Természetes és antropogén élőhelyek nagymértékben
különböznek a talaj tápanyag-tartalma szempontjából. A vizsgálatot végző lengyel
kutatók szerint az
emberi befolyás alatt álló élőhelyeken jelentősen kisebb a talajok
nitrogén-tartalma. A széleslevelű nőszőfű (Epipactis
helleborine) természetes élőhelyeken és útszéleken élő 4-4 állományából gyűjtöttek
magmintákat és vizsgálták a magvak méretét és tápanyag-összetételét. A
vizsgált 8 populáció között jelentős különbségeket találtak a mag és az embrió
térfogatát illetően, de nem volt szignifikáns különbség a magvak szélességében.
Az
élőhelytípusnak jelentős befolyása volt a magvak nagyságára, a természetes
élőhelyeken élő populációk magjai és embriói nagyobbak, mint az antropogén termőhelyeken
találhatóké. A szerzők szerint a mesterséges élőhelyeken élő nőszőfű populációk
kisebb magtömege annak tudható be, hogy a faj állományai nem képesek
alkalmazkodni az antropogén termőhelyek nitrogénben szegényebb talajához.
A teljes közlemény letölthető innen.
Hivatkozás
Rewicz A., Kołodziejek J.
& Jakubska-Busse A. (2015). The role of anthropogenic habitats as
substitutes for natural habitats: a case study on Epipactis helleborine (L.) Crantz (Orchidaceae, Neottieae).
Variations in size and nutrient composition of seeds. Turkish Journal of Botany
39: doi:10.3906/bot-1404-69
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése