2018. június 4., hétfő

Azeri út - 2. fényképes beszámoló

Számos visszajelzést kaptam a blog olvasóitól, hogy érdekesnek találták az azeri útibeszámolót. Ezen felbuzdulva – valamint még mindig a túra hatása alatt állva – a készült közel 1500 fénykép közül ismét közzéteszek néhány tucatot, egy-egy címmel vagy rövidebb-hosszabb kommenttel.

'Marsbéli' táj Xizi környékén
'Marsbéli' táj Xizi környékén 2.
Igen sok gólyatöcsöt láttunk
A komoly legelési nyomás piramis alakúvá formálja a galagonyákat - egészen addig amíg ki nem nőnek a jószág szája alól. ("Ízlik a galagonya ruhája" - Weöres Sándor parafrázis Balogh Lajostól.)
A gabonavetések gazdag gyomflórája is lenyűgöző. Itt például korongos lucerna (Medicago orbicularis) látható, mint szántóföldi gyomnövény. (A képet és az országot egyaránt ajánlom Pinke Gyulának, sok szeretettel.)
Epipactis helleborine s. l. - természetesen temetőben
A csinos sallangvirág kaszálóréteken is előfordul - amint azt a szénaboglyából előkerült példányai bizonyították.
A csermelyciprus fiatal példányai leginkább sziksófűre emlékeztetnek. Egy ízben még a fiatal Boros Ádámot is megtévesztették...
Az egykori szovjet autóipar számtalan terméke szaladgál még az utakon. De ilyen ladákat nem mindenhol lehet látni (itt éppen előzés közben). (A képet Szabó Árpikának ajánlom.)
Piaci fűszerárus pórsáfrányt mér. Ujjan látszik, hogy termékeit maga termeszti és nem a nagybani piacon szerzi be.
Piaci vetőmag csendélet

Húsbolt (Et evi). A kép baloldalán lógó lefejezett birkáról már legombolták a bundát és igény szerint mérnek ki belőle. A kép jobb oldalán látható kék kerítés mögött várakoznak türelmesen a következő delikvensek (az autóból menet közben készült képen nem látszanak, de ott vannak és óráik-napjaik meg vannak számlálva). (A képet Hunyadi Lacinak ajánlom.) 
A Dactylorhiza incarnata s. l. alakkörébe tartozó, apró termetű (10-15 cm magas) ujjaskosbor, valószínűleg
Dactylorhiza kafiriana subsp. baumgartneriana (A képet Lantos Árpádnak ajánlom.)
A kaukázusi medvetalp főként a patakok környékét lakja,
de másutt is terjed. Ebben a temetőben "medvetalpalatnyi hely sem marad más, honos növényeknek. (A képet Balogh Lajának ajánlom és a szójátékot Neki köszönöm.)
Vonat.
Azerbajdzsán kettős arca: bivalyok és luxusterepjáró az úton
Janus-arcú Azerbajdzsán: fehér luxusterepjáró és sóvirágból készített seprű (sózott útszegélyek seprésére alkalmas "sóprű" © Balogh Lajos), valamint hagyományos öltözetű hölgy okostelefonján adatforgalmaz.
Orchidea-eldorádó: cserszömörce ültetvény Xizi környékén
Cipőpucoló bódéja
Virágzata mintha pázsitfű lenne, de álörvös levelei elárulják: galajféle (Rubiaceae). Ha valaki ismeri a nemzetséget, örömmel veszem ha értesít. Hasonló Albániában is akad, tehát különösen Barina Zolira gondolok, mint aki tudhatja.
Update: megérkezett a szerintem helyes megfejtés Lovas-Kiss Ádámtól: Crucianella cf. angustifolia.
Update 2: A nemzetséget megerősítette Barina Zoltán is.
Mennyi minden propagulumot cipelhetünk botanikusok-ökológusok a ruháinkon, lábbelinken (és járműveinken)? Saját cipőm fűzőjén például Medicago minima termések utaztak haza háborítatlanul. (A képet Valkó Orsinak ajánlom.) 
Ruhaszárítás a lakótelepen. (Hasonló típusú, de kissé romosabb házakon néhol 'tömeges' volt a fehérkarmú vércse.)
Az olajkút mellett levő gödörben feketén tükröződő kőolaj, arról tanúskodik, hogy olajbányászat esetén is igaz a magyar bölcsesség: 'Ahol fűrészelnek ott hullik a forgács is'. Látva a rengeteg olajkutat persze sokkal érthetőbb, hogy 20 manátért (3000 Ft), miért lehet 33 liter gázolajat tankolni...
Fűszereket, gyógynövényeket és teákat áruló idős néni. Ez a mosoly aranyat ér! (A képet Simán Benedeknek ajánlom.)

Sok helyütt árulják a fonott csalánt. (A képet Dénes Andreának ajánlom.)
Vízesés
Szőlőlevél a piacon ('tőtikének való'). (A képet Bodó Enikőnek ajánlom.)
Medvelepke (Arctia villica)- temetőben (A képet Simán Lászlónak ajánlom.)
A faj azonosítását Máté Andrásnak köszönöm.
Lábon korhadó fatörzs temetőben. Nálunk effajta 'rendetlenség' még erdőben is alig elképzelhető, nemhogy temetőben. Pedig a kép jól illusztrálja, hogy a holtfa mennyi különböző élőlénynek ad otthont: gombáknak (incl. zuzmók), moháknak, xilofág rovaroknak és madaraknak. (A képen látható fa odvából valami harkály fiókáinak eleségkérő hangja hallatszott.) A képet Ódor Péternek ajánlom.

2018. június 1., péntek

Azerbajdzsáni túra

Tegnap hazaérkeztünk két hetes azerbajdzsáni kirándulásunkról. Az út során elsősorban a temetők növényvilágát (főként orchideáit) tanulmányoztuk, de ezen felül is számos értékes adatot gyűjtöttünk, érdekes megfigyeléseket tettünk, különleges élőlényeket figyeltünk meg és sok-sok élménnyel gazdagodtunk. Az alábbiakban ezek közül tallózok.

Az út legnagyobb szakmai élményének a ritka Himantoglossum formosum temetőbeli megtalálását tartom

De más orchideafajok is akadtak, például a képen látható Anacamptis pyramidalis

Himantoglossum formosum apochróm változata

Gyakran használnak vadon termő, őshonos növényekből készített seprűt ("süpürgə"). A legolcsóbb a sóvirág seprű, amely 1 manátba (kb. 150 Ft) kerül. (Összehasonlításul a cirokseprű 2,5 manát.)
 
A zátonyon pihenő flamingóktól sikerült ürülékmintákat gyűjtenünk, abban a reményben, hogy Lovas-Kiss Ádám, Urgyán Reni és Andy J. Green segítségével választ kapunk arra, hogy ezek a madarak milyen élőlényeket terjeszthetnek endozoochór úton
Több esetben láttunk aranysakált, még temetőkben is...

 Vincetoxicum funebre a Talish-ban, közel az iráni határhoz (A faj azonosítását Fráter Erzsébetnek köszönöm).

Iris paradoxa f. choschab (A faj azonosítását Sramkó Gábornak és Fráter Ezsébetnek köszönöm.)
Szárad az "árvagané" a háztetőn

Temető, mint a sztyeppnövényzet őrzője...

Temető, mint legeléskizárási mintaterület 1.


Csónakos fejfa - akár ha a Nagykunságban vagy a Tiszaháton lennénk...
A kövi veréb főként gyurgyalagok elhagyott üregeiben költ
Ha Azerbajdzsán, akkor feltétlenül szót kell ejteni Heydər Əliyev-ről.
A korábbi elnököt az országban rendkívüli tisztelet övezi.
Több helyen és több orchideafaj esetében tapasztaltuk gumóik kiásását salep készítése céljából
Néhol igen nagy számban ástak ki orchideákat temetőkben is. (Lásd a képen a barna, kifordított hantokat.)
Törpesas
Soha nem láttam még vadon a hazánkból kipusztult törpe gyékényt (Typha minima)...
Itt a szabályozatlan folyók kavicsos, homokos zátonyain bőven akad.
Szerencsésen megúsztunk egy hagyomlást...
Amelynek során a legurult sok tonnás kövek eltorlaszolták az utat.
Menekülőút lennt a folyóvölgyben (B-terv).
Az azeriek vidéken együtt élnek a természettel, fenntartva hasznosítják azt. Az újhagyma összekötéséhez például nem gumit, hanem vadon szedett kákát (Schoenoplectus) használnak.
Csermelyciprus-állomány a Sahdag alatti folyóvölgyben

Óriási (főként zsírfarkú juhokból, kisebb részben kecskékből álló) nyájat terelnek közel a dagesztáni határhoz

A nyájat a medvéktől és farkasoktól 8-10 hatalmas termetű kangal juhászkutya óvja, amelyek fülét és farkát kurtítják (a kutyafajta azonosítását Molnár Hanga Annának és Molnár Mandula Évának köszönöm). A juhász az egyik birkát menet közben fejét késsel szurkálva gyógyítja, majd útjára ereszti.
Kaszált gyepszintű, "orchideás" gyümölcsös
A kávéházakban kávét nem kapni, csak teát. De azt néhol ilyen öreg szamovárokban készítik.
Ennek a korát a tulajdonosa 160 évesre tette...
... de a rézbe ütött jelzés alapján 1850-ben készült, tehát 168 éves.
A nemzeti ital: a tea
Sül a saslik.
Rovarpók a Kaszpi-tenger melletti félsivatagból
Olajmező távlati képe.

 
 

Cikk az Elatine campylosperma-ról a PeerJ című folyóiratban

Takács Attila első szerzőségével megjelent közleményünk a PeerJ című folyóiratban a görbültmagvú látonyáról.

A cikk letölthető innen.

Összefoglalás
Az Elatine campylosperma Seubert nevet általában az E. macropoda Guss szinonimájaként kezelik. A közelmúlt morfológiai, filogenetikai és kariológiai tanulmányai azonban azt mutatják, hogy ezt felül kell vizsgálni. Tanulmányunkban az E. campylosperma nevet tipizáljuk, áttekintjük annak taxonómiai történetét és alapos leírást adunk a korábban publikált adatok összeállításával és az in vitro kultúrák új méréseivel. A Szardíniáról leírt, atlanti-mediterrán elterjedésű faj áreáját (Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Törökország és Algéria) herbáriumi tanulmányaink alapján rajzoljuk meg. Az élőhely-preferenciákat saját megfigyelések és vízminőség-mérések, valamint a a vizsgált herbáriumi példányok cédulainformációi alapján foglaljuk össze. Emellett beszámolunk arról, hogy sértetlen E. campylosperma magokat találtunk a dél-spanyolországi szárcsa (Fulica atra L.) ürülékmintáiban, és közülük két példány ki is csírázott, ami arra utal, hogy az E. campylosperma hosszú távú terjedésre képes vízimadarak tápcsatornájában.

 
Abstract
The name Elatine campylosperma Seubert is generally treated as one of the synonyms of E. macropoda Guss. However, recent morphological, phylogenetic and karyological studies indicate that this judgement should be revised. In the present paper we typify the name E. campylosperma, review its taxonomic history and provide a thorough description, with compilation of previously published data and our new measurements from in vitro cultures. Based on our herbarium survey, we outline its Atlantic-Mediterranean distribution area (Spain, France, Italy, Greece, Turkey and Algeria). Habitat preferences are summarized from our field observations, water quality measurements and the label information of the herbarium specimens examined. Intact E. campylosperma seeds were found in faecal samples of the Eurasian Coot (Fulica atra L.) in southern Spain and two of them were germinated, suggesting that E. campylosperma has a capacity for long distance dispersal via endozoochory.


Hivatkozás
Takács A, Molnár V. A, Lukács BA, Nagy T, Lovas-Kiss Á, Green AJ, Popiela A, Somlyay L. (2018) Resurrection and typification of Elatine campylosperma (Elatinaceae), a long-forgotten waterwort species. PeerJ 6:e4913 https://doi.org/10.7717/peerj.4913

2018. május 14., hétfő

A Google a barátunk: segít a Street View...

Az M1-es autópálya mellett egy délies kitettségű, homokos bevágásban a borzas csajkavirág (Oxytropis pilosa) ezres nagyságrendű állományára bukkantunk pár napja. A faj itteni előfordulása nem szerepel a ’Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza’-ban (Bartha et al. 2015).
 

A csajkavirág jelenleg mintegy 700 négyzetméternyi területen tömeges. Szórványosan mintegy 200 méter hosszúságú szakaszon található meg. A helyszín azonosíthatósága miatt érdemes megfigyelni a jellegzetes színű elektromos kapcsolószekrényt.

 Hasonló esetekben felmerül a kérdés, hogy vajon mikor és hogyan került ide a faj?
Az autópálya rézsűjében a törpemandula (Prunus tenella) is megtalálható, amelyet gyakran ültetnek hasonló helyekre. Nem tartom kizártnak, hogy mindkét faj az eredeti vegetáció túlélője legyen, de az is előfordulhat, hogy ha a törpemandulát telepítették, akkor a csajkavirág magjai a mandula földlabdájában kerültek a területre.
 
 
Szerencsére a Google Street View 2014. májusában (a csajkavirág virágzása idején) fényképezte végig az adott útszakaszt. Az akkor készült képeken egyértelműen láthatók a csajkavirág példányai, igaz összesen tucatnyi. Mindezek alapján az biztosan kijelenthető, hogy 4 évvel ezelőtt a faj – sokkal kisebb egyedszámban – már jelen volt a területen. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy viszonylag friss megtelepedésről lehet szó.

A Google Street View 2014. májusában a területen készített fényképének részlete. Látható rajta a vöröses elektromos kapcsolószekrény és a csajkavirág vajszínűen virágzó néhány példánya.

2018. május 13., vasárnap

Úton-útfélen …

Az alábbiakban néhány képet adok közre az elmúlt napokból, amelynek során főként autópályák és közutak padkáin kerestünk sótűrő növényeket.

Újabb (és jelentős) állományai kerültek elő a csókalábú útifűnek


 
 

Az egyik leggyakoribb faj a közönséges mézpázsit
 

A szárnyasmagvú budavirág ritkább, de annál látványosabb faj