2016. július 30., szombat

Közvéleménykutatás: melyik növénynemzetségnek van a legszebb hangzású magyar neve?

Elindult a közvéleménykutatás a legszebb hangzású magyar növénynemzetség-névről. A szavazatokat itt a blogon, a bejegyzések mellett felül, jobb oldalon lehet leadni 2016. augusztus 31-éig. (Egy szavazó több voksot is leadhat. A kívánt név/nevek melletti négyzet(ek)be kattintva, majd megnyomva a "Vote" gombot.)
A jelöltek közé felvettem mindazokat a neveket amelyekre javaslatot kaptam. (Amelyeket ezúton is köszönök!) Ugyanakkor nem jelenítettem meg a fajnevekre vonatkozó javaslatokat, bármilyen kellemes hangzásúak legyenek is (például terjőke kígyószisz vagy héjakút mácsonya), talán legközelebb...
A "győztes" nemzetségeket (a három dobogós helyen végzett név viselőit) be fogom mutatni itt a blogon, de valószínűleg ezesetben is igaz Pierre de Coubertin mondása:
„Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!”
Előre is köszönöm a szavazatokat és kiváncsian várom az eredményt.

3 megjegyzés:

  1. A közvéleménykutatás hírét közzétettem a botanikus-levelezőlistán, amelyre Szollát György kollégámtól az alábbi vicces és tanulságos választ kaptam:

    Kedves Bokorugrótársak!

    Nekem nincs kedvem szavazni - mert megint egyszer nincs igazság! Legalább a neviért (alibiként) szerepelne a jegyzékben egy néhány mellőzőtt "kisebbségi", mint a banyaposz(bábabfing), ördögkarom, szarszaparilla, szamárkóró, cigánymeggy, átoktüske, Physalis alkekengi, vagy hasonlók. Most lehet kötözködni, hogy egyik-másik növény-e, vagy magyar-e egyáltalán - de mégiscsak ezekkel együtt lenne igazságos a választás a hangzásról... Nemde? (Ha már uborkaszezon van a gittegylet(ünk)ben...)
    Üdv: Szollát Gy

    VálaszTörlés
  2. GENYŐTE (Asphodelus albus)*
    I.
    „Már csak egy név, ez van hátra,
    ezt kiosztjuk, s minden kész
    – szólt az angyal jó Urunknak –,
    véget ér a Teremtés.”
    Hinnétek, hogy vadvirágnak
    adták ezt a csúf nevet?
    Vissza is ment tiltakozni
    egy egész virágmenet.
    Főnökük, a főgenyőte,
    megszemlélte, mind eljött-e,
    s elindultak fel az égbe,
    fel a Teremtő elébe.
    Mikor felértek a mennybe,
    csak a főgenyőte ment be.
    Bent a genyőték nevében
    illendően szólt, eképpen.
    „Jó Urunk! Ha visszavonnád
    ezt a ronda, rút nevet!
    Lent a Földön minden virág
    már csak mirajtunk nevet.
    Névváltoztatási okmányt,
    azt szeretnék kapni most.
    Új nevet találj ki nékünk:
    szépen hangzót és csinost!”
    Főgenyőte azon nyomban
    meg is írta kérelmüket,
    s hitte, hogy a hivatal ott
    – hogy is mondjam? – sosem süket.
    S reménykedve elvonultak,
    Azóta is egyre várnak.
    Ilyen ügyet elintézni
    végtére is kevés pár nap.
    Utóirat
    Mégiscsak megjött az okmány!
    Égi postás jött vele.
    „Nevük királyné gyertyája.”
    – Áldassék az Úr neve!
    II.
    Ilyen hírnek minek a szárny?
    Magától is elrepül,
    könnyen eljut mindenhová,
    ahol várja azt a fül.
    Új fogalmak is születtek:
    pletykálkodás, szóbeszéd,
    ezek az egész új Földön
    szórták a hírt szerteszét.
    Így tudta meg minden növény
    genyőtéék új nevét,
    s azt is: ki a neve miatt
    szól, nem Isten ellen vét.
    Csúnya nevű virág sok volt,
    csoportokba álltak össze,
    s egymás nevére azt mondták:
    „Fujj, de ronda! Velünk jössz-e?”
    „Gyerünk, mi is fel az égbe!”
    „Visszaadom ezt a nevet!”
    „Végtére is úgy tudjuk, hogy
    Teremtőnk mindenkit szeret!”
    Egyik ilyen virág volt a
    macskafarkú veronika.
    „Én is változtatni fogok,
    noha az én nevem ritka.”
    „Ilyen névvel én nem nyílok!”
    – morogta a méreggyilok.
    „Nevemben rút minden betű:
    én vagyok a koldustetű!”
    „Rám nézve ez a név sértő!”
    – duzzogott a borzas vértő.
    „Én a nevem másra hagyom!”
    – kiáltott a poloskagyom.
    Sikkantyófű meg vicsorgó,
    a két vezéregyéniség,
    nyomban méricskélni kezdte,
    milyen messze is van az ég.
    Végül a nagy lázongásból
    – sajnálom, de – nem lett semmi.
    Szegénykék azt már nem tudták,
    hogyan kell a mennybe menni.
    Utóirat
    Azt pletykálják, hogy e nevek
    eredete nem is égi;
    virágaink furcsa nevét
    „bölcs” emberek ötölték ki.
    Berényi Mihály
    ——————————————————
    *Gondolatok nyelvújítóknak, és utalás W. Nagy Ágota Gyönyörű gyógyítók című dolgozatára (Magyar Orvosi Nyelv, 2004, 2, 28)
    Megjelent: Magyar Orvosi Nyelv, 2006, 2, 57.

    VálaszTörlés
  3. Boldizsár Ildikó: Mindenkivirága
    E

    VálaszTörlés