November 11-én (Márton napján) megjelent online a tőkés réce propagulum-terjesztését egy éves távlatban vizsgáló cikkünk, Urgyán Renáta első szerzőségével a Global Ecology and Biogeography című folyóiratban.
Urgyán R., Lukács B. A., Fekete R., Molnár V. A., Nagy A., Vincze O., Green A. J. &Lovas-Kiss Á. (2022): Plants dispersed by a non-frugivorous migrant change throughout the annual cycle. – Global Ecology and Biogeography http://doi.org/10.1111/geb.13608
Összefoglalás
Cél: A vándorló vízimadarak fontos endozoochoriális vektorai számos olyan növénynek, amelyeknek nincs húsos termése. Célunk annak a kritikus kérdésnek a vizsgálata volt, hogy hogyan változik az endozoochória aránya az éves ciklus során, és ez hogyan függ össze a növények életformájával és fenológiájával.
Helyszín: Velencei-tó, Magyarország.
Időszak: 2017-2018.
Főbb vizsgált taxonok: tőkés réce (Anas platyrhynchos), Angiospermae, Charophyta.
Módszerek: A vízimadarak endozoochóriáját vizsgáltuk, a tőkés récék által szétszórt magvak és egyéb diaszpórák számszerűsítésével, havi ürülékminták gyűjtésével (ntotal = 670) egy magyarországi tavon. Vizsgáltuk az ürülékmintákból kinyert magvak csírázóképességét.
Főbb következtetések: A tőkés récék ürülékmintáiból 35 növényi taxont képviselő 5760 magot nyertünk, és e magok 40%-a sikeresen kicsírázott a bélben való áthaladást követően. Az egyes évszakok között jelentős különbségeket találtunk a kinyert magvak fajösszetételében. A faji diverzitás és a szárazföldi magvak mennyiségének csúcspontja egybeesett a tőkés récék tavaszi vonulásával. Fontos, hogy az endozoochória csak a víz alatti, de nem a felszín alatti vagy szárazföldi növények magtermelésével volt erősen szinkronban, ami a talaj magbankjából lenyelt magok endozoochóriájának lehetőségét mutatja. Összességében eredményeink azt sugallják, hogy a vándorló vízimadarak által végzett endozoochória a növények elterjedésének erős és alábecsült mozgatórugója, és valószínűleg elősegíti a növények elterjedési területének eltolódását az éghajlatváltozás hatására és az idegen fajok betelepítése után.
Abstract
Aim: Migratory waterfowl are important endozoochory vectors for a range of plants lacking fleshy fruits. Our aim was to study the critical question of how endozoochory rates change throughout the annual cycle, and how this relates to plant life-form and phenology.
Location: Lake Velence, Hungary.
Time period: 2017–2018.
Major taxa studied: Mallard (Anas platyrhynchos), Angiospermae, Charophyta.
Methods: We studied waterfowl endozoochory, quantifying seeds and other diaspores dispersed by mallards by collecting faecal samples monthly (ntotal = 670) at a Hungarian lake. We tested the germinability of all seeds recovered from the faecal samples.
Main conclusions: We extracted 5,760 seeds representing 35 plant taxa from mallard faecal samples, and 40% of these seeds germinated successfully following gut passage. We found major differences between seasons in the species composition of the seeds recovered. The peak in species diversity and in abundance of terrestrial seeds coincided with the spring migration of mallards. Importantly, endozoochory was only strongly synchronized with seed production in submerged, but not in emergent or terrestrial plants, illustrating the potential for endozoochory of seeds ingested from the soil seed bank. Overall, our results suggest that endozoochory by migratory waterfowl is a strong and underestimated driver of plant distributions, and is likely to facilitate plant range shifts under climate change, and after introduction of alien species.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése