Cikk az Annals of Botany című folyóiratban

Megjelent Sramkó Gábor kollégám első szerzőségével a 'Molecular phylogeny and evolutionary history of the Eurasiatic orchid genus Himantoglossum s.l. (Orchidaceae)' című cikkünk az Annals of Botany című folyóirat online kiadásában.

Sramkó G., Molnár V. A., Hawkins J., Bateman R.M. (2014): Molecular phylogeny and evolutionary history of the Eurasiatic orchid genus Himantoglossum s.l. (Orchidaceae). - Annals of Botany DOI 10.1093/aob/mcu179

A sallangvirág (Himantoglossum) nevű orchidea nemzetség szinte teljes elterjedési területén és minden feltételezett fajból gyűjtöttünk genetikai mintákat annak érdekében, hogy jobban megértsük a nemzetségen belüli evolúciós kapcsolatokat, amelyek árnyalhatják az egyes fajok védelemének szükségességére vonatkozó információkat is. 

153 populációban vizsgáltuk az sejtmagban lokalizált DNS ITS nevű szakaszának variabilitását. Négy kloroplasztiszban és egy sejtmagban lokalizált, kis ismétlésszámban jelen levő régió (LEAFY) első intronját szekvenáltuk. A filogenetikai fák létrehozása során a rokon kapucínuskosbor (Steveniella satyrioides) mintáit használtuk külcsoportnak. 

A tágabban értelmezett Himantoglossum nemzetség négy plasztisz intergenikus régió szekvenciái alapján készült filogramja. Az ágak feletti számok az a csomópontok statisztikai támogatottságát (bootstrap / Bayes-féle utólagos valószínűség) jelzik. A hazánkban előforduló két taxon számai zöld alapszínű körön jelennek meg. (Nagyításhoz katt a képre!)

  A nemzetség legkorábban elvált faja a Közel-Keleten, Kis-Ázsiában és a Krím-félszigeten fennmaradt Himantoglossum comperianum

A Himantoglossum-Steveniella klád kialakulási területe vizsgálataink alapján nagyon nagy valószínűséggel a Kaukázus.  Kelet felől a nemzetség különböző képviselői több különböző alkalommal kolonizálták a Mediterráneumot és Európa szubmediterrán és atlantikus térségeit. A kapott filogenetikai fák együttesen a következő sorrendben határozzák meg a korábban elvált taxonok sorrendjét: H. comperianum> H. robertianum csoport (H. robertianum + H. metlesicsianum)> H. formosum. Ezek az alakok alaktanilag is jelentősen differenciáltak. A molekuláris óra alapján ezek az elválások a pleisztocén eljegesedések előtt, Kis-Ázsiában és/vagy a Kaukázusban történt meg következtek be, a Mediterráneumot meghódított H. robertianum-csoport (a korábbi Barlia nemzetség) elválása többé-kevésbé egybeesett a Messzínai sókrízissel.

 A Kanári-szigetek bennszülött fajának, a Himantoglossum metlescisianum elválása vizsgálataink alapján kb. 1,8 millió évvel ezelőttre tehető. A faj önállóságát vizsgálataink tehát megerősítik, így az IUCN Endangered veszélyeztetettségi státusa teljes mértékben indokolt.

 A szintén jelentős értéket képviselő, kaukázusi endemizmusnak számító Himantoglossum formosum kora körülbelül 1,5 millió évre tehető. 

A több egymástól alaktanilag csak kis mértékben differenciált fajt magába foglaló H. hircinum-jankae kládon belül a fák felbontása kisebb és a topológiai inkongruencia az adatállományok között nagyobb.
A kloroplasztiszban lokalizált szekvenciák divergenciája többé-kevésbé összhangban van korábbi, morfológiailag körülírt taxonokkal. A LEAFY alapú filogénia kevésbé vágnak egybe a korábbi morfológiai alapú rendszertani felosztásokkal.

A teljes cikk letölthető innen.