Most érdemes keresni az apró füzényt

A füzényfélék családjába (Lythraceae) többnyire lágyszárú, négy– vagy hattagú virágokkal rendelkező növények tartoznak. Világszerte mintegy 28 nemzetségnek közel 600 faja ismert, legtöbbjük a trópusokról. A füzények nemzetsége hozzávetőlegesen kéttucatnyi fajt számlál, melyek az északi féltekén elterjedtek. Fajaik egy része termetes évelő növény, mint a nedves réteken, ártereken országszerte gyakori pelyhes szárú, tömött virágzatú réti füzény (Lythrum salicaria) és a kopasz hajtású, laza virágzatú vesszős füzény (Lythrum virgatum), mely főként szikesedő réteken fordul elő.

Az egymáshoz nagyon hasonló egyéves életformájú, aprócska termetű füzények közül eddig négyet találtak a Kárpát-medencében, mindannyian az iszapnövényzet jellemző növényei. Leggyakoribb közülük az alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia).

 

Az alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia) megnyúlt tokterméseitől külső csészecimpái elállnak.

 

Hajtásai lehetnek a talajon heverők (de többnyire felállók), levelei lándzsásak, kihegyezettek

Jóval ritkább az apró füzény (Lythrum tribracteatum Salzm.), mely 10–30 cm-es, általában a talaj felszínén kúszó, sokszorosan elágazó vagy ritkábban felálló hajtásokat nevelő világoszöld növény.

A védett apró füzény (Lythrum tribracteatum) tompás levelei lapát alakúak, alapjuk felé fokozatosan keskenyednek.

 

Apró, rózsaszín virágai a levelek hónaljában fejlődnek. A külső csészefogaik aprók, tompásak, nem elállók.

Termőhelyigénye hasonló az előző fajéhoz, de kissé vízigényesebb. A növény elterjedésének északi határa nálunk húzódik, Szlovákiában mindössze egyetlen előfordulása ismert, közvetlenül a magyar határ mellett. A Tisza délre eső szakaszainak környékén viszonylag gyakori, észak felé haladva egyre ritkábbá válik. Belvizes szántókon, rizsföldeken, kátyúkban, ártéri rétek iszapos mélyedéseiben fordul elő.

Az idén a fajnak úgy tűnik „jó éve” van, a Jászságban két új állományát találtam belvizes szántókon.