A minap szereztem tudomást Halász Péter (2010): Növények a moldvai magyarok hagyományában és
mindennapjaiban című a General Press kiadásában, a Nemzeti Kulturális Alap
támogatásával 2010-ben megjelent könyvről (ISBN 9789636432201).
Az eredendően 3200 Ft-ra árazott kötet egy debreceni Coop
üzletben 600 forintos áron kapható, feltételezem, hogy az üzletlánc más
boltjaiban is hozzáférhető. Mindenkinek jó szívvel ajánlom.
A könyv hátsó borítóján a következő ismertető olvasható:
Történelmük során, és még ma is a moldvai magyarok között
széles körben elterjedt a természetben található növények gyűjtése és
használata.
"Minden burján jó valamitől" - tartják az idősebb csángó
asszonyok. Ennek megfelelően a táplálkozás céljára gyűjtögetett növények,
gyümölcsök és más termések fontos szerepet játszanak az egykori Etelköz mai
magyarságának életében, de az ott élő más népek életében is megvan a maguk
jelentősége.
Kiemelkedő területet képez a gyógynövények világa,
amelyeknek minden csángó családban általános az ismerete és a használata.
Egy - két emberöltővel ezelőtt kizárólag burjánokból
készült feredőben kúráltak szinte minden rászorulót, a beteg bubától a
gyermekágyas asszonyon át a reumás öregekig. Szentelt dudókkal való füstöléssel
vagy azokból főzött teával gyógyítottak úgyszólván minden betegséget, amit még
mai is széles körben alkalmaznak.
A hagyományos népi növényismeret a gyógyításon és a
betegségek megelőzésén kívül számos egyéb hasznosítható tudással is szolgál. A
kora tavaszi növények fontos vitaminforrást jelentenek, főként a
veteményeskertek terméseit megelőző böjti időszakban, de máskor is
hozzájárulnak az emberi táplálkozás, valamint az állatok takarmányozásának
változatosabbá és olcsóbbá tételéhez.
Az erdő tüzelőnek, épületnek, bútornak, szerszámnak való
fát szolgáltat, a mező és a kert virágai az otthonaikat, templomaikat és a
temetőiket díszítik.
A csángó ember és a növényvilág szoros kapcsolatát mutatja
a népdalaikban, és a textileiken is előforduló virágok sokasága.
A szenteléssel is megerősített hatásúnak tartott nagy
erejű burjánok segítségével pedig magukat és a családjukat kívánták megóvni,
próbálták a jövőjüket kifürkészni, szerették volna az életüket biztonságosabbá
és kiszámíthatóbbá tenni a való életben amúgy is minden tekintetben
kiszolgáltatott moldvai csángó magyarok.