Folytatom
a filmekben látható növények ismertetését. Gyerekkorom egyik meghatározó olvasmányélménye
volt Fekete István Tüskevár című regénye.
Kedveltem – elsősorban Bánhidy László alakítása miatt – az azonos címmel
készült fekete-fehér tévéfilm-sorozatot is (ha a forgatókönyvvel és a
szereposztással – finoman szólva – nem is voltam teljesen elégedett). 2004 és 2010 kötött forgott, majd 2012-ben
mutatták be a hasoncímű, színes mozifilmet. (Az ehhez kapcsolódó, a
dramaturgiát, a forgatókönyvet, a zenét, a szereposztást érintő kritikai
észrevételem meghaladnák ennek a bejegyzésnek a célját, ezért ezektől
eltekintek.) Csupán
néhány képet villantok fel, amelyeken olyan hazánkban idegenhonos özönnövények
tűnnek fel, amelyek hiánya feltűnő az 1967-ben forgott fekete-fehér sorozatban. Ennyit változott az elmúlt 4-5 évtizedben a flóránk...
 |
Tutajos nyári ludat zsákmányolt. A faj hazánkban 1949-től 2012-ig volt védett. Tehát a filmnek 1949 előtt kell(ene) játszódnia. A képen látható kék virágzató katáng (Cichorium intybus) és fehér virágú orvosi ziliz (Althaea officinalis) ebben az időszakban biztosan előfordult a film helyszínán, a Kis-Balaton környékén... |
Nem mondható el ugyanez azonban számos más a filmben azonosítható növényfajról.
 |
A kép bal oldalán belógó észak amerikai-eredetű gyalogakác (Amorpha fruticosa) előfordulása a 20. század első kétharmadában valószínűtlen a Kis-Balatonon. (A háttérben lévő fátyoltársulást alkotó fajokra még visszatérünk.) |
 |
A filmben van egy jelenet, egy 1570-ben (a török időkben) játszódó visszaemlékezés a Tüskevár körüli harcokról. A képen látható fehér akác (Robinia pseudacacia) előfordulása teljesen kizárt akkoriban Magyarországon, Kitaibel Pál még az 1790-es évek végén is kivételes ritkaságként jegyezte fel példányait főként főúri parkokban. |
 |
Tutajos és Matula egy gáton (!) bandukol dús fátyoltársulással borított ligeterdő előtt... |
 |
A filmben igen sokszor láthatók jellegzetes ártéri ligeterdők fátyoltársulásai. Ezen a képen látható, hogy Matula, Tutajos és Bütyök észak-amerikai eredetű vadszőlőben (Vitis sp.) keresik Tüskevár romjait. Ez felveti azt a lehetőséget, hogy a filmet nem is a Balatonnál, hanem valamelyik hazai folyó mellett forgatták. Utánanéztem így van: Csongrád-Bokroson. |
 |
Tutajos hajnalban süntök (Echinocystis lobata) fátyoltársulásban cserkel. Ez az Észak-Amerikai faj szórványosan már a 20. század elejétől jelen volt hazánkban, de tömegesssé az utóbbi néhány évtizedben vált. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése