2015. május 21-én tartották a TÁMOP-4.2.4.A/2
Nemzeti Kiválóság a Konvergencia
Régióban Program kiemelt projekt a Nemzeti Kiválóság Nap elnevezésű rendezvényét Siófokon, a Szent
Miklós rendezvényhajón. Az eseményen átadásra került a Nemzeti Kiválóság Díj, amelyet
a Magyary Zoltán Kuratórium azon ösztöndíjasoknak ítélt oda, akik a szakértői
bizottságok megítélése szerint saját kutatási területükön maradandót, egyedit,
a többi kiválóságnál is magasabb tudományos-szakmai értékkel rendelkezőt
alkottak. A rendezvényen albániai távollétem miatt nem tudtam részt venni, de
örömmel értesültem róla, hogy a több mint 1700 Nemzeti Kiválóság
Ösztöndíjban részesült támogatott közül magam is a Nemzeti Kiválóság Díj 102
nyertese közé tartozom. Emellett a Nemzeti Kiválóság Programot népszerűsítő
kisfilmek közül az enyém nyerte el a legnépszerűbb videó díját.
A blog botanikai-természetvédelmi kutatások eredményeit, ritka és veszélyeztetett növényeket, tudománytörténeti érdekességeket igyekszik bemutatni közérthetően és mégis szakszerűen. Készül a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszékén. Felelős szerkesztő: Molnár V. Attila
2015. május 29., péntek
2015. május 12., kedd
Albánia
Holnap Albániába indulunk két hetes terepmunkára. Utána igyekszem beszámolni az eredményekről.
2015. május 11., hétfő
Csajkók, kosborok és társaik
Az elmúlt
két napban ismét Észak-Magyarországon (a Heves-Borsodi-dombvidéktől
a Cserehátig) vizsgáltuk a temetők élővilágát (ezúttal Süveges Kristóf kísért el). Azt már eddig is tudtuk, hogy
ezek az ember által fenntartott, erősen befolyásolt élőhelyek számos féltett
növényritkaságnak (például orchideáknak és sztyeppnövényeknek) adnak otthont. Sajátos
látásmódunkból adódóan azonban eddig alig figyeltünk fel a gerinctelen
állatokra. Három nappal ezelőtt viszont volt szerencsém meghallgatni Sramkó
Gábor és Fülöp Attila vetitett képes élménybeszámolóját ukrajnai kutatóútjukról,
melynek során többek között a nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) nevű
bogárfaj élőhelyigényéről, viselkedéséről is beszámoltak. Ez a ganéjtúrók közé
tartozó bogár kétszülős utódgondozása miatt áll a viselkedésökológusok
érdeklődésének homlokterében, és ezzel a fajjal behatóan foglalkozik az MTA-DE Lendület Viselkedésökológiai Kutatócsoport.
Ezek után
nagy meglepetésünkre és örömünkre egy heves-borsodi dombvidéki temetőben nagy
tömegben találtuk ezt a hazánkban védett (egyedenként 10.000 Ft
természetvédelmi értékű) rovarfajt.
Sírhantban fészkelő csajkó |
Nemcsak jellegzetes járatait, hanem egymástól jelentősen eltérő megjelenésű hímjeit és nőstényeit is megfigyeltük |
A faj hazai
elterjedéséről az érdeklődők részletesen itt olvashatnak.
Alig pár perccel azután, hogy az első csajkókat megpillantottuk két nyuszt (Martes martes) ugrándozott gondtalanul egymás nyomában...
Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy a temetők nem csak a növények, hanem az állatok számára is fontos menedéket, élőhelyet jelenthetnek.
No és
vissza a kosborokhoz...
Több új helyen találtuk a tarka pettyeskosbort (Neotinea tridentata), de a legszebb állományra Szirmai Orsolya hivta fel a figyelmünket, amiért ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket |
Szinte mindenütt intenzíven nyírják a füvet a temetőkben. Néhol azonban üdítő kivételként körbenyírják a kosborokat. Köszönet! |
Most először, de nem egy helyen észleltük a nagy pacsirtafüvet (Polyagala major) temetőkben |
Két helyen bukkantunk a hazánkban fokozottan védett magyar nősziromra (Iris aphylla subsp. hungarica). Élmény volt! |
2015. május 9., szombat
Tiszántúl
2015. május 7., csütörtök
Temetői gyöngyvessző
Két napja találtuk egyetlen sarjtelepét a csipkés gyöngyvesszőnek (Spiraea crenata) egy kis tiszántúli település temetőjében.
A hazánkból korábban kipusztultnak hitt fajt Udvardy László találta meg 2000-ben Pusztamonostor temetőjében egy katonasíron. A helyszínt 2003-ban felkeresve Máté András és Vidéki Róbert a temető szélén újabb példányait találták. Barta, Vidéki & Máté (2004) a korábbi lelőhelyek közelsége, az újonnan megtalált példányok helyzete és további sztyeppfajok (Vinca herbacea, Prunus tenella, Allium rotundum) jelenléte miatt a pusztamonostori előfordulást őshonosnak tartják.
Az újonnan talált lelőhely távolabb esik a korábban ismert lokalitásoktól és a fenti kísérőfajok közül is csak a törpemandulát sikerült megtalálnunk, azonban lehetséges, hogy ez a dekoratív cserjefaj is éppúgy ültetett, mint a gyöngyvessző.
2015. május 5., kedd
Megjelent online a KITAIBELIA legújabb száma
Megjelent
online a Kitaibelia
botanikai-természetvédelmi folyóirat 20. évfolyam 1. füzete (Siroki Zoltán emlékszám).
A cikkek
teljes terjedelmükben elérhetők pdf-formátumban a lap honlapján.
Tartalom:
PAPP
László & LISZTES-SZABÓ Zsuzsa:
Siroki Zoltán (1906–1987) emlékezete
TAKÁCS
Attila, SÜVEGES Kristóf, LJUBKA Tibor, LÖKI Viktor, LISZTES-SZABÓ Zsuzsa &
MOLNÁR V. Attila: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán
Herbárium”
SZŰCS
Péter: A Pterygoneurum squamosum Segarra et Kürschner előfordulása
egy Győr melletti rekultivált hulladéklerakón
CSIKY
János, ERZBERGER, Peter, KOVÁCS Dániel & DEME Judit: Campylopus
flexuosus (Hedw.) Brid. a Nyugat-Mecsekben
WIRTH
Tamás & GYERGYÁK Kinga: Az
Asparagus verticillatus L. Magyarországon
KOVÁCS
Dániel & MESTERHÁZY Attila: A
Ceratochloa (DC. et P. Beauv.) Hack. alnemzetség (Bromus L., Poaceae) hazai
története és elterjedése
CSATHÓ
András István, BEDE Ádám, SUDNIK-WÓJCIKOWSKA, Barbara, MOYSIYENKO, Ivan I.,
DEMBICZ, Iwona & SALLAINÉ KAPOCSI Judit: A
szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon
SZŰCS
Péter, SCHMIDT Dávid & CSISZÁR Ágnes:
Kiegészítések a Soproni-hegység mohaflórájához II.
SCHMIDT
Dávid: Újabb adatok a Pannonhalmi-dombság flórájához
DEÁK
Balázs, TÖRÖK Péter, TÓTHMÉRÉSZ Béla & VALKÓ Orsolya: A
hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője
BAUER
Norbert & SOMLYAY Lajos: A
Crepis mollis (Jacq.) Asch. subsp. hieracioides (Waldst. & Kit.) Domin
újrafelfedezése Magyarországon
BIRÓ Éva
& BÓDIS Judit: Sallangvirág (Himantoglossum) fajok virágzás-fenológiája és
elterjedési mintázata
SZŰCS
Péter, PÉNZESNÉ KÓNYA Erika, TAKÁCS Attila, LÖKI Viktor, CSÁBI Miklós et al.,
TÓTH Katalin, BABAI Dániel, KELEMEN András, DEÁK Balázs, ALBERT Ágnes, VALKÓ
Orsolya, CSATHÓ András István: Apró
közlemények / Short communications
A kötetet
hamarosan nyomdába adjuk és elkészülte után postázzuk a megrendelőknek. Az idei
második számba még örömmel fogadunk kéziratokat a következő címen:
A kiadvány
a Magyar Tudományos Akadémia folyóirat-pályázatának támogatásával jelent meg.
2015. május 4., hétfő
Kis törökországi etnobotanika
Az utóbbi időben felértékelődni
látszik a természetről, az élőlényekről felhalmozott hagyományos népi tudás. Hazánkban
az etnoökológiai ismeretek rohamosan fogyatkozni látszanak.
Ennek fényében különösen érdekes volt látni a múlt hónapban, hogy
Törökországban milyen széles körben ismerik és használják a vadon élő
növényeket. A mostani bejegyzésben ennek néhány momentumát igyekszem
bemutatni.
Nálunk vadon élő növényt már csak elvétve
fogyasztunk, lassan a hagyományos “gyermek-csemegék” (mint a papsajt) is feledésbe
merülnek. Ezzel szemben Törökországban még számos fajt gyűjtenek.
… megkóstoltam: ilyen zsenge állapotban tényleg nem szúr |
Piacokon is számos vad növényt árulnak, például csalánt (Urtica)… |
… sokféle fűszer- és illatos növényt… |
… és díszként vadvirág csokrokat is (köztük néha orchideákat, a képen olasz kosbor (Orchis italica) látható) |
Nagy volt a meglepetésünk amikor egy
Bodrum környéki kis falu éttermébe betérve az asztalokat számos orchideafaj csokrai
díszítették...
... közöttük a Törökországban rendkívül ritka (mindössze néhány
példányban előforduló) fajként számon tartott Ophrys lesbis gyönyörű
példányaival…
Rövid beszélgetés után kiderült,
hogy a helyiek nagyon jól ismerik ezeket a növényeket: néven nevezik őket, a
fajok egy részét egymástól megkülönböztetik és még termőhelyi
jellegzetességeiket is számon tartják.
Másnap készségesen megmutatták, hogy hol szedték a ritka Ophrys lesbis-t… |
A család legidősebb tagjától, a 85 éves Güllü-től megtudtuk, hogy a szőnyegkészítéshez különböző festőnövényekkel színezett gyapjút használnak… |
… ezt a színt például a báránypirosító (Alkanna tinctoria) gyökeréből nyerik |
A konyhakertbe is ültetnek orchideákat, például pillangó sisakoskosbort… |
… olasz kosbort (Orchis italica)… |
… és Robert-sallangvirágot (Himantoglossum robertianum) |
Az orchideákat (szálep) vidéken mindenki
ismeri. Ez a pásztor Izmir tartományban mutatott Anacamptis
papilionacea-t
|
Az orchideák gumóit (szálep) minden évben néhány héten keresztül gyűjtik, majd megszárítják |
Aki szorgalmas egy idényben 30-40 kilogramnyi szárított gumót tud összeszedni |
A szálep-gyűjtés nyomait
széltében-hosszában és számos faj esetében tapasztaltuk.
Ophrys heterochila |
Ophrys blitopertha |
Ezzel együtt kezd az a véleményem
kialakulni, hogy ez a tevékenység sokkal kevésbé fenyegeti a kosborfélék
fennmaradását, mint az élőhelyek rombolása, átalakulása, beépítése, degradálódása.
Ezt a bejegyzést Molnár Zsoltnak ajánlom, akinek etnoökológiai témájú akadémiai doktori védésén éppen a törökországi út miatt nem tudtam részt venni.
2015. május 3., vasárnap
Szilágysági és kalotaszegi temetők
Az elmúlt napokban a szilágysági és kalotaszegi temetőkben jártunk. A következőkben innen következzen pár kép.
Bíboros kosbor (Orchis purpurea) |
Kék atracél (Anchusa barrelieri) |
Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambucina) |
Ilyen szép temetőket is láttunk - benne sok-sok Kováts-tarsókával (Thlaspi kovatsii) |
A leggyakoribb orchidea errefelé is az Anacamptis morio volt |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)