Fehér acsalapu
Petasites albus (L.) Gaertn.
Közép-európai–kaukázusi diszjunkt elterjedésű, montán–szubalpin súlypontú faj. A talaj kémhatására közömbös, igényli az üde, nyirkos, tápanyagban gazdag erdei aljzatot. A montán zóna erdeiben, szivárgóvizes talajon szinte bárhol megjelenik. Bükkösökben, szikla- és szurdokerdőkben, ligeterdőkben él, ezek erdőszélein, út menti árkaiban, valamint hegyi patakok mentén, források körül tömeges lehet. A vízfolyások elapadása, a források befoglalása és az éghajlatváltozás veszélyeztetik leginkább. Az Északi-középhegységben és az Alpokalján állománya stabil. Különösen veszélyeztetettek a magashegységektől távol eső elszigetelt populációi, bakonyi adatai évtizedek óta megerősítetlenek, egyes korábbi említéseinek hitelessége is kétségbe vonható.
Vojtkó András & Bauer Norbert
 |
| A fényképeket készítették: D: Bauer Norbert, E: Molnár V. Attila, F: Farkas Sándor. |
 |
A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea. |
Irodalom
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése