásával és a több ezer fős tematikus csoportokkal – kontrollálatlan tömegeket vonzanak törékeny és értékes élőhelyekre.
A digitális
nyomás és a „halálra lájkolás” (Liked to Death) jelenség az orchideáknál
A
biológiai sokféleség online megosztása komoly ökológiai áldozatokat követel.
Davis és munkatársai (2024) részletesen elemezték a közösségi média
biodiverzitásra gyakorolt negatív hatásait, rávilágítva arra, hogy a növények
közül az orchideák az egyik legkedveltebb és leginkább veszélyeztetett
célpontjai ezeknek a platformoknak. IUCN-statisztika: Az IUCN Vörös Listájának
adatai alapján az orchideafajok jelentős része (közel 40%-a) közvetlen
veszélynek van kitéve a rekreációs tevékenységek, a turizmus és az emberi
behatások miatt.
A ritka orchideafajok virágzási helyeinek online megosztása, népszerűsítése zarándokhelyekké alakítja az apró populációk élőhelyeit, taposással súlyos fizikai károkat okozva a növényekben. Az internet és a közösségi oldalak felületei kaput nyitnak az illegális orchidea-kereskedelem számára, közvetlenül veszélyeztetve a vadon élő állományokat. Az orchideák bonyolult kapcsolatrendszereket alakítottak ki bizonyos mikorrhizagombákkal és megporzó rovarokkal, így a fizikai bolygatás nemcsak egy-egy egyedet pusztít el, hanem az egész életközösséget rombolja.
Növényfényképezés
a gyakorlatban
A jó szándékú természetfotósok gyakran óvatlanságból okoznak kárt. A fotózás során a legfőbb kockázatot a taposás jelenti. Az óvatlan látogatók sokszor nem veszik észre az áhított faj fiatal, vegetatív hajtásait vagy a környező más védett növényfajokat. A kitaposott ösvények vizuálisan is feltűnőbbé teszik a helyszínt, így a legelő vadak is könnyebben rátalálnak a ritka egyedekre. A fotózás kedvéért letaposott növényzet és a többszörösen látogatott „fotóstövek” elsorvadhatnak.
Jogi keretek
Magyarországon
Magyarországon
minden vadon élő orchideafaj (kosborféle) védett. A természet védelméről szóló
jogszabályok szigorúan tiltják a védett fajok szándékos károsítását, gyűjtését
vagy zavarását. A fokozottan védett természeti területek látogatása engedélyhez
kötött; gyakran csak a természetvédelmi kezelő által szervezett szakvezetéses
túrák keretében lehetséges. Kiváló példa erre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
gyakorlata, amely minden év májusában kiscsoportos, vezetett túrákat szervez az
erdei papucskosbor (Cypripedium calceolus) megfigyelésére és fényképezésére.
Etikai kódex és ajánlások a kosborfélék fotózásához
Az orchideák megfigyeléséről és fotózásáról nem kell lemondanunk, de a tevékenységet a fenntarthatóság jegyében kell végezni. Nagy örömöt jelenthet a gyakoribb fajok ismeretlen állományainak felfedezése, színváltozatok, megporzók vagy hibridek dokumentálása is.
Fényképezés
során tartsuk be az alábbi szabályokat:
Ne osszunk meg
pontos geokoordinátákat a közösségi médiában, és ne adjuk ki a részletes
lelőhelyeket ellenőrizetlen személyeknek!
Mérsékeljük a
látogatásokat!
Ne keressük fel évente a hazánkban csupán néhány tővel jelen lévő legnagyobb
ritkaságokat csak azért, hogy elkészítsük a sokadik azonos felvételt.
Nézzünk a lábunk
elé!
Ne csak a virágzó állapotú orchideákra figyeljünk, hanem a kisebb, leveles és
terméses állapotú példányokra is, valamint a kosborféléken kívül más,
veszélyeztetett, védett fajokra is.
Körültekintő
„modellválasztás”!
Különálló vagy az állományok szélén található példányokat válasszunk fotózásra,
így mérsékelve a többi példányra nehezedő nyomást!
Környezetkímélő
testhelyzet!
Lehetőleg ne feküdjünk végig a növényzeten, hanem térdeléskor vagy óvatos
guggoláskor is hagyjunk minél kisebb nyomot.
A „kísérőnövények”
megóvása! Ne
„gyomláljuk ki” a fényképezett növény környékét vagy hátterét; a növény
természetes mikrokörnyezete védelmet nyújt.
Csoportos elkerülés! Ha több fotós érkezik a helyszínre, ne fényképezze ugyanazt a tövet mindenki külön-külön; így elkerülhető a koncentrált taposási kár.
Irodalom
Davis
R. A. et al. 2024: Liked to death: the impacts of social media and photography
on biodiversity. – Science of the Total Environment 949: 175106.
https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2024.175106
Guerrero-Casado
J. & Reques R. 2026: Dear Influencers: Don't Disturb Amphibians and
Reptiles for More Followers. – Animal Conservation 29: https://doi.org/10.1111/acv.70095
Lenzi C. et al. 2020: “Let me take a selfie”: Implications of social media for public perceptions of wild animals. – Preprint https://doi.org/10.20944/preprints201904.0123.v1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése