2018. július 30., hétfő

A plágiumról

A magyar Wikipédia szerintPlágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. A szó eredete a latin plagiare, ami azt jelenti, hogy "gyermeket vagy rabszolgát rabolni", a plagiarius jelentése emberrabló, lélekkufár.”
A jelenség illetve az az ellen való küzdelem, mára a mindennapjaink részévé lett (lásd például hazánk előző köztársasági elnökének lemondását). Manapság a Debreceni Egyetemen a doktorjelöltek által benyújtott PhD-értekezések is átesnek automatikus szövegegyezés vizsgálaton. (Mellesleg jegyzem meg-e módszer kritikájaként, hogy így a jelölt egyrészt akár magyarázkodásra kényszerülhet ha az értekezés alapjául szolgáló saját közleményeivel talál szövegegyezést az elektronikus keresés, másrészt a módszer nem tárja fel a valódi plágiumot, ha valaki az interneten nem elérhető forrásból oroz el információt, vagy nem szöveges tartalmat (például ábrát) bitorol el vagy ha a disszertáció nyelve és a plagizált forrás nyelve nem egyezik meg.)
A szerzői joggal védett alkotások (például a megjelenésüket követően 70 évig a könyvek) esetében nem csak erkölcsi és szakmai, hanem anyagi természetű aggályok is felmerülnek. Éppen ezért álltam értetlenül, nemrégiben egy könyvkereskedésben, amikor megpillantottam az „Erdő-mező virágai” című könyvet, amelynek szerzőiként a borítón Dr. Jávorka Pál és Rogán Miklósné volt feltüntetve.

A könyv borítóján nemcsak az első szerző keresztneve szerepel kegyeletsértően tévesen , hanem a felhasznált (nem feltüntetett eredetű, szerzőségű) színes növényfotók – a kötet szándékával homlokegyenest ellenkezően – nem hazai, őshonos fajokat ábrázolnak.
 

A könyvet régóta ismerem és ötödik, javított kiadását birtoklom is. De annak címe „Erdő mező virágai”, szerzői pedig Jávorka Sándor és Csapody Vera. A kötetet a Mezőgazdasági Kiadó adta ki 1972-ben, de az előszót Jávorka Sándor 1958-ban írta. A most talált szörnyszülöttet viszont az Inkvizítor Kiadó (!) jelentette meg, de a megjelenés évét nem tüntette fel.

A kötet szövege gépelési hibáktól eltekintve változatlan formában jelent meg, az ábrákat azonban a második „szerző” Csapody Vera eredeti festményei nyomán újraalkotta.

Hogy ez szerintem miért plágium?

Nem tudom, hogy a Kiadó birtokolta-e Jávorka Sándor jogutódjainak beleegyezéséét a megjelentetésre, de ha feltesszük, hogy igen, akkor is sérültek az eredeti mű két szerzőjének jogai.

Egyrészt a festményeket ugyanis Csapody Vera Jávorka Sándor segítségével, instrukciói alapján festette, tehát azok közös művüknek tekinthetők.

Másrészt Rogán Miklósné rajzai nem tekinthetők eredeti alkotásoknak, azok kizárólag Csapody Vera festményei alapján, saját, érdemi hozzájárulás nélkül készültek. A hasonlóság nem nagyon feltűnő, mert a táblákon a növények sorrendjét megváltoztatták és a rajzokat tükörnézetben jelnetették meg. Ha azonban az egyes táblákat egymás mellé tesszük, nyilvánvalóvá válik az ügy.

Balra az eredeti  - jobbra pedig a másolat. A jobb oldali rajzok nemcsak kevésbé sikerültek, de a táblába rendezésük sem szerencsés (több az üres felület).

 
Balra az eredeti  - jobbra pedig a másolat.

Balra az eredeti  - jobbra pedig a másolat.
Balra az eredeti  - jobbra pedig a másolat.
Emlékezetes, hogy Jávorka Sándor életében is elszenvedett egy jelentős plágiumot, amikor a Magyar Flóra kéziratát odaadta néhány botanikusnak, hogy véleményezzék, Iuliu Prodan azt román nyelvre lefordította és Flora pentru determinarea și descrierea plantelor ce cresc în România címen a saját neve alatt jelentette meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése