Nyertes Lendület pályázat

Munkatársam és volt tanítványom, Sramkó Gábor elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását és így megalakíthatja a MTA-DE "Lendület" Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoportot.
 

Az elmúlt években több hazai növényfaj taxonómiai és biogeográfiai hátterét sikerült tisztázni filogenetikai megközelítésben – amelyben Gábor vezető szerepet játszott. Érdeklődése az elmúlt években a Pannon-régió sztyeppei élővilágának eredete felé fordult, és észrevette azt, hogy ennek a biomnak az filogenetikai feltártsága igencsak hiányos. Emiatt az elmúlt években több kutatóutat tett Ukrajna és Oroszország sztyeppi területein, valamint a Kaukázusban, ahonnan gazdag anyagot gyűjtött folyamatban levő vizsgálatokhoz. Eddigi tevékenysége során kiváló munkakapcsolatot alakított ki orosz, lengyel és brit kutatókkal, amit publikációk is jeleznek.

A Lendület pályázat 2016. évi nyertesei, Lovász Lászlóval, az MTA elnökével (forrás: mta.hu)

A pályázatra idén 95 pályamunka érkezett, az 5 évre szóló, évente összesen mintegy 400 millió forintos támogatását 11-en nyerték el. (A Debreceni Egyetemről az idei évben egyedüliként Gábor.) Az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók számára kiírt Lendület I.-et négyen, a már sikeres önálló kutatói pályát folytató, jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület II.-t pedig heten. Közülük ketten külföldről térnek haza. Mindkét kategória nyertesei vállalták, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági felhívására.

Az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport egy, a magyarság számára kiemelten fontos biogeográfiai egység, a sztyeppei élőlények eredetét szeretné vizsgálni (The origins of steppic biota – an evolutionary phylogenomic approach). Az élőlényekben lévő örökítőanyag (DNS) nagyon sok információt őriz a múltban lezajlott eseményekről, melyeket a DNS szekvenálásával fel lehet tárni. Ahhoz, hogy a sztyeppei élővilág múltját kutathassuk a legmodernebb módszerek alkalmazására, ún. új-generációs szekvenálási módszerre van szükség, mely több ezer gén együttes vizsgálatát teszi lehetővé. A tervezett, három fős kutatócsoport ezt a legmodernebb kutatási módszertant tervezi használni, hogy tíz, hazánkban kiemelt jelentőségű sztyeppei élőlény, hét növényfaj (Salvia nutans, Crambe tataria, Pulsatilla patens, Paeonia tenuifolia, Aster oleifolius, Spiraea crenata, Kochia prostrata) és három állatfaj (Sicista subtilis, Lethrus apterus, Plebejus sephyrus) filoegográfiai szerkezetét feltárja. A munka végére egy összegzést szeretnénk készíteni a tíz esettanulmányból levonható biogeográfiai következtetésekből, így járulva hozzá a sztyeppei élővilág kialakulásának és történetének megértéséhez. A munka olyan járulékos hozadékokkal is kecsegtet, mint az új-generációs adatsorból kinyerhető mikroszatellit régiók fejlesztése a veszélyeztetett fajok konzervációgenetikájához, illetve a nagy adatbázisokban alulreprezentált kelet-európai élőlények DNS-bankja, melyet a mintagyűjtéssel egybekötve szeretnénk kialakítani. A munkatervben évenként két faj feldolgozása szerepel; minden egyes fajra így egy-egy félév jut, illetve az utolsó évben tervezzük az egyes fajokban megfigyelt biogeográfiai struktúra közös vonásainak feltárását és összehasonlítását.

 

 

A Lendület pályázat egyik célja, hogy azokat a fiatal kutatókat támogassa, akiknek a tudományos teljesítménye dinamikusan növekszik. Úgy gondoljuk, hogy ennek a feltételnek Gábor megfelel, amit érzékeltet az a tény, hogy az elmúlt két évben nemzetközileg referált lapban megjelent és elfogadott 17 közleményének kumulatív impakt faktora kb. 41. Az újonnan alakuló kutatócsoport a közvetlenül a PhD fokozat megszerzése előtt álló Takács Attila tanítványom alkalmazásával is számol. Attila amellett, hogy közreműködik a tanszéki oktatásban és kutatásban, az utóbbi két évben oroszlánszerepet játszott a Kitaibelia folyóirat szerkesztésében és emellett a tanszéki herbáriumunkat több ezer példánnyal bővítette, adatbázisba vitte.

 

 

Sramkó Gábor 2014 óta megjelent és elfogadott jelentősebb publikációi:

 

1.    Sonkoly J, E. Vojtkó A, Tökölyi J. Török P, Sramkó G, Illyés Z, Molnár V. A. (2016): Higher seed number compensates for lower fruit-set in deceptive orchids. – Journal of Ecology DOI: 10.1111/1365-2745.12511 (IF₂₀₁₄: 5,521)

2.    Cserkész T, Rusin M, Sramkó G (2016) An integrative systematic revision of the European southern birch mice (Rodentia: Sminthidae, Sicista subtilis group). – Mammal Review 46 (in press.) DOI: 10.1111/mam.12058 (IF₂₀₁₄: 4,256)

3.    Kalinka A., Sramkó G., Horváth O., Molnár V. A. & Popiela A. (2015): Chromosome numbers of selected species of Elatine L. (Elatinaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(4): DOI: 10.5586/asbp.2015.036 (IF₂₀₁₄: 1,174)

4.    Molnár V. A, Tóth J. P., Sramkó G., Horváth O., Popiela A., Mesterházy A., Lukács B. A. (2015): Flood induced phenotypic plasticity in amphibious genus Elatine (Elatinaceae). – PeerJ 3:e1473; DOI 10.7717/peerj.1473 (IF₂₀₁₄: 2,1)

5.    Bartha L, Sramkó G, Volkova PA, Surina B, Ivanov AL, Banciu HL (2015) Patterns of plastid DNA differentiation in Erythronium (Liliaceae) are consistent with allopatric lineage divergence in Europe across longitude and latitude. – Plant Systematics and Evolution 301(6): 1747-1758. (IF₂₀₁₄: 1,422)

6.    Cserkész T, Aczél-Fridrich Zs, Hegyeli Zs, Sugár Sz, Czabán D, Horváth O, Sramkó G (2015) Rediscovery of the Hungarian birch mouse (Sicista subtilis trizona) in Transylvania (Romania) with molecular characterisation of its phylogenetic affinities. – Mammalia 79(2): 215-224. (IF₂₀₁₄: 0,681)

7.    Löki V., Tökölyi J., Süveges K., Lovas-Kiss Á., Hürkan K., Sramkó G., Molnár V. A. (2015): The orchid flora of Turkish graveyards: a comprehensive survey. – Willdenowia 45(2): 231–243. (IF₂₀₁₄: 0,721)

8.    Molnár V. A., Löki V., Takács A., Schmidt J., Tökölyi J., Bódis J., Sramkó G. (2015): No evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids. – Applied Ecology and Environmental Research 13(4): 1097–1183. (IF₂₀₁₄: 0,557)

9.    Rácz R, Bereczki J, Sramkó G, Kosztolányi A, Tóth JP, Póliska S, Horváth A, Barta E, Barta Z (2015) Isolation and characterisation of 15 microsatellite loci from Lethrus apterus (Coleoptera: Geotrupidae). – Annales Zoologici Fennici 52 (1-2): 45-50. (IF₂₀₁₄: 0,855)

10.Bateman RM, Sramkó G, Rudall PJ (2015) Floral miniaturisation and autogamy in boreal-arctic plants are epitomised by Iceland’s most frequent orchid, Platanthera hyperborea. –PeerJ 3: e894. (IF₂₀₁₄: 2,1)

11.Sramkó G., Molnár V. A., Hawkins J. A., Bateman R. B. (2014): Molecular phylogeny and evolutionary history of the Eurasiatic orchid genus Himantoglossum s.l. (Orchidaceae). – Annals of Botany 114(8): 1609–1626. (IF: 3,654)

12.Loreto F, Bagnoli F, Calfapietra C, Cafasso D, De Lillis M, Filibeck G, Fineschi S, Guidolotti G, Sramkó G, Tökölyi J, Ricotta C (2014) Isoprenoid emission in hygrophyte and xerophyte European woody flora: ecological and evolutionary implications. Global Ecology and Biogeography 23(3): 334–345. (IF: 6,531)

13.Bereczki J, Tóth JP, Sramkó G, Varga Z (2014) Multilevel studies on the two phenological forms of Large Blue (Maculinea arion) (Lepidoptera: Lycaenidae). Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 52(1): 32–43. (IF: 1,6)

14.Tóth JP, Bereczki J, Varga Z, Rota J, Sramkó G, Wahlberg N (2014) Relationships within the Melitaea phoebe species group (Lepidoptera: Nymphalidae): new insights from molecular and morphometric information. Systematic Entomology 39(4). 749–757. (IF: 2,784)
15. Szczecińska, M., Sramkó G., Wołosz, K., & Sawicki, J. (2016). Genetic Diversity and Population Structure of the Rare and Endangered Plant Species Pulsatilla patens (L.) Mill in East Central Europe. PloS one, 11(3), e0151730.  (IF: 3,234)

16. Kajtoch, Ł., Cieślak, E., Varga, Z., Paul, W., Mazur, M. A., Sramkó G., & Kubisz, D. (2016). Phylogeographic patterns of steppe species in Eastern Central Europe: a review and the implications for conservation. Biodiversity and Conservation DOI 10.1007/s10531-016-1065-2 (IF: 2,365)
17. Mosolygó-L. Á. Sramkó G., Barabás S., Czeglédi L., Jávor A., Molnár V. A., Surányi Gy. (2016): Molecular genetic evidence for allotetraploid hybrid speciation int he genus Crocus L. (Iridaceae). –  Phytotaxa (accepted for publication) (IF: 1,318)

 

Takács Attila jelentősebb publikációi

 

1.    Molnár V. A, Takács A, Horváth O, E. Vojtkó A, Király G, Sonkoly J, Sramkó G. (2012): Herbarium Database of Hungarian Orchids I. Methodology, dataset, historical aspects and taxa. – Biologia 67(1): 79–86. (IF: 0,506)

2.    Molnár V. A, Kreutz C. A. J, Óvári M, Sennikov A. N, Bateman R. M, Takács A, Somlyay L, Sramkó G. (2012): Himantoglossum jankae (Orchidaceae: Orchideae), a new name for a long-misnamed lizard orchid. – Phytotaxa 73: 8–12. (IF: 1,295)

3.    Takács, A, Lukács, B. A, Schmotzer, A, Jakab, G, Deli, T, Mesterházy, A, Király, G, Balázs, B, Perić, R, Eliáš, P. jun, Sramkó, G, Tökölyi, J, Molnár V, A. (2013): Key environmental variables affecting the distribution of Elatine hungarica in the Pannonian Basin. – Preslia 85(2): 193–207. (IF: 2,778)

4.    Molnár V. A, Löki V, Takács A, Schmidt J, Tökölyi J, Bódis J, Sramkó G. (2015): No evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids. – Applied Ecology and Environmental Research 13(4): 1097–1183. (IF₂₀₁₄: 0,557)

5.    Molnár VA, Sonkoly J, Lovas-Kiss Á, Fekete R, Takács A, Somlyay L, Török P. (2015): Seed of the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage. – Preslia 87: 319–328. (IF₂₀₁₄: 4,104)

6.    Lovas-Kiss A, Sonkoly J, Vincze O, Green A. J, Takács A. & Molnár V. A. (2015): Strong potential for endozoochory by waterfowl in a rare, ephemeral wetland plant species (Astragalus contortuplicatus, Fabaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(3): 321–326. (IF₂₀₁₄: 1,174)