2018. június 27., szerda

Búcsú Nagy Miklós Tanár Úrtól

Életének 88. évében, 2018. június 21-én örökre eltávozott közülünk Dr. Nagy Miklós, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, a tanszék korábbi vezetője.
 
Nagy Miklós Tanár Úr terepgyakorlati 'hegyibeszédet' tart a Szársomlyón


1930. december 2-án született Debrecenben, Nagy Károly MÁV-kárpitos és Goldschmidt Teréz gyermekeként.  1949-ben érettségizett a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban. 1951-ben vette feleségül főiskolai csoporttársát, Horváth Ilonát, tanárjelöltként ezév szeptemberében kezdtek el tanítani a Csongrád megyei Csorva község iskolájában. Az egri Főiskolán 1952-ben szerzett biológia-kémia szakos tanári oklevelet. 1954-től a józsai általános iskolában tanított. Részlet az ebben az időszakban készült jellemzéséből: ’Tiszta gyöngédség, nem árt senkinek sem. Szereti is mindenki. Mivel szaktárgyaival tudományosan is foglalkozik, mint előadó magasabb beosztásban is megállná a helyét.’ 1959-ben kitüntetéssel megszerezte a földrajz szakos tanári diplomát is. 1963-ban megkapta ’Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója’ kitüntetést. 1973-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen biológia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett és ugyanebben az évben ’Kiváló tanár’ kitüntetést kapott. 1976-ban doktorált ’summa cum laude’ minősítéssel és ezév szeptemberétől a KLTE Növénytani Tanszék munkatársa lett. (1979-ben készült egyetemi minősítésében a következő sorok olvashatók: ’Szorgalma, kitartása és alapossága minden vonatkozásban példamutató. Pártonkívüli.’) 1983-ban a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot szerzett, 1986-ban docenssé nevezték ki.

Abban a szerencsében volt részem, hogy szakdolgozati és doktori témám vezetője volt
Számos biológia-tanár és biológus nemzedék nevelkedett Növényföldrajz és Növényrendszertan előadásain és az Általa vezetett Terepgyakorlatokon. Éveken keresztül ’éltünk együtt’ a Tanszék legkisebb (mintegy 5 négyzetméteres) dolgozószobájában hárman, Tanár Úr, Matus Gábor és jómagam (kiegészülve néhány szakdolgozóval és doktorandusszal). A szobát nem csak szóban hívtuk ’Az odú’-nak (magunkat pedig odulakóknak), hanem az ajtóra is kiírtuk a találó elnevezést.

Terepgyakorlati pihenő, kedves kolléganőjével és társszerzőjével, Papp Máriával, a védjegyévé vált 'David Attenbourough-típusú' ingben
Nemcsak tiszta emberségére, példás pedagógiai hozzáállására, hanem a szakmai kérdésekbe is beszűrődő humorára is emlékszünk (talyigakötő kappanfű, szemfenékjáró küllő és társai).

2009-ben a Debreceni Egyetem Természettudományi Kara emlékplakettet adományozott Neki sokéves, eredményes munkásságának elismeréséül.

A legutóbbi évekig rendszeresen bejárt a Tanszékre, és amíg egészsége engedte részt vett a Növényrendszertan gyakorlatok tartásában és a referálóanyagok karbantartásában, kiegészítésében, rendezésében.

Emlékét tisztelettel és szeretettel őrizzük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése