Az Epipactis condensata előfordulása Azerbajdzsánban

Megjelent az Epipactis condensata azerbajdzsáni előfordulásáról szóló beszámolónk a Marcin Nobis által szerkesztett ’Contribution to the flora of Asian and European countries: new national and regional vascular plant records’ című cikksorozat 8. részében, a Botany Letters című folyóiratban.

A fajt Balansa által 1854-ben, Pinarbaşi (Izmir, Törökország) közelében gyűjtött példány alapján írták le (Boissier 1859: 91.). Napjainkig előfordulása Törökországban, Szíriában, Libanonban, Cipruson és az Égei-tengeri szigetvilágban (Görögország: Szamosz) ismert (Gügel et al. 2011). A Krím-félszigeten talált eredetileg E. condensata-ként azonosított növényeket (Efimov 2008), később E. krymmontana Kreutz, Fateryga & Efimov néven, obligát önmegporzó fajként írták le (Fateryga et al. 2014). Az E. condensata száraz, meleg termőhelyeken fordul elő: ritkás fenyvesek és tölgyesek szegélyein és tisztásain, többnyire meszes talajokon, 800 és 1900 méteres tengerszint feletti magasságban (Gügel et al. 2011, Delforge 2006).

A fajt Khizi (Xızı) tartományban, Tikhli (Tıxlı) település mellett (40.90562° N, 49.10251° E, 583 m tszfm.), cserszömörce-ültetvényben, több száz virágzó példányban találtuk 2010. június 20-án (Molnár V. A., Óvári Miklós & Sramkó Gábor).



Az élőhely

Habitus

Virágok

Hivatkozás

Nobis M., Klichowska E., Terlević A., Wróbel A., Erst A., Hrivnák R., Ebel A. L., Tikhomirov V. N., Byalt V. V., Gudkova P. D., Király G., Kipriyanova L. M., Olonova M.,  Piwowarczyk R., Pliszko A., Rosadziński S., Seregin A. P., Honcharenko V., Marciniuk J., Marciniuk P., Oklejewicz K., Wolanin M., Batlai O., Bubíková K., Choi H. J., Dzhus M. A.,  Kochjarová J., Molnár V. A., Nobis A., Nowak A., Oťaheľová H., Óvári M., Shimko I. I., Shukherdorj B., Sramkó G., Troshkina V. I., Verkhozina A. V.,  Wang W.,  Xiang K. & Zykova E. Yu. (2019): Contribution to the flora of Asian and European countries: new national and regional vascular plant records, 8. – Botany Letters DOI: 10.1080/23818107.2019.1600165

 

Idézett irodalom

Boisser, P.E. 1859. Diagnoses plantarum orientalium novarum. Series secunda, N.° 4. Leipzig: Herrmann & Paris: Baillière.
Delforge, P. 2006. Orchids of Europe, North Africa and the Middle East. London: Christopher Helm Publishers Ltd.
Efimov, P. 2008. Notes on Epipactis condensata, E. rechingeri and E. purpurata (Orchidaceae) in the Caucasus and Crimea. Willdenowia 38: 71–80.
Fateryga, A. V., C. A. J. Kreutz, V. V. Fateryga and P. G. Efimov 2014. Epipactis krymmontana (Orchidaceae), a new species endemic to the Crimean Mountains and notes on the related taxa in the Crimea and bordering Russian Caucasus. Phytotaxa 172 (1): 22–30.
Gügel, E., H. Presser, H-W. Zaiss, S. Hertel, U. Grabner and W. Wucherpfennig 2011. Epipactis condensata. In: Einblicke in die Gattung Epipactis. [Insight into the genus Epipactis.] – http://www.aho-bayern.de/epipactis/ep_cond.html (Accessed 10. 11. 2017).

Cikk az Ecology and Evolution című folyóiratban

Fekete Réka első szerzőségével megjelent három mediterrán sziget (Ciprus, Leszbosz és Kréta) antropogén orchideaélőhelyeinek (útszegélyek és temetők) összehasonlító vizsgálatát bemutató cikkünk az Ecology and Evolution című folyóiratban.

A teljes cikk letölthető innen.

Abstract

Several important habitats have become threatened in the last few centuries in the Mediterranean Basin due to major changes adopted in land‐use practices. The consequent loss of natural and seminatural orchid habitats leads to the appreciation of small anthropogenic habitats, such as cemeteries and roadside verges. Colonization of cemeteries and roadside verges by orchids has long been known, but no study to date compared the suitability of these two anthropogenic habitats for orchids. Therefore, in this paper our aim was to survey cemeteries and roadside verges and to compare these two habitats regarding their role in conserving Mediterranean terrestrial orchids. We conducted field surveys in three Mediterranean islands, Cyprus, Crete, and Lesbos, where both cemeteries and roadside verges were sampled on a geographically representative scale. We found a total of almost 7,000 orchid individuals, belonging to 77 species in the two anthropogenic habitat types. Roadside verges hosted significantly more individuals than cemeteries in Crete and Lesbos, and significantly more species across all three islands. Our results suggest that although cemeteries have a great potential conservation value in other parts of the world, intensive maintenance practices that characterized cemeteries in these three islands renders them unable to sustain valuable plant communities. On the other hand, roadside verges play a prominent role in the conservation of Mediterranean orchids in Cyprus and Greece. The pioneer status of roadside verges facilitates their fast colonization, while roads serve as ecological corridors in fragmented landscapes.

Idézés

Fekete R., Löki V., Urgyán R., Süveges K., Lovas‐Kiss Á., Vincze O. & Molnár V. A. (2019): Roadside verges and cemeteries: Comparative analysis of anthropogenic orchid habitats in the Eastern Mediterranean. – Ecology and Evolution DOI: 10.1002/ece3.5245

Grúziai útibeszámoló

Tegnap értünk haza egyhetes Grúziai kirándulásról. Az úton főleg temetők növényeit, orchideákat, vadon élő növények használatát igyekeztünk figyelemmel kísérni.

Az alábbiakban néhány képpel számolok be élményeinkről.

Virágzó méhbangók egy grúziai temetőben

Keleti nyelvorchidea

Virágárusnál árusított tornyos sisakoskosbor csokor

A lónyelvű csodabogyót tömegesen gyűjtik koszorúkészítéshez

Útszélen árusítják a sóvirágból és gyöngyvesszőből készült seprűket

Keleti gyertyán erdőben virágzó majomkosbor-állomány

Négy páfrányfajnak otthont adó rakott kőfal

Gazdag styeppnövényzetnek otthont adó temető

Temetőben is előkerült a csipkés gyöngyvessző

Csipkés gyöngyvesszőn növekvő számomra ismeretlen gubacsok

Varjúláb (Coronopus didymus)

Idős néni jeneszter vesszőt gyűjt seprűkötéshez

Szúrós csodabogyóból készült seprű használatban

Elütött aranysakál

 

Előadás a DE Evolúciós Állattani Tanszék szemináriumán

A temetők élővilága – a megőrzés lehetőségei és nehézségei címmel tartok előadást a Debreceni Egyetem TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének szemináriumán.

Helyszín: Élettudományi Épület, 2. szakasz, földszint, Udvardy terem (F 201)

Időpont: 2019. május 16. (csütörtök), 12:00

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Alkotótársakat keresünk a Magyarország védett hajtásos növényei címmel tervezett könyvhöz

A Csapody István által írt, Védett növényeink című könyv megjelenése (1982) és a Farkas Sándor által szerkesztett Magyarország védett növényei című könyv megjelenése (1999) között 17 év telt el, az utóbbi óta viszont már 20 év. Mára e könyvek csak antikváriumból szerezhetők be, a védett növényfajok köre többször is változott, továbbá az egyes fajokról összegyűlt ismereteink is jelentősen bővültek és egyes fajok veszélyeztetettsége is jelentősen változott. Emiatt úgy véljük, hogy ideje lenne megírni és megjelentetni egy a témakört feldolgozó új könyvet (Magyarország védett hajtásos növényei), amelyet gazdag, informatív és látványos fényképanyaggal szeretnénk illusztrálni. A tervezett formátum és a rendelkezésre álló technikai feltételek, ill. a digitális fotográfia reményeink szerint lehetőséget teremt arra, hogy az egyes taxonok esetében 2–4, különböző – az azonosítás szempontjából lényeges – részletet, állapotot, stádiumot is bemutat-hassunk. A minél teljesebb és hasznosabb fényképanyag összegyűjtése érdekében fordulunk felhívással a hazai növényfotográfiával foglalkozó közönség felé felhívással. Kérjük a kollégákat, hogy az arra érdemesnek ítélt, látványos és informatív digitális képeiket juttassák el nekünk a vedett.novenyek@science.unideb.hu email-címre. A képek legalább 4 megapixel nagyságúak, jpg kiterjesztésűek legyenek, amelyek elnevezése tartalmazza a taxon tudományos nevét és a készítő nevét. A képek egyaránt lehetnek álló vagy fekvő tájolásúak. Ha egy fajról valaki több képet is küld, akkor a file-névben egy sorszám vagy az állapot jelzése is szerepeljen, tehát például: carex-lasiocarpa-termos-fuzerke-kovacs-istvan.jpg és carex-lasiocarpa-habitus-kovacs-istvan.jpg. Kérjük, hogy a digitális állományok neveiben lehetőség szerint ne használjanak ékezetes karaktereket és a szóközt pedig kötőjellel („-”) helyettesítsék. A beérkező fotók nem mindegyikét fogjuk felhasználni a könyvhöz, de a felhasználni kívánt képek szerzőivel előzetesen írásos megállapodást kötünk a közlés feltételeiről. A beérkezett képek közül szakmai és szerkesztési szempontok figyelembevételével a kötet szerkesztői és az adott fajok szerzője fogják kiválasztani a felhasználni kívánt fotókat. A képeket harmadik félnek nem adjuk tovább.

A könyv gerincét adó fajismertető fejezet szerkezetét három faj példáján az alábbiakban  mutatjuk be. (Ennek célja csupán a tájékoztatás, a térképek, a használt rövidítések és szimbólumok, a tipográfia és grafikai megjelenítés nem végleges.)

 

Molnár V. Attila, Süveges Kristóf & Takács Attila (Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen), szerkesztők, vedett.novenyek@science.unideb.hu