2019. december 15., vasárnap

Növényrendszertani tematikus szám a Lengyel Botanikai Társaság folyóiratában

A Lengyel Botanikai Társaság folyóirata (Acta Societatis Botanicorum Poloniae, impact factor: 0,718) “Recent developments in taxonomy and phylogeny of plants” címmel tematikus számot jelentet meg 2020. szeptemberében. A tematikus szám vendégszerkesztőjeként ezúton szeretném a kedves kollégák figyelmét felhívni erre a publikációs lehetőségre.
Hajtásos növényekkel, mohákkal és zuzmók növényi komponenseivel foglalkozó eredeti közleményeket, rövid közleményeket és szemle-cikkeket várunk 2020. március 31-éig.
A folyóiratról és a különszámról további tudnivalók találhatók itt.
Instrukciók a szerzők számára itt.
 
A kéziratok benyújtásához regisztrálni kell itt.

A folyóirat szabad hozzáférést biztosít a megjelent cikkekhez (Open access), a közlemények közlésének díja 260 euró. A tematikus szám meghívott szerzői mentesülnek a díj fizetése alól.
Kérem azokat a kollégákat akik élni szeretnének ezzel a lehetőséggel, hogy a benyújtani kívánt kézirat címét és összefoglalóját küldjék el nekem az alábbi címre:


A tematikus számba beleillő absztraktok beküldőit meghívom a kézirat benyújtására.
A beérkezett kéziratokat két független bíráló értékeli. A kézirat benyújtására vonatkozó meghívás nem jelenti automatikusan annak későbbi elfogadását.
 

2019. december 12., csütörtök

Cikk az Annals of Botany című folyóiratban

Sramkó Gábor első szerzőségével megjelent a nőszőfű (Epipactis) nemzetség fajképződési folyamatairól írt cikkünk az Annals of Botany című folyóiratban.
A teljes cikk most szabadon elérhető itt, mint a szerkesztő által erre kiválasztott közlemény (Editor’s choice).

 
Abstract
Background and Aims
The terrestrial orchid genus Epipactis has become a model system for the study of speciation via transitions from allogamy to autogamy, but close phylogenetic relationships have proven difficult to resolve through Sanger sequencing.
Methods
We analysed with restriction site-associated sequencing (RAD-seq) 108 plants representing 29 named taxa that together span the genus, focusing on section Epipactis. Our filtered matrix of 12 543 single nucleotide polymorphisms was used to generate an unrooted network and a rooted, well-supported likelihood tree. We further inferred genetic structure through a co-ancestry heat map and admixture analysis, and estimated inbreeding coefficients per sample.
Key Results
The 27 named taxa of the ingroup were resolved as 11 genuine, geographically widespread species: four dominantly allogamous and seven dominantly autogamous. A single comparatively allogamous species, E. helleborine, is the direct ancestor of most of the remaining species, though one of the derived autogams has generated one further autogamous species. An assessment of shared ancestry suggested only sporadic hybridization between the re-circumscribed species. Taxa with the greatest inclination towards autogamy show less, if any, admixture, whereas the gene pools of more allogamous species contain a mixture alleles found in the autogams.
Conclusions
This clade is presently undergoing an evolutionary radiation driven by a wide spectrum of genotypic, phenotypic and environmental factors. Epipactis helleborine has also frequently generated many local variants showing inclinations toward autogamy (and occasionally cleistogamy), best viewed as incipient speciation from within the genetic background provided by E. helleborine, which thus becomes an example of a convincingly paraphyletic species. Autogams are often as widespread and ecologically successful as allogams.
Hivatkozás
Sramkó, G., Paun, O., Brandrud, M. K., Laczkó, L., Molnár V., A., & Bateman, R. M. (2019). Iterative allogamy-autogamy transitions drive actual and incipient speciation during the ongoing radiation within the orchid genus Epipactis (Orchidaceae). Annals of Botany 124(3): 481–497.

Kanadai orchideák a Soó Rezső-herbáriumban

Néhány napja kellemes meglepetést hozott a posta. Emődy Wáman-Zoltán (Kőszeg) idén nyáron Kanadában (British Columbia) tett kirándulásán gyűjtött és szépen preparált orchideák lapjait adományozta gyűjteményünknek.
Köszönjük szépen!

2019. december 5., csütörtök

A temetős könyv egy visszhangja

Tavasszal levelet kaptam Ouanphanivanh-Kiss Noémitől, aki a temetős könyvünk elolvasása után érdeklődött a jászfényszarui temetőben található csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) után. (Noémi férje Fényszaruról származik.) Most kaptam meg Tőle a helyi, a "Mi újság Fényszarun?" című újságban megjelent alábbi cikket:
 

 
De a további sorai is örömmel töltöttek el:
„igyekszem majd kezdeményezni, hogy jövőre kerítsék körbe és táblázzák ki a növényt Jászfényszarun.
...
Az év egyik legjobb döntésének érzem, hogy megvettem és elolvastam a temetős könyveteket, mert azóta az egész évemet átszőtte a temetkezés-hagyományok-természetvédelem témakör; remek gondolatébresztőnek bizonyult a könyv!
Megszületett a csatolt cikk, elolvastam Balassa Iván „A magyar temetők néprajza” című könyvét, és még a családi nyaralásokon-pihenéseken is felkeressük a régi, érintetlenebb temetőket (pl. Telkibánya, Derecske-Bányatemető), hogy gyönyörködhessünk a kiveszőfélben lévő, de néhol még látható gyepes sírhantokban, egyszerű fejfákban. Több ismerősömnek is meséltem röviden a temetős könyvben olvasottakról.
Tényleg nagyon sok szép élményt köszönhetek annak, hogy megírtátok ezt a könyvet, nagyon örülök, hogy elkészült ez a hiánypótló mű!”

2019. december 4., szerda

Kitaibel-könyv kalózkodás

2007-ben jelent meg a „Kitaibel Pál élete és öröksége” című könyvem, amely könyvesbolti forgalomba nem került és azóta elfogyott. Amint U. P. barátom a figyelmemet felhívta a világhálón, egy nem biztonságos jelzésű oldal azt állítja magáról, hogy rendelkezik a szóbanforgó könyv pdf-változatával, amely regisztráció után letölthető. Természetesen nem regisztráltam az oldalon, hogy ellenőrizzem az állítás igazságtartalmát, csak jelzem, hogy a szóban forgó mű a szellemi tulajdonom és senkinek nem adtam hozzájárulást annak elektronikus terjesztésére.
 

Egyébként érdemes elolvasni az oldalon olvasható magyartalan ismertetőszöveget, legalább megtudom, hogy a könyvem értékelései ’kíválóak” és az értéke „általában” majdnem 30 euró:
„Helló, úgy tűnik érdekli a Kitaibel Pál élete és öröksége könyv. Ezt a könyvet szerző által Molnár V. Attila írta és kíválóak az értékelései / általában EUR 28.98 körül van az ára. Ezen az oldalon alexandralevai.tk, rendelkezünk ennek a Kitaibel Pál élete és öröksége könyvnek a pdf változatával. Ha ingyen akarja letölteni a pdf-et, csak kattintson az alábbi letöltés gombra.”

Cikk a Tallós-nőszőfű elterjedéséről a Pannon ökorégió nyár-ültetvényeiben

Süveges Kristóf első szerzőségével megjelent legújabb közleményünk az Epipactis tallosii előfordulásairól a Pannon ökorégió nyár-ültetvényeiben a Willdenowia című folyóiratban. A teljes cikk letölthető innen. A teljes adatsor (e-függelék) letölthető innen.
 
Az Epipactis tallosii-t lokális elterjedése, valamint kis egyedszámú, elszigetelt, csökkenő tendenciát mutató populációi miatt az egyik igen veszélyeztetett orchideafajnak tekintik Európában. (Az IUCN vörös listáján a veszélyeztetett (EN) kategóriába sorolták.) Ugyanakkor az elmúlt időszakban a faj számos új populációját találtak Magyarországon. A Tallós-nőszőfű populációi rendszeresen előfordulnak nyár (Populus) ültetvényekben. Jelen munka során 182 ültetvényt vizsgáltunk Magyarországon és a környező országokban, a pannon biogeográfiai régióban. A fajt a meglátogatott ültetvények 23% -ában találtuk, összesen mintegy 4000 virágzó hajtást. Négy olyan országban (Horvátország, Románia, Szerbia és Ukrajna területén) dokumentáltuk a faj előfordulását, ahonnan korábban nem volt ismert. Az idegen- és őshonos / vegyes nyárültetvényekben hasonló valószínűséggel fordult elő a faj. Vizsgálatunk alapján az E. tallosii elterjedési területe és állománynagysága jóval nagyobb, mint azt korábban feltételeztük. Dokumentáltuk, hogy a nyárültetvények megfelelő élőhelyszigetként szolgálnak az orchidea számára a mezőgazdaságilag művelt tájakon. Eredményeink fényében javasoljuk az E. tallosii IUCN kategóriájának újraértékelését és a közel veszélyeztetett (NT) kategóriába sorolását.
 
Epipactis tallosii A. Molnár & Robatsch. – A. Young sprout [Ukraine: Nove Selo]; B. Habit [Hungary: Debrecen]; C. Habit [Serbia: Martonoš]; D. Achlorophyllous individual [Romania: Valea Lui Mihai]; E. Inflorescence [Romania: Valea Lui Mihai]; F. Inflorescence [Croatia: Baranjsko Petrovo Selo]; G. Inflorescence [Serbia: Martonoš]; H. Fruiting stem [Serbia: Kanjiža]. Photographs: A–H by A. Molnár V.
 
  
Habitats of Epipactis tallosii in hybrid poplar monocultures. A. Plantation surrounded by agricultural cropfields, Croatia: Baranjsko Petrovo Selo; B. Croatia: Čađavica; C. Serbia: Kanjiža, D–E. Hungary: Vácegres. Photographs: A–E by A. Molnár V.
Abstract
Epipactis tallosii is considered as one of the highly threatened European orchid species due to its local distribution and small isolated populations that are characterized by decreasing trends. The species is now enlisted in the endangered (EN) category of the Red List. Nevertheless, during the last decade, multiple new populations of the species were found in Hungary, while our field surveys indicated that E. tallosii populations regularly occur in poplar (Populus) plantations. Here we conducted a thorough field survey of poplar plantations, by visiting 182 plantations in Hungary and surrounding countries in the Pannonian Biogeographic Region. We found E. tallosii in 23% of the visited plantations, and counted a total of ca. 4000 generative shoots. Moreover, we documented the occurrence of the species to four countries, where it has not been reported before: Croatia, Romania, Serbia and Ukraine. Alien and indigenous/mixed poplar plantations were similarly likely to harbour populations of E. tallosii. Our study suggests, that the distribution area and number of populations of E. tallosii is much larger than previously assumed, and that poplar plantations serve as suitable habitat islands in the agricultural landscapes for this orchid. In the light of our results, we suggest the reassessment of the IUCN category of E. tallosii and to recategorise it as Near Threatened (NT).
 
Hivatkozás
Süveges K., Löki V., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Fekete R., Takács A., Vincze O., Lukács B. A., Molnár V. A. (2019): From European priority species to characteristic apophyte: Epipactis tallosii (Orchidaceae). – Willdenowia 49(3): 401–409. DOI: 10.3372/wi.49.49310