Magyarország növényritkaságai: Degen-sárma

A sármáknak vagy más néven madártejeknek körülbelül száz faja ismert. Az Óvilág mérsékelt övi, szárazabb éghajlató területeinek növényei. Hazánkban 8 fajuk él. Vannak közöttük közönséges és igen ritka fajok is. Utóbbiak közé tartozik a Degen–sárma.

A szokatlan megjelenésű növényre elsőként Polgár Sándor (1876–1944), a családjával együtt koncentrációs táborban elhunyt győri középiskolai tanár, a Kisalföld flóraművének szerzője, a magyarországi adventívflóra kiemelkedő jelentőségű kutatója figyelt fel. 1928 májusában, a Bakonyalján, Pápakovácsi község mellett, egy szántóföld szegélyén találta meg. Megállapította, hogy több jellemzőjében a kónya sárma (Ornithogalum boucheanum) és az ernyős sárma (O. umbellatum) között áll és tisztelete jeléül a hazánk és a Balkán flórájának kiváló kutatója, a XX. század első harmadának meghatározó jelentőségű kétnyelvű folyóiratát, a Magyar Botanikai Lapokat saját költségén kiadó Degen Árpád tiszteletére nevezte el (Ornithogalum × degenianum Polgár). 

 

A két feltételezett szülőfaj közül az ernyős sárma szubmediterrán elterjedésű faj, mely száraz és mezofil gyepekben, valamint nyíltabb, zavart erdőkben fordul elő. A kónya sárma pedig Délkelet–Európában, rontott erdőkben, akácosokban, gyomtársulásokban előforduló növény. Utóbbit valamennyi hazánkban előforduló rokonától megkülönböztetik kívülről is zöld lepellevelei és szalag alakú, csúcsán három fogú belső porzószálai. A Degen–sárma lepellevelei kívül fehérek, belül zöldesek, porzószálait pedig a kónya sármától „örökölte”.

Összesen néhány előfordulása vált ismertté, valamennyi Magyarország területéről. A Bakonyalján Pápa mellett, a Tapolcai–medencében Lesenceistvánd környékén, Zala megyében Bezeréd és Sormás települések határában, a Balaton környékén Hévíz mellett, a Mezőföldön Németkérnél és a Csepel–szigeten Szigetújfalunál került elő. Feltételezhető, hogy hibrid–eredetű fajról van szó, azt viszont nem tudjuk, hogy miért ilyen szórványos megjelenésű, amikor szülőfajai egyaránt országszerte közönségesek és sokszor egymás közelében is előfordulnak. Szintén rejtély, hogy hazánkon kívül miért nem találták még eddig. Az európai flóraműben (Flora Europaea) sem szerepel, a nemzetközi tudományos közvélemény csak időlegesen megjelenő hibridnek tartja. A 2001-ben Balatonfüred mellett megtalált lelőhelyén a Degen-sárma mindkét szülőfajnál nagyobb egyedszámban fordult elő. Ez a tény is azt támasztja alá, hogy a Degen-sármát személyes tapasztalatból ismerő, a növényt állandósult hibridogén fajként kezelő hazai botanikusoknak van igaza a nyugat–európai kollégáikkal szemben.