2022. január 13., csütörtök

Növényi névnapok: Január 13., Veronika

A név eredete: A Veronika görög-latin eredetű női név, jelentése: győzelmet hozó, igaz kép. A névhez kapcsolódik, hogy egy, a Bibliához kapcsolható apokrif irat szerint Veronika volt annak az asszonynak a neve, aki a keresztúton Jézusnak egy kendőt nyújtott át. A veronika ugyanakkor egy növénynemzetségnek is neve.


A veronikák (Veronica) kis- vagy közepes termetű, változatos életformájú növények. Vannak közöttük rendkívül rövid életidejű (efemer) egyévesek és évelők egyaránt, utóbbiak közül néhánynak szára még kissé fásodik is. A nemzetségnek hozzávetőlegesen 250 faja ismert, melyek zöme az Óvilág extratrópikus területeinek lakója, néhányuk Amerikába, Kelet-Afrikába és Ausztráliába is eljutott. Pártájuk négytagú, mert a felső két sziromlevél összenőtt. Méh-, zengőlégy megporzású és önbeporzó fajaik is vannak. A száraz szikla- és pusztagyepektől a mocsarakig, a mészkerülő erdőkig és a magashegységekig igen sokféle élőhelyet meghódítottak.

Nyelvújításkori nevükön „szigoráll”-nak nevezték őket. A nemzetségnek közel 30 képviselője él hazánkban. Virágaik lehetnek magányosak vagy fürtökben fejlődők, levélhónaljiak vagy végállóak. Nagytermetű, felálló szárú, hengeres pártacsövű, hosszú fürtvirágzatú fajaikat Pseudolysimachion néven gyakran önálló nemzetségbe sorolják.

Közéjük tartozik a hosszúlevelű veronika (Veronica longifolia). a magaskórósok egyik leglátványosabb, ma még elég gyakori növénye. Hosszú, kecses fürtbe tömörült virágai júniustól szeptemberig nyílnak.

A macskafarkú veronika (Veronica spicata) hazánkban száraz gyepekben gyakori, de kedvelt kerti növény is. Mintegy fél méteres magasságú virágzó hajtásokat nevelő évelő. Hajtásai kopaszok vagy rövid szőrűek, felső részükön mirigyesek. Alapjuk felé elkeskenyedő, ülő, levelei elérhetik a 9 cm-es hosszúságot és a 3 cm-es szélességet. Virágzata karcsú, sűrű, elérheti a 15 cm-es hosszúságot. A párta sötétkék, ritkábban kékeslila színű, 4-8 mm átmérőjű, csöve kb. 3 mm hosszúságú. Kertekben gyakran látható fehér színváltozata is. Júniustól októberig virágzik.

A száraz gyepekben élő egyéves veronikák közül kerül ki a borostyánlevelű veronica (Veronica hederifolia) kora tavasszal nyíló jellegzetes növényünk. Kocsányainak hosszúsága és leveleinek alakja alapján több alfaját különítették el. Ezek pontos elterjedése és élőhelyigénye nálunk még nem ismert. Hasonló termetű és élőhelyigényű a fényes veronika (Veronica polita). Az ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys) üde és száraz tölgyesek április-májusban nyíló faja. Könnyen felismerhetjük a szára két átellenes oldalán található szőrsorról, melyről nevét kapta. (Az ösztörű jellegzetes juhászviselet volt, mely összecsavarva szintén szőrcsíkos lett.) A deréceveronika (Veronica beccabunga) forráslápokban, patakok vizében, patak  menti növényzetben élő termetesebb, sokszárú fajunk. Viszonylag apró virágai májustól augusztusig nyílnak. A lecsepült veronika (Veronica prostrata) nevének megfelelően heverő termetű növény, melynek arasznyi magasságot ritkán meghaladó hajtásai alig emelkednek ki a száraz gyepek kora tavaszi szőnyegéből. A kakukkveronika (Veronica serpyllifolia) hazánkban elég gyakori. Nedves kaszálórétek, mocsárrétek, legelők nyílt talajfelszínein, utak mentén, pázsitokban és szántókon is előfordul.

 
Ösztörűs veronika
Borostyánlevelű veronika

Deréceveronika
 
Hosszúlevelű veronika
Lecsepült veronika
Kakukkveronika
Fényes veronika
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése