A szálepgyűjtés és a törökországi orchideák

Törökország földrajzi globálisan is jelentős biodiverzitással rendelkezik, amely az utóbbi évtizedekben komoly válságban van (Şekercioğlu et al. 2011). Az országban ismert több, mint 9000 hajtásos növényfaj mintegy harmada bennszülött. Törökország kitűnik a térségben az orchideák nagy számával (Kreutz 1998). Ugyanakkor a kosborfélék fajainak jelentős visszaszorulása (Kreutz 2004) az élőhelyek megszüntetésén, átalakításán, túllegeltetésén kívül gumóik gyűjtésével is magyarázható (Schönfelder & Schönfelder 2002).

A kosborok szárított gumóit arabul khus yatus sahlab-ként (azaz rókahereként) emlegették, ebből az elnevezésből rövidült a török sahlep és salep. A szárított gumót, annak lisztjét illetve a belőle előállított készítményeket egyaránt nevezik szálepnek. Főként nyálkaanyagokat és keményítőt tartalmaz. Híre messze eljutott, Indiában arannyal fizettek érte, kivonatából erősítő és frissítő italt készítettek. A perzsák és a törökök a szálepet évszázadok óta forró tejbe teszik és gyömbérrel fűszerezik. Napjainkban Törökországban az orchideák gumóit hagyományos török fagylalt (salepi dondurma vagy mara) és egy forró, frissitő ital (salep) készítéséhez használják fel. A törökországi szálepet legalább 10 nemzetség 38 fajából, az ország 5 vidékéről (Kastamonu, Bilecik – Kütahya, Dél-Anatólia (Mugla, Antalya), Délkelet-Anatólia (Maras, Adiyaman és Malatya) és Kelet-Anatólia (Van, Mus, Bitlis) nyerik. Egy kilogramm szárított szálephez 1000–4350 kosbor példány elpusztítása árán lehet hozzájutni, amelyért a gyűjtő kb. 5,6 dollárt kap, a németországi kiskereskedelmi forgalomban ugyanez a mennyiség már háromszor annyit ér (Özhatay et al. 1997). A szálep gyűjtését főleg asszonyok, gyermekek és idősebb férfiak végzik, 1 kilogrammnyi szárított gumót mintegy 10 nap alatt lehet összeszedni. A törökországi belföldi kereskedelmi mennyiséget szinte lehetetlen megbecsülni, de az exportált mennyiség az 1990-es években a korábbinak a sokszorosára nőtt és elérte az évi néhány tízezer kilogrammot. Ez alapján Törökországban évente 10–20 millió (Kasparek – Grimm 1999) vagy 30–40 millió (Sezik 2002) orchidea-példány pusztulását okozza a szálep gyűjtése. Az áru mintegy 15 országba jut el, a nagyobb importőrök Németország, Észak-Ciprus és Hollandia. 

 

1. ábra. A. A kiásott (leánygumójától megfosztott) orchidea; B. Nagykereskedelmi forgalomban kapható instant szálep; C. A szálepet forró tejben, fahéjas ízesítéssel szolgálják fel; D. Idős gumógyűjtő asszony Aydın tartományból; E. Kiásott kosbor és bangó példányok; F. A sallangvirágok gyakori áldozatok; G. Kiásott Anacamptis pyramidalis-ok; H. A temetőkön kívül több más faj esetében is tapasztaltuk gumók gyűjtését, például az Anacamptis coriophora esetében.

Törökországon kívülről eddig kevés információval rendelkeztünk a szálep-gyűjtéssel kapcsolatban, de újabban Iránnal kapcsolatosan kezdték el kongatni a vészharangot (Ghorbani et al. 2014). Bár az orchideák gumóit Iránban is igen régóta gyűjtik az utóbbi időben úgy tűnik, hogy az szálep-gyűjtés és export növekszik. Hét nemzetség tizenhat faja és alfaja esetében dokumentálták a gumók gyűjtését. Becslések alapján 2013 április-júniusi időszakban több, mint 24,5 tonna friss gumót gyűjtöttek egyedül Golestan tartományban három kerületében. Ez a mennyiség – amelynek piaci értéke mintegy 320.000 USD – 5,5–6,1 millió orchidea példány elpusztítása árán volt előállítható. A teheráni bazárban a 2013 május–júliusi időszakban 1,9 tonna szárított orchideagumó cserélt gazdát, amelynek becsült kiskereskedelmi értéke 310.000 USD. Iránban vélhetően a növekvő külföldi kereslet miatt az utóbbi időben nagyon felélénkült a szálep-kereskedelem,.így úgy tűnik, hogy a szálep-gyűjtés jelenlegi gyakorlata Iránban nem fenntartható.

Az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a törökországi temetők számos orchideafajnak szolgálnak menedékül az intenzív legeltetés elől (Kreutz 1998) és – feltételezések szerint kegyeleti okok miatt – a szálep-gyűjtés elől.

2014 áprilisában és júliusában Törökországban összesen 300 temetőt kerestünk fel. Közülük 208 temetőben találtunk orchideákat és összesen 8 temetőben tapasztaltuk orchideagumók gyűjtését (1. ábra); Muğla (3) valamint Antalya, Ordu, Samsun, Kastamonu és Bolu tartományokban (1–1 esetben). Egy temetőben 1–3 faj, összesen 9 faj gyűjtését tapasztaltuk (1. táblázat). Adataink alapján a temetők fontos orchidea élőhelyek Törökországban, de a a szálep-gyűjtés a temetőkre is kezd kiterjedni.

1. táblázat. Szálep céljára gyűjtött orchideák törökországi temetőkben

Fajok	Temetők száma / Gyűjtött példányok száma
Anacamptis fragrans	1 (16)
Anacamptis pyramidalis	1 (50)
Anacamptis syriaca	1 (50)
Himantoglossum jankae	3 (1 + 5 + 19)
Himantoglossum caprinum	1 (2)
Himantoglossum comperianum	1 (1)
Himantoglossum robertianum	2 (6 + 9)
Ophrys minoa	1 (2)
Ophrys speculum	1 (3)

A munkát a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt támogatta. A projekt az EU támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Irodalom

Ghorbani A., Gravendeel B., Naghibi F. & de Boer H. (2014). Wild orchid tuber collection in Iran: a wake-up call for conservation. – Biodiversity and Conservation 23: 2749–2760.

Kasparek, M. & Grimm, U. (1999): European trade in turkish salep with special reference to Germany. – Economic Botany 53(4): 396–406.

Kreutz C.A.J. (1998): Die Orchideen der Türkei. Beschreibung, Ökologie, Verbreitung, Gefährdung, Schutz. – Kreutz & Seckel Verlag, Landgraaf, Netherlands. 766 pp.

Kreutz C.AJ. (2004): Neue und interessante Funde im Südosten der Türkei, sowie Bemerkungen zum ständigen Rückgang der Orchideen in diesem Land. – Journal Europaischer Orchideen 36(4): 1045–1059.

Özhatay, N., Koyuncu, M., Atay, S. & Byfield, A. (1997): A study on natural medicinal plants trade of Turkey. – Society for Protection of Natural, İstanbul.

Schönfelder, M. & Schönfelder, H. (2002): Türkei – Vernichtung des besten derzeit bekannten Ophrys isaura-Standortes durch Ausgrabung. – Ber. Arbeitskrs. Heim. Orchid. 18(2): 125.

Şekercioğlu, Ç. H., Anderson, S., Akçay, E., Bilgin, R., Can, Ö. E., Semiz, G., Tavşanoğlu, Ç. Yokeş, M. B., Soyumert, A., İpekdal, K., Sağlam, İ. K., Yücel, M. & Dalfes, N. H. (2011): Turkey’s globally important biodiversity in crisis. – Biological Conservation 144(12): 2752–2769.

Sezik, E. (2002): Turkish Orchids and salep. – Acta Pharmaceutica Turcica 44: 151–157.