Afrika északnyugati partjai
mellett az Atlanti-óceánban található Kanári-szigetek kedvelt üdülőhelyek,
melyeket (elsősorban a téli időszakban) évente több millió turista – köztük magyarok ezrei – keresnek fel.
Legtöbbjük nem törődik a szigetek egyedülálló és bennszülött fajokban gazdag
élővilágával, pedig a 10-12 millió évvel ezelőtt keletkezett, vulkanikus
eredetű szigetek jelentőségét az endemikus fajok nagy száma mellett néhány más életföldrajzi
különlegesség is fokozza. Több faj legközelebbi ma élő rokonai Kelet- vagy
Dél-Afrikában vagy az Arab-félszigeten élnek. Ezek a Szahara kialakulása
előtti, egykori összefüggő terület túlélői. A jégkorszakot megelőző
harmadidőszakban (40–10 millió évvel ezelőtt) a mai Dél-Európa és Észak-Afrika
területén nagy területen fordultak elő úgynevezett babérlombú erdők, melyek az
azóta bekövetkezett klímaváltozás és erdőirtások következtében mára szinte
teljesen eltűntek. A Kanári-szigeteken lévők a legnagyobbak és a
legfajgazdagabbak közé tartoznak. Ködfelhőbe burkolózó északias kitettségű
hegyoldalakon élnek. Leglátványosabb növényük a kanári-harangvirág (Canarina canariensis), melynek több
méteres, kúszó-kapaszkodó hajtásain bókoló, 3–6 centiméteres narancssárga
virágai fejlődnek december és március között. Két legközelebbi rokona
Kelet-Afrikában él.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése