Készülőben van a Kitaibelia 20. évfolyam 1. füzete

Lezárulóban van a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat soron következő számába (Siroki Zoltán emlékszám) beérkezett kéziratok lektorálása, folyik a szerkesztésük és szerzői korrektúrájuk. (Ezúton is köszönjük a szerzőknek és a lektoroknak az aktív közreműködést!). 

A lapszám borítóján – Nagy Timeának köszönhetően – a magyar flóra egyik ritkasága, a hólyagos here (Trifolium vesiculosum Savi) lesz látható, aminek egyetlen példányát Siroki Zoltán Debrecen határában 1950-ben találta és 1959-ben Egyek mellett gyűjtötte.

2015. február 25-éig a következő kéziratok kerültek elfogadásra (első szerzőik nevének ábécésorrendjében):

Bauer Norbert: Sorbus udvardyana Somlyay & Sennikov a Balaton-felvidék keleti dolomitterületén

Biró Éva & Bódis Judit: Sallangvirág (Himantoglossum) fajok virágzás-fenológiája

Csathó András István, Bede Ádám, Sudnik-Wójcikowska Barbara, Moysiyenko Ivan, Dembicz Iwona & Sallainé Kapocsi Judit: A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon

Csiky János, Erzberger Peter, Kovács Dániel & Deme Judit: Campylopus flexuosus (Hedw.) Brid. a Nyugat-Mecsekben

Deák Balázs, Török Péter, Tóthmérész Béla & Valkó Orsolya: A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője

Kovács Dániel & Mesterházy Attila: A Ceratochloa (DC. et P. Beauv.) Hack. alnemzetség (Bromus L., Poaceae) hazai története és elterjedése

Nagy Timea: Néhány florisztikai adat Kötcse környékéről (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy)

Szűcs Péter & Schmidt Dávid: Kiegészítések a Soproni-hegység mohaflórájához II.

Szűcs Péter: Pterygoneurum squamosum Segarra et Kürschner előfordulása egy Győr melletti rekultivált hulladéklerakón

Wirth Tamás & Gyergyák Kinga: Az Asparagus verticillatus L. Magyarországon

Papp László & Lisztes-Szabó Zsuzsa: Emlékezés Siroki Zoltánra

Schmidt Dávid: Újabb adatok a Pannonhalmi-dombság flórájához

Schmotzer András: Ceratocephala testiculata (Crantz) Roth és további adatok a Bükkalja flórájához

Takács Attila, Süveges Kristóf, Ljubka Tibor, Löki Viktor, Lisztes-Szabó Zsuzsa, Molnár V. Attila: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”

 

Az idén ősszel a Kitaibelia-nak még egy száma fog megjelenni. Ebbe még várunk kéziratokat a következő címen:

Kitaibelia 20(1) – Siroki Zoltán emlékszám

Immár hagyomány, hogy folyóiratunk számait egy-egy jelentős botanikus emlékének ajánljuk. A 20. évfolyam 1. száma Siroki Zoltán emlékszám lesz.

Sirok Zoltán (1906–1987) (Lisztes-Szabó Zsuzsa szívességéből)

 

Siroki Zoltán nevét a legtöbben valószínűleg a rendkívül népszerű és sikeres „Díszmadarak a lakásban” című könyv szerzőjeként ismerik. (A Wikipédia szócikke is „Magyar ornitológusként”-ként és „Honi madarászkultúránk mindmáig legkiemelkedőbb alakja”-ként aposztrofálja.) Pedig saját bevallása szerint: „a család és a napi oktatómunka mellett életemet négy dolog, mondhatnám négy szenvedély töltötte ki: a madarak, a bogarak, a sáskák és a növények világa”. Tényleg gyűjtött nemcsak „tücsköt és bogarat”, hanem sok egyebet, például madártojást és jelentős növényi herbáriumi anyagot is. Mégpedig kitartó szorgalommal (mintegy fél évszázadon keresztül) és irigylésre méltó precizitással.

 

Anacamptis pyramidalis Rezi mellett 1955. július 9-én szedett példányai

 

Anacamptis palustris subsp. elegans Újlétán 1967. június 13-án szedett példányai

Reményeink szerint a Kitaibelia soron következő száma hozzájárul ahhoz, hogy Siroki Zoltán agrobotanikai és florisztikai munkásságát szélesebb körben ismertté tegye. Életét, tevékenységét Papp László & Lisztes-Szabó Zsuzsa: Emlékezés Siroki Zoltánra című írása fogja bemutatni. Takács Attila, Süveges Kristóf, Ljubka Tibor, Löki Viktor, Lisztes-Szabó Zsuzsa és Molnár V. Attila A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium” című cikke pedig növénygyűjteményét veszi górcső alá. Utóbbi cikk elektronikus függelékeként szabad felhasználásra közreadjuk a gyűjteménynek a mai Magyarország területén gyűjtött, nem kultivált növények példányainak főbb adatait is.

Siroki Zoltán botanikai vonatkozású művei

Siroki Z. (1951): A növények élete. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 60 pp.

Siroki Z. (1954): Növénytan. Tankönyv a mezőgazdasági technikumok részére. – Tankönyvkiadó, Budapest. 59 pp.

Siroki Z. (1954): Adatok a Tiszántúl és a Nyírség flórájához. – Annales Biologicae Universitatum Hungariae 2: 287–288.

Siroki Z. (1956): A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia nyulasi legelőjének botanikai összetétele. – Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve 1956: 183-205.

Siroki Z. (1958): Egy nyírségi reliktumterület monografikus cönológiai feldolgozása. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve 1958: 109-141.

 Siroki Z. (1960): Növényrendszertan a 2. féléves levelező hallgatók részére. – Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, Debrecen. 43 pp.

Siroki Z. (1961): Növényrendszertani jegyzet. Útmutató a levelező hallgatók részére. – Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, Debrecen. 45 pp.

Siroki Z. (1961): Tőzegmoha-előfordulás a Bükk hegységben. – Botanikai Közlemények 49(1–2): 110–111.

Siroki Z. (1962): Növényrendszertan. Debreceni Agrártudományi Főiskola. Debrecen. 58 pp.

Siroki Z. (1962): Vegetációtanulmányok a debreceni löszháton. Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei 8: 435-461.

Siroki Z. (1965): Újabb florisztikai és cönológiai adatok hazánk területéről. – Botanikai közlemények 52(1): 31–34.

Siroki Z. (1968): A lápi nádtippan Calamagrostis neglecta (Ehrh.) G. M. Sch. új lelőhelye és elterjedése a Nyírségben. – A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 50: 15–20.

Siroki Z. (1971): A hajdúsági löszhát rétjeinek és legelőinek növénycönológiai elemzése. – DATF cent. ünnepsége, 1868-1968. Debrecen. pp.: 186–190.

Szalay S., Sámsoni Z., Siroki Z., El-Hyatemy Y. (1977): A Hortobágy legelőterületeinek mikroelem-ellátottsága. – Agrokémia és Talajtan 26(1-2): 95–111.

Szalay S. , Sámsoni Z., Siroki Z., El-Hyatemy Y. (1978): Investigations into the micronutrient deficiency of plants on the pasture lands of the Hortobágy heath. – Acta Agronomica Academiae Scientiarum Hungaricae 27(1-2): 17–23.

Sámsoni Z., Siroki Z. & Szalay S. (1981): A Borsodi Mezőség legelőinek és réti növényeinek makro- és mikrotápelem-analitikai vizsgálata. – Agrokémia és Talajtan 30(3-4): 449-461.

Szujkó-Lacza J., Fekete G., Kováts D., Szabó L., Siroki Z. (1982): The vascular plants of the Hortobágy National Park. In: Szujkó-Lacza J. (szerk.).: The flora of the Hortobágy National Park. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp.: 105–169.

Magyar gyógynövényeket ábrázoló fényképeim a debreceni Ájurvéda Tanszéken

Amint arról több fórumon is hírt adtak (például itt, itt és itt) a Debreceni Egyetemen indul Európában először Ájurvéda Tanszék. (Az ájurvéda indiai eredetű, több mint ötezer éves múltra visszatekintő, hagyományos egészségmegőrző rendszer.)

Remélhetően egy későbbi gyümölcsöző együttműködés első lépéseként, néhány magyarországi gyógynövényeket ábrázoló színes fényképem - a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke ajándékaként - az újonnan alapított Ájurvéda Tanszékre került.

A Kitaibelia cikkei az idei évtől DOI-val jelennek meg

Azzal párhuzamosan, ahogy a tudományos cikkek közlése a papír alapú folyóiratoktól egyre inkább a gyorsabb és olcsóbb online megjelenés felé tolódik el, megjelent az igény arra, hogy a növekvő számú digitális objektumok azonositó számmal legyenek ellátva. E célból jött létre a DOI (Digital Object Identifier azaz digitális objektumok azonosítója).

A DOI az International DOI Foundation (IDF) azaz Nemzetközi DOI Alapítvány bejegyzett védjegye, amely lehetővé teszi, hogy „szellemi termékeket digitális hálózatokon állandóan azonosítani lehessen, és a rájuk vonatkozó kurrens adatokat el lehessen érni”.

A Kitaibelia (Journal of Pannonian Botany) cikkei ezévtől DOI-val lesznek ellátva. A DOI minden Kitaibelia-cikk esetében ugyanazzal a karaktersorral fog kezdődni (DOI: 10.17542/kit.) majd ezt követi az évfolyamot jelző szám és azután (egy pontot követően) az adott cikk kezdő oldalszáma az adott évfolyamon belül.

Mindezek alapján az idei első szám első cikkének DOI-ja a következőképpen fog kinézni: DOI: 10.17542/kit.20.3

A DOI használatának több előnye is lesz az olvasók és szerzők számára. Egyrészt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárával (mint a DOI szolgáltatójával) megkötött szerződés értelmében a Kitaibelia cikkei feltöltésre kerülnek az MTA REAL repozitóriumba (ezáltal is biztosítva a cikkek elérhetőségét, ha a folyóirat honlapja elérhetetlenné válna). Másrészt az irodalomjegyzékében szereplő, CrossRef DOI-val rendelkező cikkekre link fog mutatni a cikkek online verziójában. (Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy internet-kapcsolattal rendelkező számítógépen böngészi a folyóirat letöltött pdf-formátumú cikkeit, akkor az egyes irodalmakra rákattintva közvetlenül és gyorsan eljuthat a hivatkozott forráshoz és nem kell keresgélnie.) Azok a szerzők akik számára fontos, hogy cikkeik bekerüljenek a Magyar Tudományos Művek Tárába, bizonyára örömmel veszik, hogy a Kitaibelia-ban ezután megjelenő cikkeik feltöltésével nem kell bajlódniuk, mert ezt hivatalból el fogjuk végezni.

Reméljük, hogy a DOI bevezetése is hozzájárul ahhoz, hogy a Kitaibelia vonzó legyen a Pannon térségben dolgozó botanikusok számára, hogy cikkeiket itt tegyék közzé, ugyanakkor pedig az Olvasók megelégedésére is fog szolgálni.

Molnár V. Attila & Takács Attila (szerkesztők)

Darwin-nap

Éppen 206 éve, 1809. február 12-én született Charles R. Darwin. Egy évvel ezelőtt részletesen megemlékeztem róla és kitértem munkásságának botanikai vonatkozásaira ebben a bejegyzésben. Ehhez tudománytörténeti vonatkozások terén most sem tudok újat mondani, ezért arra teszek kissé szokatlan kísérletet, hogy áttekintsük Darwint munkáinak hatását, idézettségét.

Darwin szellemi örökségének máig tartó kisugárzását jól mutatja Google Scholar profilja. Összes munkáit eddig eszerint több mint 106 ezerszer idézték, az utóbbi öt évben pedig több mint 32 ezerszer. Hirsch-indexe teljes életét tekintve 95, ami azt jelenti, hogy 95 olyan műve van amit 95-ször idéztek. (Hirsch-indexe az utóbbi öt év során 55.) i10 indexe 446, ami azt jelenti 446 olyan munkája van, amelyet legalább 10-szer idéztek. Az utóbbi öt évben munkáit évente legalább 6000 alkalommal idézték. (Napjainkban kiváló kutatónak számít az, akinek idézettsége egész életében eléri ezt az értéket.)

Legidézettebb munkái az „Origin of species”, a „The descent of man, and selection in relation to sex” és a „The expression ofthe emotions in man and animals”. Legnagyobb hatású botanikai művei: „The different forms of flowers on plants of the same species”, „The effects of cross and self fertilisation in the vegetable kingdom” és a fiával közösen jegyzett „The power of movement in plants”, valamint az önállóan írt „On the various contrivances by which British and foreign orchids are fertilised by insects”.

Diószegi Szeminárium előadása 2015. február 12-én

Örömmel értesítünk minden érdeklődőt az alábbi, zoológusok és botanikusok számára egyaránt érdekesnek ígérkező előadásról:
Dr. Mihail Rusin: Ukrainian steppes
Helyszín: Élettudományi Épület, 2. szakasz, földszint, F201-es terem
Időpont: 2015.02.12., azaz HOLNAP, 12.00-tól
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az élet értelme és kertészeti tippek - Bödőcs Tibor önálló estje

Jó szívvel ajánlom Bödőcs Tibor önálló estjének megtekintését. Szerintem nagyon szórakoztató és tanulságos. Emellett legális is. Jó szórakozást kívánok!

A videó megtekintéséhez katt a képre!

Megjelent a Crisicum 8. kötete

Megjelent a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság időszaki kiadványának, a Crisicumnak a legújabb, 8. száma.

A Crisicum, a Körös-Maros Nemzeti Park védett területeinek és tágabb környezetének, a Dél-Tiszántúlnak természettudományos kutatási eredményeiről közöl cikkeket.

 A 8. kötet tartalma:

Tirják László: A Körös-Maros Nemzeti Park megalapításának története	7
Bede Ádám: Beszámoló a Békés megyei Nagy-Sárrét halmainak felméréséről	17
Németh Anikó – Makra Orsolya – Balogh Lajos – Szatmári Mihály – Kotymán László – Sallainé Kapocsi Judit:  Löszpusztagyepi növényfajok propagulumainak terepi gyűjtése, ex situ szaporítása és kitelepítése a Körös-Maros Nemzeti Park felhagyott szántóterületeire	45
Deli Tamás – Domokos Tamás: Orsócsigák (Clausiliidae) a Tiszántúlon	77
Deli Tamás – Domokos Tamás – Danyik Tibor : A dél-tiszántúli sziki magaskórósok szárazföldi csigafaunája  (A Vertigo pusilla előfordulása a Dél-Tiszántúlon)	83
Merkl Ottó – Ködöböcz Viktor – Deli Tamás – Danyik Tibor: Bogárfaunisztikai adatok a Dél-Tiszántúlról (Coleoptera)	99
Korompai Tamás – Kozma Péter: Adatok Cserebökény lepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera, Macrolepidoptera)	153
Szabó Gábor – Zimmermann Zita – Csathó András István – Szentes Szilárd – Virágh Klára – Bartha Sándor: A magyar földikutya [Nannospalax (leucodon) hungaricus] jelenlétének hatása a KMNP Tompapusztai löszgyep (Külső-gulya) finomléptékű szerkezetére	169
Kókai Károly: A Tisza-Maros szög nyugati felének emlősfaunája. Emlősadatok Újszeged, Szőreg, Deszk, Kübekháza, Újszentiván és Tiszasziget települések közigazgatási területeiről	179
Máté Klaudia: A Dévaványai-sík kistáj tájváltozása	191

Természetvédelmi kezelés honlap

Elindult – a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány működtetésében – a Természetvédelmi kezelés című honlap. 

Az oldal anyaga jelenleg elsősorban a Haraszthy László szerkesztésében 2014-ben megjelent Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon című kötet szövegére és fényképanyagára épül.

Rövid riport a Debrecen Televízióban

A DTV február másodika alkalmából a közelgő tavasz és a téltemetők felől érdeklődött. Az esti Napszemlében az ezzel kapcsolatos kis, színes hír 13 perc 53 másodperckor kezdődik az alábbi videóban: