Márciusban virágzik a pókbangó!

A pókbangó (Ophrys sphegodes) virágzásának átlagos középnapja egy 148 év hosszú időszakban gyűjtött 170 virágzó állapotú herbáriumi példány alapján május 14. (Julian day 134) (Molnár V. et al. 2012). A Magyarországi Orchideák Herbáriumi adatbázisában (Molnár V. et al. 2011) található legkorábbi virágzású példányt Jávorka Sándor és Zólyomi Bálint gyűjtötték Balatonszentgyörgyön 1939. április 23-án.

Az idei rendkívül enyhe február és nagyon száraz és meleg március után a fajt a mai napon (2019. március 31-én) virágzó állapotban fényképezte Lukács Róbert (az értesítést ezúton is köszönöm).

Virágzó pókbangó a Villányi-hegységben 2019. március 31-én (Lukács Róbert felvétele)

 

Hivatkozások

Molnár V., A., Takács, A., Horváth, O., Vojtkó, A.E., Király, G., Sonkoly, J., Sulyok, J. & Sramkó, G. (2012): Herbarium database of hungarian orchids I. Methodology, dataset, historical aspects and taxa. – Biologia 67(1): 79–86.

Molnár V., A., Tökölyi, J., Végvári, Z., Sramkó, G., Sulyok, J., & Barta, Z. (2012): Pollination mode predicts phenological response to climate change in terrestrial orchids: a case study from central Europe. – Journal of Ecology 100(5): 1141–1152.

Előadások a MBT Botanikai Szakosztályában

Ma (2019. március 25., hétfő, 14:30 órai kezdettel) rendezik meg a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának 1493. szakülését a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor termében (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.). Az ülésen két előadást tartunk:

Molnár V. Attila, Löki Viktor: Élet a halál után – A temetők élővilága (könyvbemutató)

Abonyi Tünde, Dénes Andrea, Molnár V. Attila: Seprűkészítéshez használt vadon élő növényfajok Magyarországon.

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

Akcióban a természet őrzői

Nyolc részes „Akcióban a természet őrzői” című filmsorozat készült a természetvédelmi őrök munkájáról. A tíz Nemzeti Park elképesztően gazdag környezeti változatossága sokféle kihívás elé állítja a szakembereket: az őrök lóháton, terepjáróval, csónakkal, vagy éppen kötélen ereszkedve jutnak el “munkahelyükre”, és a megoldandó feladatok legalább ennyire változatosak és izgalmasak. A váratlan helyzetek rátermettséget, az apró jelek nyomozói éleslátást, a távolságok kitartást, az ellenfelek bátor és határozott kiállást, a természet pedig szakmai tudást és hatalmas szívet követel szolgálóitól. Igen, szolgálnak ők és szolgálatban állnak, nem véletlen az elnevezés: természetvédelmi őrszolgálat.

 

Külön öröm számomra, hogy filmsorozatot  beharangozó plakáton középen volt tanítványom, Magos Gábor a BNPI őrparancsnoka látható. Magonc botanikusnak indult, de igazi természetvédő lett, csak pár dolog az utóbbi évek tevékenységeiből: urali bagoly és szalakóta odú-telepítés, parlagi sas fészek felderítés, xilofág bogarak kutatása, élőhelyek helyreállítása stb. Jó arcot találtak a filmhez!

A temetős könyv fogadtatásáról...

Múlt héten kedden az Akadémián adtam át néhány példányt a temetős könyvből kollégáknak és a Biológiai Osztály tagjainak. Az ülés után szokás szerint egy kínai büfébe mentünk ebédelni. O.P. kolléga fizetés közben kezében tartotta a könyvet, amelyet a pénztárosnő elkért tőle, egy fotó erejéig, mondván ilyen szépet ő még nem látott...

Az Akadémiára adminisztratív okok miatt két példányt kellett leadnom. Nagyon jól esett, hogy az egyik példányt átvevő ügyintéző hölgy ma email-ben saját magának is megrendelte a könyvet.

Remélem a belbecs felér a külcsínhez... 

Cikk a kakasmandikó rozsdagombájáról

Nagy Timea első szerzőségével megjelent a kakasmandikó (Erythronium dens-canis) rozsdagombájáról írt cikkünk a Willdenowia című folyóiratban. A teljes cikk letölthető innen.

A tanulmányban az gazda-specifkus rozsdagomba, az Uromyces erythronii (Pucciniomycetes, Pucciniales, Pucciniaceae) európai elterjedését vizsgáltuk. Az adatokat a gazdanövény, az Erythronium dens-canis herbáriumi anyagainak áttekintéséből nyertük. A rozsdagomba jelenlétét 14 országban mutattuk ki. Bemutattuk a két rozsdagomba-generáció (aecia és telia) megjelenésének időbeli tendenciáját. Az 1700 Erythronium dens-canis példányra vonatkozó vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a teljes fertőzési arány nem változott szignifikánsan az elmúlt 200 év során. A terepi felmérés során az U. erythronii fertőzés kimutatható volt a legtöbb (88,5%) vizsgált Erythronium-populációban. Az Európából (Horvátország, Románia) és Ázsiából (Japán) származó Uromyces-minták nrITS régiója között magas a hasonlóságot tapasztaltunk.

 

Abstract: This paper presents the European distribution of the understudied, host-specifc rust fungus, Uromyces erythronii (Pucciniomycetes, Pucciniales, Pucciniaceae). Distribution data were derived from the survey of herbarium materials of its European host plant, Erythronium dens-canis. We demonstrate the presence of this rust fungus in 14 countries within the distribution area of its host. The temporal trend of emergence of the two rust fungus generations (aecia and telia) is presented. Based on the study of 1700 E. dens-canis individuals, we conclude that the overall infection rate has not changed signifcantly over the last 200 years. During feld surveys, U. erythronii infection was detectable in most of the studied Erythronium populations (88.5%). A high similarity in the nrITS region was detected among samples from Europe (Croatia, Romania) and Asia (Japan).
 

Hivatkozás:

Nagy T., Pfliegler W. P., Takács A., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2019): Distribution, infection rates and DNA-barcoding of Uromyces erythronii (Pucciniaceae), a parasite of Erythronium (Liliaceae) in Europe. – Willdenowia 49: 13–20.

Könyvbemutató és előadás Egerben

Március 13-án, 17:00-tól, Egerben, a Líceum épületében (Eszterházy tér 1.) az EKE Tittel Pál Könyvtárban, az Egri Természetismereti Estek keretében tartok egy színesen illusztrált előadást a temetők élővilágáról.

Szervezők Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eszterházy Károly Egyetem, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és Kaptárkő TKE.

Új könyv: Élet a halál után – A temetők élővilága

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék kiadásában, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának köszönhetően megjelent az Élet a halál után – A temetők élővilága című könyv.

A temetők tudományos vizsgálatának szükségessége egy 2013-as törökországi kirándulás során fogalmazódott meg bennem és nemsokára ez lett Löki Viktor – remélhetően idén megvédendő – egyetemi doktori értekezésének tárgya. Jelen kötet a témakörben végzett kutatásainkat igyekszik összefoglalni, kiegészítve a témával már azt megelőzően foglalkozó szaktársak adataival, munkájával. A Kárpát-medencére, Dél- és Nyugat-Európa számos országára, valamint Törökországra és Azerbajdzsánra kiterjedő terepi adatgyűjtésbe számos kollégánk bekapcsolódott, akik a kötet egyes fejezeteinek szintén társszerzői lettek. A könyv anyagának gerincét az utóbbi évek során 17 országban tett kutatóutak szolgáltatták, amelyek során összesen csaknem 2800 temetőben mértük fel az ott található természeti értékeket, legrészletesebben Törökország és hazánk temetőit vizsgáltuk. Ezen kívül e kötetben igyekeztünk összegezni a temetők elővilágával kapcsolatos legfontosabb nemzetközi és hazai szakirodalom eredményeit is. A könyvet több mint 350 (jórészt színes) fénykép illusztrálja. A könyv magyar nyelven íródott, de az ábrák feliratai és az egyes fejezetek összefoglalói angol nyelven is megjelentek.

A kötet tartalma:

I. Előszó

II. A temetkezési helyek jelentősége a növényvilág sokféleségének megőrzésében
III. Kultúrtörténeti és néprajzi tényezők szerepe a magyar temetők kialakulásában és természeti értékeik fennmaradásában
IV. A magyarság temetőinek növényvilága
V. A  vetővirág előfordulása temetőkben
VI. Egy Magyarországról kipusztultnak hitt cserje előfordulása temetőkben
VII. A temetők orchideái
VIII. A temetők állatvilága
IX. A temetési rítusokhoz és temetőhasználathoz kapcsolódó viselkedésformák evolúciós háttere
X. Temetők kezelésének és fenntartásának természetvédelmi kérdései
Kislexikon
Köszönetnyilvánítás
Irodalom

A kiadvány könyvesbolti forgalomba nem kerül. Az érdeklődők hozzájuthatnak 2019. március 8-án, a „Másodlagos és antropogén élőhelyek kutatása” című munkaértekezleten (Debrecen, DAB-székház) ill. 2019. április 12-én, a „Növényi stratégiák és jellegek szerepe az ökológiai kutatásokban” című előadóülésen (Debrecen, DAB-székház).

 

A könyvhöz ezen kívül a következő helyeken lehet hozzájutni:

1.) Személyes átvétel Debrecenben (nálam, a Debreceni Egyetem ÉTK 1.509 szoba, mva@science.unideb.hu, időpont egyeztetést követően). Ár: 4900 Ft.

2.) Személyes átvétel Budapesten (MTM Növénytár, Bauer Norbert, bauer.norbert@nhmus.hu időpont egyeztetést követően). Ár: 4900 Ft.

3.) Személyes átvétel Veszprémben (Csap u. 3., Molnár Vendelné, 88-329-188, időpont egyeztetést követően). Ár: 4900 Ft.

4.) Postai úton történő kézbesítéssel (az ár csomagolási és postaköltséggel együtt 6100 Ft).

 

Megrendelés és további információ:

mva@science.unideb.hu

A temetős témában megjelent legfrissebb cikkünk (48 napig szabadon letölthető innen):

Löki V., Molnár V. A., Süveges K., Heimeier H., Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Kreutz C.A.J., Sramkó G. & Tökölyi J. (2019): Predictors of conservation value of Turkish cemeteries: a case study using orchids. – Landscape and Urban Planning 186: 36–44.

Végül néhány oldalpár a könyvből:

 

 

Lovas-Kiss Ádám tanítványom elismerése

Az EFFS (European Federation For Freshwater Sciences) nevű tudományos szervezet pályázatot írt ki a 2017–2018-ban megvédett, édesvizek kutatásával foglalkozó doktori (PhD) értekezések szerzői számára. Első körben az európai államok önállóan bírálták az értekezéseket és országonként a két legjobbnak ítélt disszertáció „jutott tovább”. A nemzetközi pályázaton Lovas-Kiss Ádám tanítványom (Prof. Andy Green társ-témavezetésével készült) Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates - case studies from Europe című dolgozatáért ítélte oda az első díjat az öttagú, nemzetközi zsűri. Az indoklás szerint a tudományos kiválóságon kívül a disszertáció pán-európai jellegét értékelték nagyra. Ádám meghívott előadóként fog plenáris előadást tartani 2019. július 5-én az EFFS 11. konferenciáján, Zágrábban.

Szép munka volt és gratulálok!

 

Cikk a Journal of Vegetation Science című folyóiratban

Lukács Balázs András és E.-Vojtkó Anna megosztott első szerzőségével megjelent online a vízi növények jelleg alapú közösségszerveződéséről írt cikkünk a Journal of Vegetation Science című folyóiratban. Közismert, hogy a fajok eltérő környezeti igényekkel és alkalmazkodőképességgel rendelkeznek és ez a fajok testfelépítésében, tűrőképességében és sok más egyéb jellegeikben is megmutatkozik. A környezeti változók jelentősen megszűrik, hogy adott termőhelyen milyen fajok élhetnek együtt. A most megjelent cikkben azzal a kérdéssel foglalkoztunk, hogy folyóvizekben a környezeti faktorok adott helyen milyen növényi jellegeken keresztül választják ki a fajokat, vagyis milyen jellegek játszanak szerepet a különböző környezeti (stressz) faktorokhoz való alkalmazkodásban. A vizsgálathoz a szárazföldi ökológiában széles körben alkalmazott jelleg-alapú közösségszerveződési modelleket használtuk – ám ezúttal édesvízi növényközösségek esetében. Eredményeink rávilágítanak, hogy a víz áramlásának sebesssége, a tápanyagtartalom vagy a felvehető szénforrás típusa milyen jellegekre és hogyan hat, a közösség összetételét milyen testfelépítésű fajok dominanciája felé tolja el. Ezáltal egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy olyan élőhelyi jellemzőket határozzunk meg, amelyek az élőhelyek gyors állapotértékeléséhez szükségesek. A cikk elérhető itt.

Hivatkozás:

Lukács B.A., E.-Vojtkó A., Erős T., Molnár V. A., Szabó S. & Götzenberger L. (2019): Carbon forms, nutrients and water velocity filter hydrophyte and river-bank species differently: A trait-based study. – Journal of Vegetation Science https://doi.org/10.1111/jvs.12738

Abstract

Questions: The majority of theories of trait-based plant community assembly have been developed and tested predominantly in terrestrial ecosystems. Studies investigating the functional trait composition of aquatic plant communities and their relation to environmental determinants remain scarce. Macrophytes are essential components of aquatic ecosystems, and a more detailed knowledge of their trait-based assembly is crucial for their management. We identified how plant functional traits respond to environmental gradients in streams and rivers. 

Location: Danube River Catchment, Hungary

Methods: We studied the processes governing community assembly along major environmental gradients related to carbon and nutrient limiting factors as well as physical strain. We used six continuous traits (leaf area, specific leaf area, leaf dry matter content, seed weight, seed shape, woodiness) and calculated community weighted mean and standardised effect size of functional diversity for each community. We then used stepwise regression analyses for each trait along the environmental gradients to test which environmental factors explain the changes in community weighted mean and functional diversity. All analyses were conducted for aquatic (hydato-helophyte) and riverbank species separately.

Results: We found that the effect of environmental filtering significantly increased toward higher pH, indicating the response of functional traits to carbon limitation. Our results showed trait convergence among riverbank species in rivers with higher productivity. Larger functional diversity (i.e. trait divergence) among hydato-helophyte species suggests an increase in the diversity of resource acquisition strategies under higher productivity.

Conclusions: Here we have shown that the functional trait distribution of aquatic and riverbank plant communities respond to major environmental drivers related to nutrient and carbon availability. The understanding of how community assembly mechanisms varied along environmental gradients might be useful when proposing future management and restoration plans and actions towards the conservation of the aquatic vegetation in streams and rivers.

Cikk a Landscape and Urban Planning című folyóiratban

Löki Viktorral megosztott első szerzőségünkkel megjelent a törökországi temetők természetvédelmi értékét meghatározó tényezőkről írt közleményünk a Landscape and Urban Planning című folyóiratban.

A teljes közlemény 50 napig letölthető innen.

Az 50 napos határidő után pedig az elfogadott kézirat innen.

Összefoglalás

A természetes élőhelyek világszerte tapasztalható átalakulása, elvesztése miatt a biológiai sokféleség megőrzésében egyre fontosabbá válik az emberi tevékenység által befolyásolt élőhelyek szerepe. Különleges kulturális szerepük miatt a temetők megőrzhetik az őshonos növényzet elemeit, miközben a környező táj degradálódik. E szakrális menedéket azonban az emberi behatás és megváltozó kezelés veszélyeztetheti. Tanulmányunk célja az volt, hogy megértsük, hogy az urbanizáció miként befolyásolja a temetők természetvédelmi értékét, amelyhez az orchideákat használtuk modellszervezetként. 631 törökországi temetőben elemeztük a fajok számát és abundanciáját, valamint az IUCN által veszélyeztetettnek minősített orchidea taxonok jelenlétét a városi-vidéki grádiens mentén. A természetvédelmi értéket meghatározó tényezők megértéséhez 288 temető részletes felmérését is elvégeztük fás növényzet (fásszárú növényzet borítása és az őshonos fák aránya) és a temető általános szerkezete (sírok kor, sűrűsége és típusa) szempontjából. A természetvédelmi érték a falusi temetőkben volt a legmagasabb. A falusi temetők kisebb területűek, több bennük a hagyományos sír és kevésbé sűrűn fekvő sírokat tartalmaznak mint a városiak, de fásszárú növényzetük hasonló a városi temetőkhöz. Ugyanakkor az őshonos fák aránya pozitív összefüggést mutat az orchideafajok számával, a veszélyeztetett orchidea-taxonok jelenlétével, ha kontrollálunk a temetők területére, tengerszint feletti magasságára és földrajzi elhelyezkedésére. Ezen túlmenően a temető szerkezete (a sírok kora és sűrűsége) előrejelezte a fajok gazdagságát. Eredményeink azt mutatják, hogy az urbanizáció és az emberi tevékenység modern változásai erősen befolyásolják a török temetők természetvédelmi értékét. A hagyományos temetkezési szokások és a temetők környezetbarát kezelése több erkölcsi és pénzügyi támogatást érdemel.

Highlights

Orchid abundance and species richness were studied in 631 Turkish cemeteries
Conservation value decreased along the urban-rural gradient
Urban and rural cemeteries differed in area and structure
Conservation value was positively related to proportion of native trees in cemeteries
Cemetery structure (age and distance of graves) predicted orchid species richness

Abstract

In the face of worldwide habitat loss, the role of human-shaped habitats in conserving biodiversity is becoming increasingly important. Due to their special cultural role, cemeteries can preserve parts of the native vegetation when the surrounding landscape becomes degraded. However, these special refuges are threatened by human encroachment and changing management practices. The aim of this study was to understand how urbanization affects the conservation value of cemeteries, indicated by orchids as flagship species for biodiversity conservation. We analyzed species richness, abundance and the presence of threatened orchid taxa in cemeteries from 631 differently sized Turkish settlements along an urban-rural gradient. To understand driving patterns determining the conservation value, we performed detailed characterization of 288 cemeteries in terms of woody vegetation (tree cover and proportion of native trees) and overall structure (age, density and type of graves). Conservation value was highest in rural cemeteries. Rural cemeteries were smaller, contained more traditional and less densely situated graves, but their woody vegetation was similar to urban cemeteries. The proportion of native trees was positively related to species richness, abundance and presence of threatened orchid taxa, after taking into account area, altitude and geographical location of cemeteries. In addition, cemetery structure (age and density of graves) predicted species richness. Our results indicate that urbanization and modern changes in human activity have a strong impact on the conservation value of Turkish cemeteries. Practices maintaining traditional burial habits and environment-friendly management of cemeteries deserve more moral and financial support.

Hivatkozás

Löki V., Molnár V. A., Süveges K., Heimeier H., Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Kreutz C.A.J., Sramkó G. & Tökölyi J. (2019): Predictors of conservation value of Turkish cemeteries: a case study using orchids. – Landscape and Urban Planning 186: 36–44. doi: 10.1016/j.landurbplan.2019.02.016