2015. június 7., vasárnap

Erdélyi temetők orchideái


A héten erdélyi temetők orchideáit kerestük. A Szigethegységben, Marosszéken, a Gyimesekben, a Gyergyói- és Csíki-medencében összesen 104 temetőben jártunk és összesen 22-ben talalátunk orchideát (21%); 14 esetben 1 fajt, 3 ízben  2 fajt és 5 esetben 3 fajt.
Összesen  9 fajt észleltünk, mégpedig a következőket:

Magyar név
Tudományos név
Észlelt előfordulások száma
Poloskaszagú sisakoskosbor
Anacamptis coriophora
10
Agár sisakoskosbor
Anacamptis morio
9
Tarka pettyeskosbor
Neotinea tridentata
4
Szúnyoglábú bibircsvirág
Gymnadenia conopsea
4
Kétlevelű sarkvirág
Platanthera bifolia
3
Sömörös pettyeskosbor
Neotinea ustulata
2
Mocsári nőszőfű
Epipactis palustris
1
Széleslevelű ujjaskosbor
Dactylorhiza majalis
1
Bodzaszagú ujjaskosbor
Dactylorhiza sambucina
1


Mindezek mellett ismét ellátogattunk néhány olyan ígéretes temetőbe, amelyekben Löki Viktor és Süveges Kristóf tanítványaim korábban több orchideafajt találtak. Ennek eredményeként sikerült most fellelnünk két újabb, későn virágzó fajt:

a méhbangót (Ophrys apifera)…

és az illatos bibircsvirágot (Gymnadenia odoratissima)

Most pedig néhány fénykép a túráról:

Az agár sisakoskosbor a legtöbb helyen már termésben volt
Akárcsak a pókbangó (Ophrys sphegodes) – Löki Viktorék találmánya

A leggyakoribb fajnak a poloskaszagú sisakoskosbor bizonyult, amelynek legtöbb esetben kis állományai vagy magányos tövei kerültek elő...

... de szerencsére néhány jelentős populációját is találtuk

Kétlevelű sarkvirág élőhelye...

... és virágzata közelről
A Gyimesek kaszálórétjeinek fajgazdagsága legendás. Ez a gyimesfelsőloki temetőben is megmutatkozott...
 
Előzetesen jövendöltem, hogy Erdélyben néhány kosborfaj bizonyosan elő fog kerülni temetőkben a füles kosbor (Orchis mascula subsp. signifera) - ezt a fajt Viktor és Kristóf már kosábban megtalálták.

Ezúttal a “megjósolt” szúnyoglábú bibircsvirág is előkerült
 
... miként a sömörös pettyeskosbor is ...
A Székelyföldön (csaknem 600 méteres tengerszint feletti magasságban) a korábbi virágzású subsp. ustulata már a termésérlelés kezdetén volt...
 
... míg a Szigethegységben több mint 200 méterrel alacsonyabban a kései subsp. aestivalis a virágzás kezdetén járt

... igaz az általam szintén "beígért" karcsú gömböskosbor (Traunsteinera globosa)  még várat magára…

A temetők menedéket jelentenek a környező gyepeket sújtó káros hatások, például feltörés ellen

Kissé szokatlan látvány a temetőben: széleslevelű ujjaskosbor…

... akárcsak a kígyógyökerű keserűfű (Persicaria bistorta)
 
Magasabb hegyvidékeken nem ritkán tömegesek a palástfüvek (Alchemilla) fajai

Temetőkben nem gyakori (egy helyütt találtuk): nagyezerjófű (Dictamnus albus)
 
A macskahere egyike a „nagy túlélőknek”. Annak ellenére, hogy gyakran lekaszálják...

... tartalék tápanyagait (vö. fajnevét: tuberosa) mozgósítva ismét kihajt

 Sírok mellett és sírokon sokszor vannak hajtásai amelyek a kaszálást is átvészelik és így termést érlelhetnek

Félszáraz gyepek jellegzetes, szép és hazánkban védett fajai: a nagyvirágú pacsirtafű (Polygala major) és sárga len (Linum flavum)

Számomra a parlagi rózsa (Rosa gallica) szebb minden kultúrrózsánál...

Ezt a szép tornyos sisakoskosbor (Anacamptis pyramidalis) állományt Viktorék még korábban találták...

  A bejárt területeken még szinte ismeretlen a szegélynyírós fűnyírás...
Helyette kézzel kaszálnak, először általában június eleje táján, majd kézzel gyűjtik össze a szénát, amelyet az ott még létező állatállománnyal (főként tehenekkel) etetnek fel

Aki ilyesmit akar látni, annak javaslom igyekezzen. Torockón az 1-2 évtizeddel ezelotti kétszáz tehén helyett már csak 30 van... Aztán elkopik majd a vadvirág és a füsti fecske is... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése