Előadás a növény a növényi változatosság feltárásáról és megőrzéséről

2018. január 9-én az MTA Biológiai Osztály ülésén tartok előadást „Varietas delectat – A növényi változatosság feltárása és megőrzése: természetvédelmi vonatkozások” címmel.

 

Összefoglaló

Már-már közhelyszerű evidenciának számít, hogy az élőlények genetikai (és ettől természetesen nem független alaktani, élettani stb.) változatosságnak kulcsszerepe van a populációk környezethez való alkalmazkodásában és hosszú távú fennmaradásában. A változatosság és sokféleség meghatározó jelentőségű az élőlényközösségek stabilitásának kialakításában is. A 20. század végére általánosan elfogadottá vált, hogy a bolygónkon az emberi tevékenység következtében veszélybe került a populációk és közösségek változatossága és sokfélesége, azaz ’biodiverzitási krízis’ alakult ki. E paradigma megjelenése néhány évtizeddel ezelőtt egy új szintetikus, multidiszciplináris tudományág, a természetvédelmi biológia’ (conservation biology) létrejöttét eredményezte. Az előadás saját közleményeken alapuló esettanulmányok legfontosabb eredményeinek felvillantása során igyekszik betekintést nyújtani e tudományterületen folyó kutatásokba, törekedve arra, hogy bemutassa a felmerülő kérdések és a megválaszolásukra alkalmazott módszerek sokszínűségét is. Beszámolok arról, hogy miként segítenek megbecsülni a herbáriumok a növényfajok éghajlatváltozásra adott fenológiai válaszát [6] vagy magjaik életképességének maximális hosszát [9], ill. miképpen segítik elő korábban fel nem ismert fajok felfedezését [5]. Bemutatom, hogy milyen jelentős szerepet játszanak a vándorló vízimadarak az őshonos és behurcolt növényfajok terjesztésében [2]. Az élőlények genetikai változatosságának megőrzése érdekében és a védelmi prioritások meghatározásában igen fontos egyrészt a genetikai elszigeteltség mértékének (azaz az örökítőanyag ’pótolhatatlanságának’) vizsgálata [10, 11], másrészt a genetikailag rögzült változatosság és a fenotípusos plaszticitás egymástól való elkülönítése [4]. A természetes élőhelyek világszerte tapasztalható pusztulásával és felaprózódásával a kis kiterjedésű, természetközeli állapotú élőhelyfoltok egyre inkább felértékelődnek. Emiatt az előadás igyekszik kitérni az olyan ember által létrehozott vagy fenntartott, ún. ’másodlagos’ élőhelyeknek, mint a temetőknek [7, 8], útszegélyeknek [1], belvizes szántóknak [3, 12], a növényi sokféleség megőrzésében betöltött szerepére is.

Az előadást Fekete Gábor (1930–2016) emlékének ajánlom.

 

Az előadás alapjául szolgáló közlemények:

 

[1] Fekete R., Nagy T., Bódis J., Biró É., Löki V., Süveges K., Takács A., Tökölyi J., Molnár V. A. (2017): Roadside verges as habitats of rare lizard‐orchids (Himantoglossum spp.): ecological traps or refuges? – Science of the Total Environment 607–608: 1001–1008. [2]
[2] Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A. & Green A. J. (2018): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology (accepted for publication)

[3] Lukács B. A., Sramkó G., Molnár V. A. (2013): The plant diversity and conservation value of continental temporary pools. – Biological Conservation 158: 393–400.

[4] Molnár V. A, Tóth J. P., Sramkó G., Horváth O., Popiela A., Mesterházy A., Lukács B. A. (2015): Flood induced phenotypic plasticity in amphibious genus Elatine (Elatinaceae). – PeerJ 3:e1473

[5] Molnár V. A. – Kreutz C. A. J. – Óvári M. – Sennikov A. N. – Bateman R. M. – Takács A. – Somlyay L. – Sramkó G. (2012): Himantoglossum jankae (Orchidaceae: Orchideae), a new name for a long-misnamed lizard orchid. – Phytotaxa 73: 8–12.

[6] Molnár V. A. – Tökölyi J. – Végvári Zs. – Sramkó G. – Sulyok J. – Barta Z. (2012): Pollination mode predicts phenological response to climate change in terrestrial orchids: a case study from central Europe. – Journal of Ecology 100: 1141–1152.

[7] Molnár V. A., Löki V., Süveges K., Heimeier H., Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas‐ Kiss Á., Kreutz C. A. J., Sramkó G. &Tökölyi J. (submitted): Urbanization and modern management are causing loss of conservation value of Turkish graveyards. – Landscape & Urban Planning (under review)

[8] Molnár V. A., Nagy T., Löki V., Süveges, K., Takács A., Bódis J.& Tökölyi J. (2017): Graveyards as refuges for Turkish orchids against salep harvesting. – Ecology and Evolution 7: 11257–11264.

[9] Molnár V.A., Sonkoly J, Lovas‐Kiss Á, Fekete R, Takács A, Somlyay L, Török P. (2015): Seed of the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage. – Preslia 87: 319–328.

[10] Sramkó G. – Molnár V. A. – Hawkins J. A. – Bateman R. B. (2014): Molecular phylogeny and evolutionary history of the Eurasiatic orchid genus Himantoglossum s.l. (Orchidaceae). – Annals of Botany 114(8): 1609–1626.

[11] Sramkó G., Molnár V. A., Tóth J. P., Laczkó L., Kalinka A., Horváth O., Skuza L., Lukács B. A. & Popiela A. (2016): Molecular phylogenetics, seed morphometrics, chromosome number evolution and systematics of European Elatine L. (Elatinaceae) species. – PeerJ 4: e2800, DOI 10.7717/peerj.2800

[12] Takács, A. – Lukács, B. A. – Schmotzer, A. – Jakab, G. – Deli, T. – Mesterházy, A. – Király, G. – Balázs, B. – Perić, R. – Eliáš, P. jun. – Sramkó, G. – Tökölyi, J. – Molnár V., A. (2013): Key environmental variables affecting the distribution of Elatine hungarica in the Pannonian Basin. – Preslia 85(2): 193–207.