2015. május 29., péntek

Nemzeti Kiválóság Díj



2015. május 21-én tartották a TÁMOP-4.2.4.A/2 Nemzeti Kiválóság a Konvergencia Régióban Program kiemelt projekt a Nemzeti Kiválóság Nap elnevezésű rendezvényét Siófokon, a Szent Miklós rendezvényhajón. Az eseményen átadásra került a Nemzeti Kiválóság Díj, amelyet a Magyary Zoltán Kuratórium azon ösztöndíjasoknak ítélt oda, akik a szakértői bizottságok megítélése szerint saját kutatási területükön maradandót, egyedit, a többi kiválóságnál is magasabb tudományos-szakmai értékkel rendelkezőt alkottak. A rendezvényen albániai távollétem miatt nem tudtam részt venni, de örömmel értesültem róla, hogy a több mint 1700 Nemzeti Kiválóság Ösztöndíjban részesült támogatott közül magam is a Nemzeti Kiválóság Díj 102 nyertese közé tartozom. Emellett a Nemzeti Kiválóság Programot népszerűsítő kisfilmek közül az enyém nyerte el a legnépszerűbb videó díját.


2015. május 12., kedd

Albánia

Holnap Albániába indulunk két hetes terepmunkára. Utána igyekszem beszámolni az eredményekről.

2015. május 11., hétfő

Csajkók, kosborok és társaik



Az elmúlt két napban ismét Észak-Magyarországon (a Heves-Borsodi-dombvidéktől a Cserehátig) vizsgáltuk a temetők élővilágát (ezúttal Süveges Kristóf kísért el). Azt már eddig is tudtuk, hogy ezek az ember által fenntartott, erősen befolyásolt élőhelyek számos féltett növényritkaságnak (például orchideáknak és sztyeppnövényeknek) adnak otthont. Sajátos látásmódunkból adódóan azonban eddig alig figyeltünk fel a gerinctelen állatokra. Három nappal ezelőtt viszont volt szerencsém meghallgatni Sramkó Gábor és Fülöp Attila vetitett képes élménybeszámolóját ukrajnai kutatóútjukról, melynek során többek között a nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) nevű bogárfaj élőhelyigényéről, viselkedéséről is beszámoltak. Ez a ganéjtúrók közé tartozó bogár kétszülős utódgondozása miatt áll a viselkedésökológusok érdeklődésének homlokterében, és ezzel a fajjal behatóan foglalkozik az MTA-DE Lendület Viselkedésökológiai Kutatócsoport.

Ezek után nagy meglepetésünkre és örömünkre egy heves-borsodi dombvidéki temetőben nagy tömegben találtuk ezt a hazánkban védett (egyedenként 10.000 Ft természetvédelmi értékű) rovarfajt.
 
Sírhantban fészkelő csajkó
 
Nemcsak jellegzetes járatait, hanem egymástól jelentősen eltérő megjelenésű hímjeit és nőstényeit is megfigyeltük
 
A hímek tekintélyes fegyverzettel rendelkeznek...
A faj hazai elterjedéséről az érdeklődők részletesen itt olvashatnak.

Alig pár perccel azután, hogy az első csajkókat megpillantottuk két nyuszt (Martes martes) ugrándozott gondtalanul egymás nyomában...

Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy a temetők nem csak a növények, hanem az állatok számára is fontos menedéket, élőhelyet jelenthetnek.

No és vissza a kosborokhoz...

Több új helyen találtuk a tarka pettyeskosbort (Neotinea tridentata), de a legszebb állományra Szirmai Orsolya hivta fel a figyelmünket, amiért ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket

Szinte mindenütt intenzíven nyírják a füvet a temetőkben. Néhol azonban üdítő kivételként körbenyírják a kosborokat. Köszönet!
Most először, de nem egy helyen észleltük a nagy pacsirtafüvet (Polyagala major) temetőkben
Két helyen bukkantunk a hazánkban fokozottan védett magyar nősziromra (Iris aphylla subsp. hungarica). Élmény volt!

 

2015. május 9., szombat

Tiszántúl



Ma Hajdú-Bihar megye déli és Békés megye északi részén vizslattuk a temetőket. Kevés sikerrel…
 
Az ember által létrehozott/fenntartott élőhelyek feletti örömöt egy belvízfolt (magyar és háromporzós látonyával)…

Illetve egy fehér madársisakos nemesnyáras szolgáltatta…


2015. május 7., csütörtök

Temetői gyöngyvessző

Két napja találtuk egyetlen sarjtelepét a csipkés gyöngyvesszőnek (Spiraea crenata) egy kis tiszántúli település temetőjében.


A hazánkból korábban kipusztultnak hitt fajt Udvardy László találta meg 2000-ben Pusztamonostor temetőjében egy katonasíron. A helyszínt 2003-ban felkeresve Máté András és Vidéki Róbert a temető szélén újabb példányait találták. Barta, Vidéki & Máté (2004) a korábbi lelőhelyek közelsége, az újonnan megtalált példányok helyzete és további sztyeppfajok (Vinca herbacea, Prunus tenella, Allium rotundum) jelenléte miatt a pusztamonostori előfordulást őshonosnak tartják.

Az újonnan talált lelőhely távolabb esik a korábban ismert lokalitásoktól és a fenti kísérőfajok közül is csak a törpemandulát sikerült megtalálnunk, azonban lehetséges, hogy ez a dekoratív cserjefaj is éppúgy ültetett, mint a gyöngyvessző.

2015. május 5., kedd

Megjelent online a KITAIBELIA legújabb száma



Megjelent online a Kitaibelia botanikai-természetvédelmi folyóirat 20. évfolyam 1. füzete (Siroki Zoltán emlékszám).
A cikkek teljes terjedelmükben elérhetők pdf-formátumban a lap honlapján.

Tartalom:

PAPP László & LISZTES-SZABÓ Zsuzsa: Siroki Zoltán (1906–1987) emlékezete
TAKÁCS Attila, SÜVEGES Kristóf, LJUBKA Tibor, LÖKI Viktor, LISZTES-SZABÓ Zsuzsa & MOLNÁR V. Attila: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”
CSIKY János, ERZBERGER, Peter, KOVÁCS Dániel & DEME Judit: Campylopus flexuosus (Hedw.) Brid. a Nyugat-Mecsekben
WIRTH Tamás & GYERGYÁK Kinga: Az Asparagus verticillatus L. Magyarországon
CSATHÓ András István, BEDE Ádám, SUDNIK-WÓJCIKOWSKA, Barbara, MOYSIYENKO, Ivan I., DEMBICZ, Iwona & SALLAINÉ KAPOCSI Judit: A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon
SZŰCS Péter, SCHMIDT Dávid & CSISZÁR Ágnes: Kiegészítések a Soproni-hegység mohaflórájához II.
DEÁK Balázs, TÖRÖK Péter, TÓTHMÉRÉSZ Béla & VALKÓ Orsolya: A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője
SZŰCS Péter, PÉNZESNÉ KÓNYA Erika, TAKÁCS Attila, LÖKI Viktor, CSÁBI Miklós et al., TÓTH Katalin, BABAI Dániel, KELEMEN András, DEÁK Balázs, ALBERT Ágnes, VALKÓ Orsolya, CSATHÓ András István: Apró közlemények / Short communications

A kötetet hamarosan nyomdába adjuk és elkészülte után postázzuk a megrendelőknek. Az idei második számba még örömmel fogadunk kéziratokat a következő címen:
A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia folyóirat-pályázatának támogatásával jelent meg. 


2015. május 4., hétfő

Kis törökországi etnobotanika


Az utóbbi időben felértékelődni látszik a természetről, az élőlényekről felhalmozott hagyományos népi tudás. Hazánkban az etnoökológiai ismeretek rohamosan fogyatkozni látszanak. Ennek fényében különösen érdekes volt látni a múlt hónapban, hogy Törökországban milyen széles körben ismerik és használják a vadon élő növényeket. A mostani bejegyzésben ennek néhány momentumát igyekszem bemutatni.

Nálunk vadon élő növényt már csak elvétve fogyasztunk, lassan a hagyományos “gyermek-csemegék” (mint a papsajt) is feledésbe merülnek. Ezzel szemben Törökországban még számos fajt gyűjtenek.

Zsenge spárga (Asparagus) és Smilax hajtásokat gyűjtögető idős asszony Mugla tartományban
 
Fiatal iringó (Eryngium) tőleveleket gyűjtő asszonyok Antalya tartományban

… megkóstoltam: ilyen zsenge állapotban tényleg nem szúr
Piacokon is számos vad növényt árulnak, például csalánt (Urtica)…
… sokféle fűszer- és illatos növényt…
 
… és spárgát (Asparagus acutifolius), amelyet megpárolnak és tojást ütnek rá…

… és díszként vadvirág csokrokat is (köztük néha orchideákat, a képen olasz kosbor (Orchis italica) látható)

Nagy volt a meglepetésünk amikor egy Bodrum környéki kis falu éttermébe betérve az asztalokat számos orchideafaj csokrai díszítették...


... közöttük a Törökországban rendkívül ritka (mindössze néhány példányban előforduló) fajként számon tartott Ophrys lesbis gyönyörű példányaival…

Rövid beszélgetés után kiderült, hogy a helyiek nagyon jól ismerik ezeket a növényeket: néven nevezik őket, a fajok egy részét egymástól megkülönböztetik és még termőhelyi jellegzetességeiket  is számon tartják.

Másnap készségesen megmutatták, hogy hol szedték a ritka Ophrys lesbis-t…


A család legidősebb tagjától, a 85 éves Güllü-től megtudtuk, hogy a szőnyegkészítéshez különböző festőnövényekkel színezett gyapjút használnak…

… ezt a színt például a báránypirosító (Alkanna tinctoria) gyökeréből nyerik
A konyhakertbe is ültetnek orchideákat, például pillangó sisakoskosbort…
… olasz kosbort (Orchis italica)…


… és Robert-sallangvirágot (Himantoglossum robertianum)

Az orchideákat (szálep) vidéken mindenki ismeri. Ez a pásztor Izmir tartományban mutatott Anacamptis papilionacea-t

Az orchideák gumóit (szálep) minden évben néhány héten keresztül gyűjtik, majd megszárítják

Aki szorgalmas egy idényben 30-40 kilogramnyi szárított gumót tud összeszedni

A szálep-gyűjtés nyomait széltében-hosszában és számos faj esetében tapasztaltuk.


Ophrys heterochila
 
 Anacamptis syriaca

Ophrys blitopertha

Ezzel együtt kezd az a véleményem kialakulni, hogy ez a tevékenység sokkal kevésbé fenyegeti a kosborfélék fennmaradását, mint az élőhelyek rombolása, átalakulása, beépítése, degradálódása.



Ezt a bejegyzést Molnár Zsoltnak ajánlom, akinek etnoökológiai témájú akadémiai doktori védésén éppen a törökországi út miatt nem tudtam részt venni.

2015. május 3., vasárnap

Szilágysági és kalotaszegi temetők

Az elmúlt napokban a szilágysági és kalotaszegi temetőkben jártunk. A következőkben innen következzen pár kép.

Bíboros kosbor (Orchis purpurea)
Kék atracél (Anchusa barrelieri)
Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambucina)
Ilyen szép temetőket is láttunk - benne sok-sok Kováts-tarsókával (Thlaspi kovatsii)
A leggyakoribb orchidea errefelé is az Anacamptis morio volt