2014. október 21., kedd

Halász P. (2010): Növények a moldvai magyarok hagyományában és mindennapjaiban



A minap szereztem tudomást Halász Péter (2010): Növények a moldvai magyarok hagyományában és mindennapjaiban című a General Press kiadásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2010-ben megjelent könyvről (ISBN 9789636432201).
Az eredendően 3200 Ft-ra árazott kötet egy debreceni Coop üzletben 600 forintos áron kapható, feltételezem, hogy az üzletlánc más boltjaiban is hozzáférhető. Mindenkinek jó szívvel ajánlom.

A könyv hátsó borítóján a következő ismertető olvasható:

Történelmük során, és még ma is a moldvai magyarok között széles körben elterjedt a természetben található növények gyűjtése és használata.
"Minden burján jó valamitől" - tartják az idősebb csángó asszonyok. Ennek megfelelően a táplálkozás céljára gyűjtögetett növények, gyümölcsök és más termések fontos szerepet játszanak az egykori Etelköz mai magyarságának életében, de az ott élő más népek életében is megvan a maguk jelentősége.
Kiemelkedő területet képez a gyógynövények világa, amelyeknek minden csángó családban általános az ismerete és a használata.
Egy - két emberöltővel ezelőtt kizárólag burjánokból készült feredőben kúráltak szinte minden rászorulót, a beteg bubától a gyermekágyas asszonyon át a reumás öregekig. Szentelt dudókkal való füstöléssel vagy azokból főzött teával gyógyítottak úgyszólván minden betegséget, amit még mai is széles körben alkalmaznak.
A hagyományos népi növényismeret a gyógyításon és a betegségek megelőzésén kívül számos egyéb hasznosítható tudással is szolgál. A kora tavaszi növények fontos vitaminforrást jelentenek, főként a veteményeskertek terméseit megelőző böjti időszakban, de máskor is hozzájárulnak az emberi táplálkozás, valamint az állatok takarmányozásának változatosabbá és olcsóbbá tételéhez.
Az erdő tüzelőnek, épületnek, bútornak, szerszámnak való fát szolgáltat, a mező és a kert virágai az otthonaikat, templomaikat és a temetőiket díszítik.
A csángó ember és a növényvilág szoros kapcsolatát mutatja a népdalaikban, és a textileiken is előforduló virágok sokasága.
A szenteléssel is megerősített hatásúnak tartott nagy erejű burjánok segítségével pedig magukat és a családjukat kívánták megóvni, próbálták a jövőjüket kifürkészni, szerették volna az életüket biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tenni a való életben amúgy is minden tekintetben kiszolgáltatott moldvai csángó magyarok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése