255 éve született Diószegi Sámuel

Ma 255 éve, 1761. január 5-én született Diószegi Sámuel debreceni református lelkipásztor, műkedvelő botanikus. A Református Kollégiumot járta, szorgalmas tanuló volt, különösen kitűnt a matematikában. Debrecenben teológiát végzett, majd 1784-től három éven át Hajdúböszörményben tanított. 1787-ben fél évig Kecskeméten volt ideiglenes tanár, majd Göttingenbe ment egyetemre, ahol mértant, természettant és orvostudományokat is hallgatott. 1789-től Hajdúnánáson, 1793-tól Hajdúböszörményben, 1803-tól Debrecenben volt prédikátor. 1789-ben vette feleségül Fazekas Máriát, a Lúdas Matyi szerzőjének nővérét. Házasságukból hét gyermek született. 1809-től esperes lett, majd egyházkerületi főjegyző. Dr. Földi János hatására, sógorával, Fazekas Mihállyal közösen írta a „Magyar Fűvész Könyv”-et, amely 1807-ben jelent meg és Linné rendszerét követte. Mint növényhatározó, a mű nem felelhetett meg az elvárásoknak. A későbbi korok „hivatásos” botanikusai ugyan több esetben nem értékelték nagyra Diószegi munkáját, holott annak komoly jelentősége van, ugyanis megteremtette a leíró növénytan és az alaktan magyar szaknyelvét és – ahol lehetséges volt a népi nevekből kiindulva – megalkotta a magyar flóra fajainak neveit. Diószegi Kitaibellel is levelezésben állt, aki a neki küldött Fűvész Könyvet levélben köszönte meg: „e számomra igen becses ajándékot, amelyért Önöket, érdemdús Uraim, örök hálám illeti, egyrészt, mert engem figyelmükkel kitüntettek, másrészt, hogy ezen éppoly nehéz, mint hasznos művet megírták. Ez nekem latinul megirandó művem: Flora Hungariae számára biztos vezérül fog szolgálni, mert a népies magyar nevek gyűjtésében magam is fáradoztam, de eddig sajnos kevés sikerrel.” [Ernyey József fordítása Rapaics (1928: 100.) cikkéből]. Diószegit a fűvészet miatt támadások érték, mert voltak, akik nem tartották illőnek, hogy egy pap botanizáljon. 1813-ban, nem sokkal halála és az egyedül jegyzett „Orvosi Fűvész Könyv” megjelenése előtt, megható hangú levélben búcsúzott Kitaibeltől: „Élj boldogul és halálom után tarts meg emlékedben, emlékezz meg arról az őszinte nagyrabecsülésemről és véleményemről, amellyel reád mindig tekintett – Diószegi Sámuel” [Rapaics (1928: 101.)].

A Magyar Fűvész Könyv címlapja

 

Diószegi Sámuel debreceni domborműve a Kós Károly Szakközépiskola Diószegi Sámuel Botanikus Kertjében (Hlavács Viktor alkotása)

Diószegi aláírása

Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály szobra a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében

Kitaibeltől származó, Diószegire és a magyar növénytani szaknyelvre vonatkozó feljegyzés: ”Samuel Diószegi, Prediger in Böszörmény, Mitarbeiter dr. Földi, besitzt die ungarische botanische Terminologie, oder weiss sie doch zu verschaffen.” azaz „Diószegi Sámuel böszörményi prédikátor, dr. Földi munkatársa, birtokában van a botanika magyar terminológiájának, vagy azt meg fogja tudni alkotni.”

Zelnicemeggy (Prunus padus) Diószegitől kapott lapja Kitaibel herbáriumában

Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) Diószegitől származó lapja Kitaibel herbáriumában

 

Diószegi sírja a debreceni köztemetőben



További olvasnivaló:

Molnár V. A.(2007): A „Magyar Fűvész Könyv” megjelenésének 200. évfordulójára. For the 200th anniversary of the publication of the first Hungarian Flora in the Linnean system. – Botanikai Közlemények 94(1-2): 141–153.