1815-ben Robert Brown elkülönítette egymástól a nyitvatermőket és a zárvatermőket. Felismerte, hogy a nyitvatermőknél a magkezdemények nincsenek zárt termőbe foglalva, míg a zárvatermők magkezdeményeit termőlevelek veszik körül. Ez a különbségtétel a magvas növények nagy csoportjainak megértésében alapvető rendszertani lépés volt. 1820 és 1830 között Robert Brown ausztráliai növényanyagokon végzett munkái a déli félteke flórájának ismeretét jelentősen bővítették. Brown a Proteaceae, Orchidaceae és más családok vizsgálatával nemcsak új fajokat írt le, hanem fontos rendszertani összefüggéseket is felismerte. Munkái az ausztrál flóra tudományos feltárásának alapját jelentették. 1827-ben Robert Brown pollenrészecskék és más apró szemcsék mikroszkópos vizsgálata közben leírta a később Brown-mozgásnak nevezett jelenséget. Bár a magyarázat fizikai természetűnek bizonyult, a felfedezés botanikai mikroszkópos megfigyelésből indult ki. Jelentősége azt is mutatja, hogy a növénytani vizsgálatok gyakran általános természettudományos felismerésekhez vezettek. 1831-ben Robert Brown a Tradescantia porzószálszőreinek mikroszkópos vizsgálata során felismerte a sejtmagot. A sejtmag leírása a sejttan történetének egyik legfontosabb növénytani eredménye volt. Később a sejtmagot az öröklődés és sejtosztódás központi szerveként ismerték fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése