Fehér genyőte
Asphodelus albus Mill.
Mediterrán–szubmediterrán flóraelem, áreájának súlypontja Dél-Európa. Alapvetően mészkerülő faj. Hazánkban a Dunántúl csapadékosabb tájain, kilúgozott talajú cseres-tölgyesekben, erdőszegélyeken, erdei tisztásokon és nyiladékokon, irtásréteken jellemző. Sűrű állományai általában fényben gazdagabb körülmények között alakulnak ki. Az erdők természetes felújítását elviseli, azonban élőhelyeinek fenyvesítése vagy akácosítása teljes eltűnéséhez vezet, árnyalásra, többlettápanyag-feldúsulásra érzékeny. Állományaiban a vaddisznó képes jelentős károkat okozni. Nagy termetű évelő faj, amelynek fehér virágfürtjei hosszan nyílnak. Virágai megporzását nagyrészt poszméhek és méhek végzik. Termésérlelés után, nyár végére visszahúzódik.
Bódis Judit & Mészáros András
 |
| A fényképeket készítették: A: Molnár V. Attila, B: Hernádi László, C: Molnár V. Attila, D: Korda Márton, E: Molnár V. Attila. |
 |
| A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea. |
Irodalom
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése