2022. február 24., csütörtök

Ukrajna szépséges növényei

Szerencsére korábban két alkalommal (2006-ban a Kárpátokba és 2009-ben a sztyeppzónába) eljutottam 1-2 hétre Ukrajnába, és megcsodálhattam az ottani növényvilágot. Az akkor készült képekből teszek közzé most néhányat. 

Artemisia taurica

A mi fehér hólyagos csüdfüvünk sztyeppi rokona

Aszóvölgy

Tengerparti tátorján

Buglyos tátorján

Gyapjas őszirózsa termőhelye

Onosma taurica


Ophrys oestrifera

Orchis punctulata

Paeonia daurica

Paeonia tenuifolia

Stzyeppi Scutellaria-faj

Steveniella satyrioides


Aszóvölgy

Cicerbita alpina

Dactylorhiza viridis & Nigritella carpatica

Hieracium villosum

Matteuccia struthiopteris

Nigritella carpatica

Kaszálórét

Pleurospermum austriacum

Trifolium spadiceum

Velariana sambucifolia

Veratrum album

2022. február 23., szerda

Közlemény a Science of the Total Environment című folyóiratban

Sonkoly Judit első szerzőségével megjelent a ’Trade of commercial potting substrates: A largely overlooked means of the long-distance dispersal of plants’ című közleményünk a Science of the Total Environment című folyóiratban.




Összefoglalás

Bár a nagy távolságra történő terjedési (long-distance dispersal, LDD) események ritkál és sztochasztikusak, mégis nagyon fontosak és számos nagy léptékű ökológiai folyamatot irányítanak, mégis nagyon kevés ismerettel rendelkezünk gyakoriságukról, mértékükről és következményeikről. Az emberiség szándékosan terjeszt számos fajt, ami más növényfajok véletlenszerű terjedésével jár együtt. Bár a cserepes növények és a kertészeti szubsztrátumok globális kereskedelme nagy mennyiségű szaporítóanyagot terjeszthet, ökológiai szempontból eddig ezt alig vizsgálták. A következő kérdések megválaszolása érdekében megvizsgáltuk a különböző típusú kereskedelmi forgalomban kapható cserepes szubsztrátumok életképes magtartalmát: (i) Milyen gazdagságban és sűrűségben tartalmaznak ezek a „virágföldek” életképes magvakat? (ii) Befolyásolja-e a szubsztrátok összetétele az életképes magtartalmukat? és (iii) Vannak-e közös jellemzői az így terjesztett fajoknak? Összesen 66 taxon 438 magoncát mutattunk ki, és azt találtuk, hogy 1 liter cserepes szubsztrát átlagosan 6,24 faj 13,27 magját tartalmazza, így egy átlagos 20 literes zsák „virágföld” 265 életképes magot tartalmaz. A szubsztrátumok magtartalmában nagyfokú eltérés mutatkozott: a szarvasmarha trágyát tartalmazó szubsztrátokban lényegesen több faj és mag volt, mint a trágyát nem tartalmazó szubsztrátokban. Az általunk vizsgált jelenség tehát a legelő állatállományok által végzett endozoochória és a véletlenszerű, ember által közvetített terjedés közötti kölcsönhatásként értelmezhető, ami azt jelenti, hogy a legelő állatok táplálkozási preferenciája befolyásolja egy növényfaj ilyen módon történő terjedési képességét. Eredményeink szerint a cserepes szubsztrátokkal számos növényfaj nagy mennyiségű magját lehet nagy távolságokra terjeszteni. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a az ember által közvetített hosszú távú terjedés komplex hatással lehet a növénypopulációkra és -közösségekre; mivel azonban ez a terjedési útvonalak alig ismertek következményei még ismeretlenek, és a kérdés további tanulmányozása nagyon fontos.

Abstract

Although long-distance dispersal (LDD) events are rare and stochastic, they are disproportionately important and drive several large-scale ecological processes; yet, we have a very limited understanding of their frequency, extent and consequences. Humanity intentionally spreads several species, which is associated with the accidental dispersal of other plant species. Although the global trade of potted plants and horticultural substrates may disperse large quantities of propagules, it has hardly been studied from an ecological point of view. We assessed the viable seed content of different types of commercial potting substrates to answer the following questions: (i) In what richness and density do substrates contain viable seeds? (ii) Does the composition of substrates influence their viable seed content? and (iii) Are there common characteristics of the species dispersed this way? We detected 438 seedlings of 66 taxa and found that 1 l of potting substrate contains an average of 13.27 seeds of 6.24 species, so an average 20-liter bag of substrate contains 265 viable seeds. There was a high variability in the seed content of the substrates, as substrates containing manure contained a substantially higher number of species and seeds than substrates without manure. Thus, this pathway of LDD is an interplay between endozoochory by grazing livestock and accidental human-vectored dispersal, implying that the diet preference of grazing animals influences the ability of a plant species to be dispersed this way. According to our results, potting substrates can disperse large quantities of seeds of a wide range of plant species over large distances. We conclude that this kind of human-vectored LDD may have complex effects on plant populations and communities; however, as this dispersal pathway is largely understudied and has hardly been considered as a type of LDD, its consequences are still unknown and further studies of the issue are of great importance.

Hivatkozás / Citation

Sonkoly J., Takács A., Molnár V. A. & Török P. (2022): Trade of commercial potting substrates: A largely overlooked means of the long-distance dispersal of plants. – Science of the Total Environment https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2022.154093



2022. február 18., péntek

A magyar kikerics (Colchicum hungaricum) "születésnapja"

 A magyar kikericset Janka Viktor cs. és kir. magyar katonatiszt 1867. február 18-án találta meg a Villányi-hegységben, a Szársomlyón. Az addig a tudomány előtt ismeretlen fajt Janka írta le és nevezte el Colchicum hungaricum-nak. (Ezért neveztem önkényesen február 18-át a faj születésnapjának.) A Szársomlyó azóta is az egyetlen ismert hazai természetes lelőhelye, ahol az enyhe téli napokon nyílik (decembertől februárig). Ez a faj díszítette az 1992-ben kibocsátott, Kósa István és Bartos István által tervezett 2 forintos pénzérmét, amit 2008-ban vontak ki a forgalomból. Kár, hogy kivonták és nem csak az infláció miatt...

A termőhely

Decembertől februárig virágzik

Felfedezője: Janka Viktor

Volt egyszer egy kétforintos...


2022. február 8., kedd

Temetői kosborok Jékely Zoltán verseiben

Jékely Zoltán (1913–1982), nagyenyedi születésű magyar író, költő, műfordító, könyvtáros (Áprily Lajos fia) 1936-ban írta Kalotaszegi elégia című versét, amelynek két részletét itt közreadom:

A templomkertben most a fák virága
szagos, habos hullámzó rengeteg,
alatta meggypiros ruhába jár a
kicsi Ágnes, kankalint szedeget
s hűvös zöld fűben fehérlik a lába.
...
A cinteremben nyílik már a kosbor
süppedő, fátalan sírdombokon,
hol úr-parasztok alszanak papostól
s minden tetem hasonlít és rokon,
örökségként ősrégi századokból.
...

Agárkosborok egy kalotaszegi temetőben


A sírokon nevő kosbor képe felbukkan az 1933-ban írt A vén Both című versében is:

Nem volt már jó neki az illatos bor:
csak szeszt nyakalt, míg benne lángra lobbant…
Azóta kopjafája rég lerokkant,
s velejiből szippant szagot a kosbor.


"A cinteremben nyílik már a kosbor
süppedő, fátalan sírdombokon"

A két vers teljes terjedelmében megtalálható a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán.

Köszönöm Hűvös-Récsy Annamáriának, hogy a versekre a figyelmemet felhívta.