2016. április 27., szerda

A muflonról

Nemrégiben kérdést kaptam a muflon európai őshonosságával kapcsolatban. (Általában úgy tudják, hogy hazánkba az őshonos korzikai populációból származó egyedeket telepítettek be.) Az igazság ennél kicsit árnyaltabb, valójában a korzikai és szardíniai vadjuhok is csupán néhány ezer éve és emberi betelepítéls eredményeként élnek a Földközi-tenger szigetein. Ha már irodalmaztam a témakörben, akkor a témakör rövid összefoglalását itt is közzéteszem.

Muflonkos (a kép forrása: Wikipédia)
Az európai muflon a vadbirkákon belül egyértelműen a keleti vadjuh (Ovis orientalis) rokonsági körébe tartozik (Rezaei et al. 2010) és az első Európába érkező házíasított birka vadon élő maradványának („a wild remnant of the first domestic sheep that entered Europe”) tekinthető archeológiai (Poplin, 1979; Vigne, 1988) és genetikai (Bruford & Townsend, 2006) bizonyítékok alapján.
A keleti vadjuh (Ovis orientalis) különböző alfajai a világ emlőseit tárgyaló monográfia (Wilson et al. 2005) szerint a következő országokban őshonosak: Afganisztán, ÉNY-India (Kasmír), Kelet-Irán, Délnyugat-Kazahsztán, Pakisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbekisztán. Omán-ban a kérdőjelesen behurcolt fajok között tartják számon. Európába (Korzika, Szardínia szigeteire) a neolitikumban (mintegy 7000 éve hurcolták be), ezt az alakot nevezik muflonnak (mouflon, Ovis orientalis musimon) és innen telepítették be az elmúlt pár száz évben számos európai országba és az Egyesült Államokba (beleértve Hawaii-t), a Krím-félszigetre, Tenerifére (Kanári-szigetek), a Kerguelen szigetekre (D-Indiai-óceán).
A behurcolt muflon őshonos és különösen bennszülött növényfajokra gyakorolt negatív hatását dokumentálták többek között a Kanári-szigeteken (Rodríguez-Piñero & Rodríguez-Luengo 1993), Spanyolországban (Fandos & Reig 1992).
Idézett források
Bruford, M.W., Townsend, S.J. (2006). Mitochondrial DNA diversity in modern sheep: implications for domestication. In: Zeder, M.A., Bradley, D.G., Emshwiller, E., Smith, B.D. (Eds.), Documenting Domestication. New Genetics and Archaeological Paradigms. University of California Press, Ltd., Berkeley, CA, pp. 306–316.
Fandos, P., & Reig, S. (1992). Problems associated with mouflon and barbary sheep introductions in Spain. In Global Trends in Wildlife Management (pp. 139-140). Swiat Press.
Poplin, F., 1979. Origine du mouflon de Corse dans une novelle perspective perspective paleontologique: par marronnage. Annales de Génétique et de Sélection Animale 11, 133–143.
Rezaei, H. R., Naderi, S., Chintauan-Marquier, I. C., Taberlet, P., Virk, A. T., Naghash, H. R., ... & Pompanon, F. (2010). Evolution and taxonomy of the wild species of the genus Ovis (Mammalia, Artiodactyla, Bovidae). Molecular phylogenetics and evolution, 54(2), 315-326.
Rodríguez, J. L., Rodríguez, J. C., & Ramos, M. T. (1988). Autumn diet selectivity of the Corsica mouflon (Ovis ammon musimon Schreber, 1782) on Tenerife (Canary Islands). Mammalia, 52(4), 475-482.
Rodríguez-Piñero, J. C., & Rodríguez-Luengo, J. L. (1993). The effect of herbivores on the endemic Canary flora. - http://publications.cm-funchal.pt/bitstream/100/1070/1/Bolmmf_s02_1993_pp265-271.pdf
Stone, C. P., & Scott, J. M. (1984). Hawaii’s terrestrial ecosystems: preservation and management. In Proceedings of a symposium held June (pp. 5-6). - http://www.hear.org/articles/pdfs/htepam1985toc.pdf
Vigne, J.D. (1988). Les Mammiferes post-glaciaires de Corse, etude Archeozoologique (XXVIe suppl. a Gallia Prehistoire). CNRS ed., p. 337.
Wilson, Don E.; Reeder, DeeAnn M. (2005). Mammal Species of the World A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed.). Baltimore: Johns Hopkins University Press. ISBN 0-8018-8221-4. - http://www.departments.bucknell.edu/biology/resources/msw3/browse.asp?s=y&id=14200825

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése