Életének 88. évében, 2018. június
21-én örökre eltávozott közülünk Dr. Nagy Miklós, Debreceni Egyetem
Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék nyugalmazott
egyetemi docense, a tanszék korábbi vezetője.
|
Nagy Miklós Tanár Úr terepgyakorlati 'hegyibeszédet' tart a Szársomlyón |
1930. december 2-án született
Debrecenben, Nagy Károly MÁV-kárpitos és Goldschmidt Teréz gyermekeként. 1949-ben érettségizett a debreceni
Fazekas Mihály Gimnáziumban. 1951-ben vette feleségül főiskolai csoporttársát,
Horváth Ilonát, tanárjelöltként ezév szeptemberében kezdtek el tanítani a
Csongrád megyei Csorva község iskolájában. Az egri Főiskolán 1952-ben szerzett
biológia-kémia szakos tanári oklevelet. 1954-től a józsai általános iskolában
tanított. Részlet az ebben az időszakban készült jellemzéséből: ’Tiszta
gyöngédség, nem árt senkinek sem. Szereti is mindenki. Mivel szaktárgyaival
tudományosan is foglalkozik, mint előadó magasabb beosztásban is megállná a
helyét.’ 1959-ben kitüntetéssel megszerezte a földrajz szakos tanári diplomát
is. 1963-ban megkapta ’Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója’ kitüntetést. 1973-ban a
debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen biológia szakos középiskolai tanári
oklevelet szerzett és ugyanebben az évben ’Kiváló tanár’ kitüntetést kapott. 1976-ban
doktorált ’summa cum laude’ minősítéssel és ezév szeptemberétől a KLTE
Növénytani Tanszék munkatársa lett. (1979-ben készült egyetemi minősítésében a
következő sorok olvashatók: ’Szorgalma, kitartása és alapossága minden
vonatkozásban példamutató. Pártonkívüli.’) 1983-ban a biológiai
tudományok kandidátusa fokozatot szerzett, 1986-ban docenssé nevezték ki.
|
Abban a szerencsében volt részem, hogy szakdolgozati és doktori témám vezetője volt |
Számos biológia-tanár és
biológus nemzedék nevelkedett Növényföldrajz és Növényrendszertan előadásain és
az Általa vezetett Terepgyakorlatokon. Éveken keresztül ’éltünk együtt’ a
Tanszék legkisebb (mintegy 5 négyzetméteres) dolgozószobájában hárman, Tanár
Úr, Matus Gábor és jómagam (kiegészülve néhány szakdolgozóval és
doktorandusszal). A szobát nem csak szóban hívtuk ’Az odú’-nak (magunkat pedig
odulakóknak), hanem az ajtóra is kiírtuk a találó elnevezést.
|
Terepgyakorlati pihenő, kedves kolléganőjével és társszerzőjével, Papp Máriával, a védjegyévé vált 'David Attenbourough-típusú' ingben |
Nemcsak tiszta emberségére, példás pedagógiai hozzáállására, hanem a szakmai kérdésekbe is beszűrődő humorára is emlékszünk (talyigakötő kappanfű, szemfenékjáró küllő és társai).
2009-ben a Debreceni Egyetem
Természettudományi Kara emlékplakettet adományozott Neki sokéves, eredményes munkásságának
elismeréséül.
A legutóbbi évekig rendszeresen
bejárt a Tanszékre, és amíg egészsége engedte részt vett a Növényrendszertan
gyakorlatok tartásában és a referálóanyagok karbantartásában, kiegészítésében,
rendezésében.
Emlékét tisztelettel és
szeretettel őrizzük.