Magyarország védett hajtásos növényei

 

Közlemény a júliusi viharok által a debreceni fákban okozott károkról

2025. július 7-én és 8-án viharos szelek érkeztek Debrecenbe, jelentős károkat okozva, számos fát kidöntve és még többet károsítva. Néhány napig lehetőségünk volt a városi fákban okozott károkat vizsgálni és emellett felmértük a lakosság témához kapcsolódó percepcióját. Az eredményeinket bemutató közlemény most jelent meg a Plants c. folyóiratban.

Összefoglalás

A fákkal borított városi zöldterületek – beleértve az utcákat, parkokat és más közterületeket – alapvető fontosságúak a városi fenntarthatóság és az emberek jólléte szempontjából. Ezek a fák azonban egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a szélsőséges időjárási események előfordulása miatt.Ebben a tanulmányban a 2025. júliusában Debrecen városában pusztító két heves szélvihar által okozott városi fákban esett károkat vizsgáltuk. A terepi felméréseket három különböző városi övezetben végeztük, összesen mintegy 515 000 m² területen. Összesen 201 sérült és 325 sértetlen fát mértünk fel. A következő adataikat rögzítettük: faji hovatartozás, magasság, károsodás típusa és mértéke, valamint a szélirányban található épületek távolsága és magassága. A fák károsodásának leggyakoribb formája az ágak letörése volt, míg a gyökerestül kidőlt vagy derékbatört törzsű egyedek ritkábban fordultak elő. A legtöbb faegyedi tulajdonság (törzskerület, magasság, rendszertani hovatartozás, honosság) és az uralkodó szélirány felőli épületek közelsége és magassága szignifikáns hatást gyakorolt a fák viharkárokkal szembeni sérülékenységére. 150 lakost személyesen kérdeztünk meg, és 54 főtől online kérdőív révén kaptunk válaszokat, hogy feltárjuk a viharok gyakoriságával, okaival és a károk mérséklésének módjaival kapcsolatos lakossági véleményeket. A válaszadók többsége a viharok gyakoribbá válását tapasztalta, amit klímaváltozással hozott összefüggésbe, és javaslataik a városi faállomány-gazdálkodásra és a környezetvédelemre összpontosítottak. Néhányan ugyanakkor szkeptikusan viszonyultak a klímaváltozás tényéhez, illetve saját lehetőségeikhez annak kezelésében. Tanulmányunk az első, amely a viharok városi fákra gyakorolt hatásait a velük egy térben élő lakosok véleményével integráltan vizsgálja. Eredményeink rámutatnak az éghajlathoz alkalmazkodó és mechanikailag ellenálló városi fák alkalmazásának szükségességére. A következő intézkedéseket javasoljuk: 1) új telepítések esetén előnyben kell részesíteni a szerkezetileg ellenálló, stressztűrő, szélsőséges időjárási körülményekhez alkalmazkodó fafajokat. 2) a szélhatások, a mikroklimatikus tényezők és a mesterséges stabilizálási technikák figyelembevételét integrálni kell a várostervezési folyamatokba a fák elhelyezésének és hosszú távú stabilitásának optimalizálása érdekében. A várostervezőknek, építőknek, fejlesztőknek és ingatlantulajdonosoknak ismerniük kell ezeket a stabilizáló gyakorlatokat, és a fák igényeit már a tervezés korai szakaszában figyelembe kell venniük – nem csupán díszítő elemként. 3) régióspecifikus kockázati modellek és korai riasztórendszerek kidolgozása szükséges a proaktív, adatvezérelt faállomány-kezelés és a közbiztonság támogatására. 4) az éghajlati tudatosság és a lakossági részvétel erősítése elengedhetetlen a városi fák kollektív védelmének és ellenálló képességének növeléséhez.

Abstract

Tree-covered urban green spaces, including streets, parks, and other public areas, are vital for urban sustainability and people’s well-being. However, such trees face threats from the occurrence of extreme weather. In this study, we investigated wind damage to urban trees in the city of Debrecen, Hungary, during two severe windstorms in July 2025. Field surveys were conducted across three distinct urban zones, covering approximately 515,000 m2 in total. We assessed 201 damaged and 325 undamaged trees and recorded the species, size, damage type, and contextual landscape features associated with them being damaged or not. Damage type to trees consisted primarily of broken branches, whilst uprooting and trunk breakage were recorded less often. Most tree characteristics (trunk circumference, height, systematic position, nativity) and the proximity and height of buildings upwind of focal trees were significant predictors of their vulnerability to windstorms. In addition, we surveyed 150 residents in person and received comments from 54 people via online questionnaires and explored their perceptions of storm frequency, the causes of storms, and mitigation measures. Most respondents noted increased storm frequency and attributed that to climate change, and they suggested mitigation measures focused on urban tree management and environmental protection. Some people expressed scepticism about the presence of climate change and/or their ability to address such damage on an individual basis. Our study is the first to integrate assessments of storm-related impacts on urban trees with the opinions of residents living in proximity to them. Our findings highlight the need for climate-adaptive and mechanically robust urban forestry planning and offer insights that guide the management of trees in urban areas globally. Specifically, we propose to undertake the following: (1) Prioritise structurally resilient, stress-tolerant tree species adapted to extreme weather conditions when planting new trees. (2) Integrate wind dynamics, microclimatic effects and artificial stabilisation techniques into urban design processes to optimise tree placement and their long-term stability. Urban planners, builders, developers, and homeowners should be informed about these stabilising practices and incorporate the needs of trees early in the design process, rather than as decorative additions. (3) Develop regionally calibrated risk models and early-warning systems to support proactive and data-driven tree management and public safety. (4) Promote climate literacy and public participation to strengthen collective stewardship and resilience of urban trees.

Hivatkozás

Molnár V. A., Kis Sz., Bak H., Nagy T., Takács A., Mainwaring Mark C. & Nagy J. 2025: Storm-Induced Wind Damage to Urban Trees and Residents’ Perceptions: Quantifying Species and Placement to Change Best Practices. – Plants 14(21): 3366. https://doi.org/10.3390/plants14213366