Középiskolás
koromban minden nyáron eltöltöttem egy-egy hetet az agárdi Madárvártán, ahol
Radetzky Jenő tanár úr vezetésével ismerkedtünk a Velencei-tó környékének
élővilágával, a madarak tudományos (‘latin’) neveivel, madarakat rajzoltunk,
kiselőadást tartottunk, klímát mértünk és sorolhatnám. A madárvártai táborokban
idestova 31 éve találkoztam először Ujhelyi Péterrel, aki akkoriban Jenő bácsi segítőjeként
néhány kirándulást is vezetett nekünk, ha jól emlékeszem egy alkalommal a
mocsári nőszőfüvet (Epipactis palustris) kerestük. Eközben a Dinnyés és
Agárd közötti közút szélén bandukolva Péter a megtalált, elütött énekesmadarak
tetemeit eltette, mondván vizsgálati anyagot szolgáltatnak
koponya-tanulmányaihoz. A már régóta elkészült kézirat az Ornis Hungarica
című folyóirat legfrissebb számában jelent meg és elérhető itt.
Az
útszegélyektől én sem távolodtam el teljesen: mai napig foglalkoztatnak a téma
növénytani-természetvédelmi vonatkozásai.
Hivatkozás
Ujhelyi P.
(2016): Cranial morphology of European passerine bird families (Aves,
Passeriformes). – Ornis Hungarica 24(2): 54–77.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése